Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-323

323. országos ülés január 23. 1875. 163 kezeseknek adandó adómentességi kedvezmény csak igen rövid időre szoríttassák, tudniillik legfölebb a jövő két év alatt történendő építkezésekre, és azért is szoríttassák rövid időre, hogy az illetők. kik az ezen törvényjavaslat által nyújtott nagy kedvezményt föl akarják használni: akkor kezdjék meg az építkezéseket, midőn a törvényhozásnak épen czéljának kell lenni, hogy ezen építkezések megkezdessenek. Én ennélfogva sajnálom, de pártolni a módosítást nem tudom és kérem azért a §-t ugy elfogadni, mint az szövegezve van. (Helyeslés.) Steiger Gyula: Tisztelt ház! Én a benyújtott módositványt pártolom nem csak azon indokoknál fogva, melyeket a módosítást benyújtó előadott, hanem azon helyi viszonyok teljes ismerete szempontjából, melyek a fővárosban, ha ezen törvényjavaslatot csakugyan testté és vérré akarjuk tenni: múlhatatlanul kívánják annak elfogadását. Méltóztassanak a dolgot gyakorlatilag venni. Kétségtelen, hogy az ezen törvény megszavazásaáltál első sorban az iparos-osztályon kell — a njurjtandó munka által — segíteni; de a nagyobb építkezésekre nézve, melyek 1875. végén, vagy például 1876-ban kezdetnek meg, csaknem lehetetlen, hogy azok 1877. évi augusztus hóig teljesen lakható állapotba helyeztessenek, s igy ezekre nézve majdnem lehetetlen ezen törvényjavaslat kedvezményének élvezése. Naponként láthatjuk, hogy megkezdetnek az építkezések tavaszszal s nyáron át, s az úgynevezett nyersépitkezés vakolatlanul áll a télen át kiszáradás végett és a belső berendezés kezdődik a tél után a következő tavaszszal és nyáron. Már pedig, midőn a törvényjavaslatban nem a ház elkészítése, hanem lakhatóvá tétele van kikötve: akkor a törvényjavaslatnak, mely különben üdvös, azon anomáliája fogna bekövetkezni, hogy ha valaki teljesen elkészíti is a házat, de az még teljesen ki nem száradhatott. (Derültség.) Ugy látszik, egynéhány képviselő ur nem ismeri azon szabályokat, melyek alapján a lakhatási engedélyek kiadatnak. (Fölkiáltások bal felől: Dehogy nem !) A lakhatási engedély, habár az épület teljesen elkészült is, az ujabb szabályzat szerint egészségi szempontból, ha csak a legkisebb nedvesség mutatkozik : ki nem adatik, s igy az adómentességre sem tarthatnak a törvénynek azon kikötése mellett igényt. Kérem, uraim, ezzel az állam semmit sem veszt, de csak nyerhet; mert mennél több építkezés fog lenni : annál nagyobb lesz az illetők adóképessége, annál több uj adótárgy létesül. Mennél nagyobb sarkantyút adunk az építkezésekre : annál nagyobb lesz arra a kedv, tehát az ipar is annál inkább •előmozdittatik. Ne méltóztassék tehát ellenezni ezen módositványt, mely nem árt senkinek, a főváros lakosságának s az iparnak pedig igen nagy előnyére szolgál. Ghyczy Halmán pénzügyminister: Azan adómentesség, mely ezen törvényjavaslat által megadatni czéloztatik, oly nagymérvű, hogy annak további kiterjesztése nem lehet szándékunk. (Helyeslések.) Én azt hiszem, hogy attól, a ki ezen nagy kedvezményt el akarja érni: meg is lehet kívánni, hogy erejének egész megfeszítésével foglalkozzék az építkezéssel ugy, hogy vele annak idején elkészüljön. (Helyeslés.) Kezdje meg most, mikor leginkább van szükség a munkára, (Helyeslés) mert csak igy érjük el a czélt, melynél fogva a törvényjavaslat készült. Elnök: A pénzügyi bizottság az adómentességet 1877. augusztus 1-ső napjáig kívánja kiterjesztetni; Toszt képviselő ur pedig ezen határidőt 1877. november elsejére kéri megállapittatni. Elfogadja-e a ház a pénzügyi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A pénzügyi bizottság véleménye elfogadtatott. Magától értetik, hogy azon sajtóhiba, melynek kijavítását a pénzügyi bizottság ajánlatba hozta, ki fog igazíttatni. Következik a 2. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 2. §-t.) Tavaszy Endre: Tisztelt ház! Ezen 2. §. b) pontjához van száudékom egy módositványt beterjeszteni, és pedig hivatkozva épen a tisztelt pénzügyminister előbb előadott indokolására, mely szerint ezen törvényjavaslat legfőkép azért szükséges, hogy a munkás népet foglalkoztatni, és az iparnak munkát adni lehessen. Mert tisztelt ház! ha már az j első pontban elősorolt kivételekre nézve megengedjük is, hogy nagyobb kedvezmény adassék bizonyos helyeken, melyeken az építkezés többe kerül : igazságos-e, hogy ezen kivételeket ugy osztályozzuk, hogy a főváros azon területe, hol épen szükség van az építkezésekre s talán több építkezés is eszközöltetnék, egészen kizárassék a kedvezményből? A b) pontban ugyanis csak a két körút közti terület van a kedvezménybe befoglalva, de már az azok mellett lévő utczák, sőt már az átellenükben fekvő házak sem részesitetnének a kedvezményben; ha pedig már az is inditványoztatott, hogy a határidő továbbra terjesztessék, hogy az illetőknek idejök legyen pénzt szerezni: nem-e még kívánatosabb, hogy azoknak nyújtassák ösztön az építésre, kiknek pénzük s telkük is van, s kik építhetnek is ezen kedvezmény következtében. Tehát ez épen azon czélt akarja előmozdítani, melyet a pénzügyminister ur és a tisztelt ház is maga elé tűzött. Igen különös az is, hogy a fővárosról van szó és annak két nevezetes helye semminemű kedvezményben nem részesül, és