Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-325

325. országos ülés jaraiár 21. 1875. 173 kozás az 1873-ik zárszámadásokra, sőt a pénzügyi bizottság igen lényeges combinatiok alapjául használja azon zárszámadásokat, tehát a bizottsági tagok használhatták, mert bírták azokat; de nem használhatják azokat a többi képviselők, mert nem birják; pedig a tisztelt kormány nem fogja kétségbe vonni, hogy valamint kötelessége, ugy joga is van minden egyes képviselőnek a múlt évi zárszámadásokat fölhasználni, melyek már amúgy is ismeretesek. Mind a költségvetés tárgyalásának okszerű módja, mind positiv világos törvényeink megkívánják, hogy midőn a. jövő év költségvetése tárgyaltatik, az előző év zárszámadásai minden képviselő kezében legyenek. A mai napon kezdődik az 1875. év költségvetésének tárgyalása s a mai napig sem bírjuk az 1873-ik évi zárszámadásokat. Pedig a kormánynak kötelessége lett volna a zárszámadásokat már a múlt évben beadni a ház asztalára és a ház asztaláról eljuttatni minden képviselő kezébe. Ezen indokok alapján bátor vagyok fölolvasni a következő interpellatiot (olvassa): „ Interpellatio a ministerelnökhez. Az 1870: XVIII. törvényczikk 22-ik §-a rendeli, hogy az állami számvevőszék tartozik évenként, a megelőző évre vonatkozó zárszámadást elkészíteni. s észrevételeivel együtt a ministeri tanácscsal közleni. Rendeli továbbá, hogy a zárszámadást, az állami számvevőszék észrevételeivel és a ministeri tanácsnak ezekre vonatkozó határozataival együtt, a ministerelnök haladéktalanul íerjeszsze az országgyűlés elé. Az 1848: III. törvényczikk 37. §-a és az 1868 : X. törvényczikk szintén azt parancsolják, hogy a miuisterium minden évben köteles a megelőző évről szóló számadásait és a jövő évre vonatkozó költségvetést az országgyűléshez beterjeszteni. A fölhívott törvények határozottan rendelik, a költségvetés okszerű tárgyaihatásának természete elengedhetetlenül követeli, hogy midőn a képviselőház a jövő év bevételei- és kiadásainak előirányzata fölött tanácskozik: minden képviselőnek kezében legyenek a megelőző év eredményeit előtüntető hiteles számadások. A miuisterium még 1874-ik évben, tehát törvényes időben bemutatta az 1875-ik évi költségvetést. De mai napig nem mutatta be az 1873-ik évnek zárszámadását, az állami számvevőszéknek arra vonatkozó észrevételeit, és a ministertanácsnak ezekre hozott határozatait. Pedig a pénzügyi bizottság jelentésében igen gyakran hivatkozik az 1873-ik évi zárszámadásokra, és ez által bizonyságot tesz arról, hogy az állami számvevőszék, az 1873-ik évről szóló zárszámadást és erre tett észrevételeit még a műit 1874-ik évben közlötte a ministertanácscsal. Mindezeket tekintve: Kérdem a tisztelt ministerelnök urat, hogy a fönt fölhívott törvények érteimében akarja-e a ház asztalára haladéktalanul letenni az 1873-ik évi zár| számadást, hogy ez a ház tagjai közt kiosztatván, annak tanúságai a ma megindulandó költségvetési tárgyalás alkalmával a képviselők által fölhasználtathassanak. Továbbá: A képviselőház 1871-ik évi január 27-én 2806. szám alatt következő határozatot hozott: „Az állami számvevőszék fölhivatik, hogy az 1870: XVIII. törvényczikk értelmében vizsgálja át az előirányzott nyugdijak kimutatásait, és hasonlítsa össze azokat a képviselőház határozataival, addig is ezen átvizsgálás föntartásával megszavazandó összegek, végleg megállapítottaknak nem tekintetnek." Az országgyűlés 3 milliót meghaladó összeget szokott évenként nyugdijakra megszavazni; de mindig az imént érintett föntartással. E dolog ily bizonytalan és függő helyzetének j további föntartása gúny a parlamentalismus ellem. Az állami számszék a fönt jelzett hivatásnak i eleget tett. Elkészítette a nvugdijasok jegyzékét 1871., 1872, és 1873-ik évekről, és beterjesztette a mij nistertanácshoz. A ministerelnök a ministertanács észrevételeivel bemutatta az országgyűlésnek az 1871. és ! 1872-ik évekre szóló jelentéseket és jegyzékeket. De mai napig nem terjesztette be az 1873-ik S évre szóló nyugdijasok jegyzékét. Pedig ezen 1873-ik évrőli jegyzék, valamint az állami számvevőszéknek erre vonatkozó jelentése s a ministertanácsnak erre kelt határozata nélkül a nyugdijaknak oly nagyfontosságú kérdésében az 1875-ki költségvetés tárgyalása alkalmával sem lehet véglegesen határozni, és a rainisterium által nyugdijakra kért összeg ismét csak föltéteíesen, csak föntartással határoztathatik meg. A zárszámadási bizottság sem tárgyalhatja egész j kiterjedésében a nyugdijakra vonatkozó számadásoI kat mindaddig: mig az 1873-ik évre szóló nyugdi[ jasok jegyzéke a ház asztalára le nem tétetik. Tekintve mindezeket: Kérdem a tisztelt ministerelnök urat : hogy akarja-e az állami számvevőszék által készített jegyzékét az 1873-ik évi nyugdijasoknak, a számszék jelentésével és a ministertanács arra kelt határozataival együtt, haladéktalanul letenni a ház asztalára, hogy azok a képviselők között mielőbb kiosztassanak. Elnök : Közöltetni fog a ministerelnök úrral. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Interpellatiot kívánok intézni a tisztelt ház engedelmével a pénzügyi és igazságügyi mimster urakhoz. Nem í fogom indokolni az interpellatiot: mert hiszen annak