Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-323
162 323. országos ülé Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat csimét.) Kapp Gusztáv: Van szerencsém az előbb jelzett módositványomat beadni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) Budapest fővárosának területén és átalán a sz. kir. városok területén a jelen törvény kihirdetése után 1877. augusztus 1-ső napjáig kiépítendő házak adómentességéről. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház az imént fölolvasott czimet a pénzügyi bizottság javaslata szerint. (El! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, fölállani. (Megtörténili.) A többség elfogadja: tehát Kapp Gusztáv módositványa elesik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa as 1-sö §-t.) Széll Kálmán előadó: Tisztelt ház! E §-nak elfogadása ellen a bizottság részéről nincs észrevétel, hanem az 1. §. első sorában egy sajtóhiba igazítandó ki; e szó helyett: „melynek" írandó »melyeknek", és a 4-ik sorban ezen szavak után „augusztus hó* teendő „első napjáig", a mi szintén kimaradt. Toszt Gyula: Tisztelt ház! E §-hoz egy módositványt leszek bátor benyújtani, melynek czélja az e törvényjavaslatban az építkezések befejezésére megállapított zárbatáridőnek három hónappal való meghosszabbítása, vagyis, hogy az 1877. év augusztusba elseje helyett 1877. november elseje vétessék föl. Nem fogom módosításomat bővebben indokolni, csak igen röviden jegyzem meg azt, hogy annak beadásánál két szempont vezet. Az egyik az, mert tudomásom van róla, hogy több fővárosi polgár, ki a törvény ezen fölötte nagy kedvezményét fölhasználni és igénybe venni óhajtja, előbb ingatlanainak egy részét mobilizálni vagy épen elidegeníteni lesz kénytelen, a mi pedig a jelenlegi mostoha pénzügyi viszonyok közt mindenesetre pár havi időt vesz igénybe. Én ezen pénzbeszerzési időt az építkezési időbe beszámítani nem akarnám, s azért kívánnám a zárhatáridőt három hónappal meghoszszabbittatni. Azt gondolom e mellett, hogy az államkincstárra nézve lényeges különbséget alig fog tenni, hogy ha az adómentességre vonatkozó kedvezményi évek három hónappal hamarább vagy később fognak lejárni; mig ez az építőkre nézve határozottan előnyös, s a vállalkozást nagy mértékben fogja előmozdítani, hogy ha az építkezésre legalkalmasabb idő, az augusztus, szeptember és október hónapok az építkezőknek 1877-ben is rendelkezésükre állanak. Az átalam indítványozott határidőre — azt hiszem — a mimster ur indokolása tökéletesen alkalmazható, különösen a hurczolkodási időre nézve is ; mert hiszen köztudomású. s január 23. 1875. hogy a legtöbb lakásváltoztatás Per.ten épen ao~ vemberben és májusban történik. A másik szempont, mely módosításom beadásánál vezetett: az, hogy lehetőséget szeretnék nyújtani arra nézve, hogy főleg azon területeken, melyek a törvényjavaslat 2-ik §-ának b) pontjában soroltatnak föl, kisebb épületek emelése még 1877ben is eszközölhető legyen. Az bizonyos, hogy ilyen kisebb épületek nyoiezkilencz hónap alatt lakható állapotba hozhatók. Ha tehát a határidő 1877. november elsejéig tűzetik ki : akkor valószínű, sőt bizonyos, hogy 1877-ben is fognak akadni vállalkozók, s fognak épületek emelkedni. Ha azonban a határidő csak augusztus elsejéig terjed: akkor bizonyos, hogy 1877-ben senki sem fog vállalkozni. Én azt hiszem, hogy ezen módosításom a törvényjavaslat intentiójával nem áll ellenkezésben, sőt meg vagyok győződve, hogy az a szándékolt czéi elérését elősegíti, sikerét valószínűvé teszi. Kérem azért a tisztelt házat, hogy a mennyiben a tisztelt kormány is hozzájárulna, a mire az igen tisztelt pénzügyminister urat ezennel egész tisztelettel fölkérem, hogy ezen módosításomat a czél érdekében elfogadni méltóztassék. Ghyczy Kálmán pénzügyminister : Tisztelt ház! Abban az előttem szólott tisztelt képviselő urnák igazsága van, hogy ha egyoldalulag csak az építeni kívánók érdekeit tekintjük, azokra nézve csak előnyös, ha mennél hosszabb időre terjesztetik ki azon időszak, a mely alatt az adómentességi kedvezményt igénybe vehetik. De ezen törvényjavaslatnak a czélja nem az, hogy az építkezni akaróknak különös kedvezményeket nyújtson azért, hogy építsenek; hanem a főczél az, hogy munkát adjunk a jelenleg kellő munka nélkül lévő iparosoknak és én attól tartok, hogy azon módosítás, melyet tisztelt barátom beadott: a törvénynek ezen czélját meghiúsítaná. Mert méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy ha Pesten az iparos nép foglalkoztatására szükség van. most rögtön, legközelebb áll be leginkább ezen szükség. Azt Isten segítségével csak lehet reménylenünk, hogy egy pár esztendő múlva a viszonyok jobbra fognak fordulni, ugy, hogy akkor nem lesz szükség az építkezések előmozdítására uj kedvezményekről gondoskodni. Ha időt engedünk most az illetőknek arra, hogy mielőtt az építkezéshez hozzálátnak, egynémely ingatlanságaikat eladják: akkor három-négy hónappal később fognak ezen munkák elkezdődni és akkor most kezdetben, a midőn legszükségesebb lenne, nem fogjuk a város iparos népét elláthatni azon foglalkozással, a melyet neki megadni épen most látunk szükségesnek. Ez legalább az én fölfogásom. És én azt gondolom, hogy okvetlenül szükséges, ha a törvényjavaslat czélját el akarjuk érni. hogy az épít-