Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-311
311. országos ülés deczeuiber 17. 1874. 11 hordók a szőlőmivelés üzletében több hegységben számba veendő forgó tőkét képvisel, viszont pedig a hordókba fektetett érték a bor értékének kiszámításánál számba vétetik. ^ Bittó Béni előadó: A kataszteri bizottság ezt elfogadásra ajánlja, és e bekezdés negyedik sorába beletett ezen tételt „esetleg a hordóbeszerzési költségek levonásával" elfogadta; de az „esetleg" szó elhagyásából a bekezdés végéhez illesztette. Elnök: A kataszteri bizottság a §. e pontját elfogadásra ajánlja azon különbséggel, hogy az „esetleg" szó kihagyassék. Elfogadja a ház? (Elfogadjuk l) Tehát elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) Ezen §. harmadik bekezdése helyesebben a 20-ik §-ban foglalván helyet, oda uj bekezdéskép áttétetett. Bittó Béni előadó: Nincs észrevétel. Balogh János: A jelen tárgyalás alá került, és a méltóságos főrendek által is módosítás alá vett a 20-ik §-hoz, különösen pedig annak első pontjához, a tisztelt ház szíves engedelmével, egy módositványt leszek bátor beterjeszteni. Az én nézetem, és azt hiszem, a tisztelt ház összes tagjainak nézete szerint is a törvény első és főkelléke az, hogy igazságos legyen, és hogy abból a polgárokra káromló előnyökben és hátrányokban azok egyenlően részesüljenek. Én azonban az előttünk fekvő törvényjavaslat első pontját ilyennek nem tekinthetem, a midőn a törvényjavaslat 19-ik §-a meghatározza, hogy a piaczképes terményeknél a piaezi ár vétessék tekintetbe: ennek ellenében azonban a 20-ik §. első pontja, a melyhez módosítást teszek, így szól: (olvassa:) A megállapított ár helyben piaczczal biró községekre nézve minden levonás nélkül, más községekre nézve pedig a vitelbér levonásával alkalmaz tátik. Tisztelt ház! A §. e pontja, nézetem szerint, azon intentioval, melyet különben a törvényjavaslat magában foglal, a legszembeötlőbb ellentétet fejezi ki, miután tudniillik a törvényjavaslatnak az az intentioja, hogy az eddig egyenetlenül elosztott adóteher egyenlősittessék. Ma ez által egy igen-igen szembeötlő egyenetlenség fogna eléretni, mert mig a nagy, és ezuttal piaczczal biró községek határában termett terményekre nézve a piaezi vitelbér nem számíttatik le: addig az ily nagy határok mellett lévő, de közelebb fekvő községekből szállított termények árából leszámittatik a vitelbér.. Ez, szerintem, igen nagy aránytalanságot fogna előidézni a föld-ado meghatározásánál. Állítás cm helyességéről mindenki meggyőződhetik, a ki figyelembe veszi, hogy például piaczczal biró nagyobb községeink többnyire oly helyzetűek, hogy mig egyik vagy másik irányban határai messze mértföldekre terjednek, addig ismét más irányban körülötte számos község van sokkal közelebbre, a melyeknek szintén ott a piaezuk. Igen alkalmas példaként emiithetem föl Szeged várost. Ezen 14 négyszögmértföldet tevő város határa mig egyrészről a félegyházi és kecskeméti határ felé mintegy 6 mértföldnyire: addig másrészről Szabadka felé 5 mértföldre terjed ki: ismét egy másik oldal felé, Torontál felé, melytől csak a Tisza választja el, ugyanily távolságra legalább is 8—10 oly község fekszik, a melynek Szeged város szolgál legközelebbi piaczul, a hová terményét beszállítja, és íme ezen távolságokra nézve azon viszasság fogna a községekre nézve előállani, hogy mig a 8—10 közeleső községből beszállított termény árából a vitelbér leszámittatik: addig az a község határából magából beszállított termények árából nem fogna beszámíttatni, csak azért, mert történetesen épen Szegednek magának piacza van. Elismerem én, tisztelt ház, hogy vannak e hazában olyan kisebb községek is. melyek szintén piaczczal bírnak; sőt vannak, tudomásom szerint, olyanok, a melyekben a termények nyomban az aratás után azonnal behordatnak, és ott helyben elnyomatnak, illetőleg elcsépleltetnek, a hol helyben piaczczal birnak. Elhiszem azt is, hogy a törvény e pontjának szerkesztője ilyen községeket tartott szem előtt, és ha a törvényt ugy, a mint szerkesztve van, ilyen községekre, és csupán ily községekre kellene és volna lehetséges alkalmazni: nekem részemről nem is volna ellenvetésem. Ámde méltóztatik belátni, hogy e §-t ily szerkezettel csupán ily kis községekre alkalmazni egyátalában lehetetlen, mert ezt alkalmazni lehet, és kellene az előbb emiitett nagyobb kiterjedésű városokra is. Hacsak az ilyen érintettem kisebb községekből saját piaezukra szállított terményekre lehetne a törvényt alkalmazni: helyeselném; mert az ilyen beszállítási költségek körülbelől kiegyenlítik azon szállítási költségeket, melyekbe kerül a nagyterjedelmü határok külrészein gazdálkodó földbirtokosoknak a tanyai telepekre történő termény beszállítása. De midőn egyik terményt, úgyszólván, a kamatából lehet a piaezra szállítani, a másikat pedig 4—5 mértföldről kell szállítani: én azt gondolom, hogy arányosság a kettő között nincs. Az én nézetem szerint tehát, tisztelt ház, igazság és minden tekintetben helyes a törvény szövegezésében csak az lehetne, a mely azt tartalmazná, hogy a piaezra szállítás vagy vitelbér, mint a törvényjavaslat említi, minden körülmények között leszámittatnék a termény árából: ott természetesen, a hol ily vitelbér egyátalában van; mert a hol nincs , vitelbér, ámbár én nem tudok oly földet képzelni, 2*
