Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-323
1G4 »23. országos ülés január 23. 1875. ez Ó-Buda és Kőbánya, mely utóbbi 10.000 lakossal bir, s csakugyan emeli a kereskedelmet és ipart mert igen nagy kereskedelmi hely, s a hol okvetlenül szükség van az ipar- és a kereskedelem buzpitására. Én tehát elégségesnek tartom az első pontban adott adómentességet; de a második pontot a következőkép indítványozom szerkesztetni: 20 évig mentesek az államadótól a főváros belső területén, ideértve O-Budát és Kőbányát is a házhelyekül elfogadott vagy beosztott területre nézve, azon házak melyek legalább egy emeletre építtetnek. Ne méltóztassanak hinni, hogy ez által a külteleknek akarok némi kedvezményt adni. Én nem a kültelket, hanem városrészt említek, s hogy semmiféle félremagyarázásnak helye ne legyen: nem veszem egész Kőbányát; hanem világosan csak a házhelyeknek kiosztott területeket. Ha tehát az a czél, hogy munkát szerezzünk az iparnak, ha az a czél, hogy az építkezési kedvet emeljük: akkor nem helyes a főváros területének egy nagy részét kihagyni; mert meglehet, hogy ott valakinek telkei vannak és pénze is van, tehát kívánatos, hogy megadassák neki a kedvezmény. Igen kérem tehát méltóztassanak ezen módositványt elfogadni. Csanády Sándor: A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot átalánosságban sem fogadhatom el, és pedig azon oknál fogva, mert azon adó, melynek fizetésétől megkíméltetnek a Budapesten uj házat építő urak, okvetlenül az ország különböző vidékein lakó polgárokra fog nehezülni. (Ellenmondás.) Igen is, mert mondja meg nekem a pénzügyminister ur, hogy ha bizonyos milliókat fog elengedni azon adókból, melyek a Pesten épülendő házakra nehezülnek: honnan fogja a pénzügyminister ur ezen pénzt előállítani, mint az ország különböző vidékein lakó adózóktól. Annál kevésbé fogadhatom el a pestvárosi képviselő ur által beadott azon indítványt, hogy a pesti belvárosra adott adómentesség, a külvárosra illetőleg Kőbányára is kiterjesztessék: mert azt az osztó igazsággal egyáltaljában nem tudom megegyeztetni, hogy egyes községek viseljék azon terheket, melyeket a központnak kellene viselni. Ghyczy Kálmán pénzügyminister : Nem lehet válasznélkül hagynom azt, a mit a képviselő ur most mondani méltóztatott, ő azt monda, hogy azon adó, melytől megkíméltetnek most a Budapest városában emelendő házak: terhére fog esni az ország többi lakossainak. Én kérem a tisztelt képviselő urat, feleljen azon kérdésre, hogy ha semmi uj ház nem épül Pesten: ugyan micsoda nyeresége van abból az ország többi részeinek. Pedig méltóztassék elhinni, hogy vagy igen kevés, vagy talán semmi építkezés nem történnék a legközelebbi időben, ha az ezen törvényjavaslatban foglalt kedvezmény nem adatnék meg. Itt tehát uj adótárgy támad, mely nj adótárgy mentessége, habár tart is I egy ideig: az ország többi vidékén lakóknak uj terhére nem esik. (Helyeslés.) A mi a Tavaszy képviselő ur által tett módositványt illeti, arra kénytelen vagyok kijelenteni, hogy először is, ha a czélját e törvényjavaslatnak akarjuk elérni: nem annyira a kisebbszerü épületek szaporításáról, mint a nagyobbszerü, költségesebb épületek emeltetéséről kell gondoskodnunk; mert csak azok által szaporittatik igazán azon iparos-osztály munkája, a melyen segíteni akarunk. A mi pedig Kőbányát, illeti, elismerem, hogy ezen városrész szép lendületnek indul; de ha a tisztelt ház ennek részére is akar adómentességet megállapítani: akkor kénytelen lennék azt mondani, hogy kár volt a törvényjavaslat czimét meg nem változtatni, mert annyi okot, a mennyit Kőbánya mellett föl lehet hozni: jóformán az ország sok más városai mellett is föl lehet hozni. Azt hiszem, hogy a főezélnak annak kell lenni, hogy a fővárosnak főkép azon részeiben mozdítsuk elő az építkezéseket, mely részekbea előreláthatólag oly épületek fognak emeltetni, melyek meg fogják adni azon munkát az iparos osztályoknak, a mely munka nélkül ők csakugyan aggódva nézhetnének a legközelebbi jövő elébe. Kérem a törvényjavaslat e §-ának a pénzügyi bizottság szövege szerint való elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Tisztelt ház! A második szakasz bekezdésének a) pontjára nem lévén észrevétel, azt a ház elfogadja: a b) pontra adatott be módositvány, hogy az uj házak 20 évig adómentesek az államadótól. Mihályi Péter jegyző (olvassa Tavaszy módositvány át.) Elnök : Elfogadja a ház a 2. §. b) pontját a pénzügyi bizottság javaslata szerint? Kik elfogadják méltóztassanak fölállani. (Megtörtem}:.) A ház a 2. §. b) pontját a pénzügyi bizottság javaslata szerint fogadta el. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 3. §-t, mely változtatás nélkül elfogadtatott: olvassa a 4. §-t.) ' Steiger Gyula: Itt a községi adó elengedéséről van szó, tehát oly intézkedésről, melyről, véleményem szerint, a municipiumnak beleegyezése nélkül egyesek javára intézkedni nem lehet. (Ellenmondás bal felől.) A minister indokolásában azt mondja, hogy ezen üdvös intézkedés a főváros bizottságának határozatán alapszik. Igenis, a bizottság föliratában nem csak kijelentette, hogy az illetőket a községi adóra, nézve is kedvezményben részesíti, de kérelmezte is, hogy az törvény által is biztosittassék. Tehát, hogy a municipium jogai megóvassanak és nyoma legyen a törvényben annak, hogy ez a főváros hozzájárulásával, beleegyezésével történt: bátor vagyok a magam és többi fővárosi képviselőtársaim nevében egy módositványt adni be,
