Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-323
-IbU :52:>. országos ülé vényezikk 8. és 9-ik §-okban meghatározott adómentesség azon villákra s nyaralókra is, melyek a sugárútnak a körtér és városliget közötti legkülsőbb részén a közmunka-tanács által jóváhagyott terv szerint építtetnek, oly értelemben kiterjed, hogy ezekre nézve azon körülmény, hogy az 1871-ik XLIl-ik törvényczikk 8-ik §-ban az adómentesség föltételéül kijelölt magasságig nem emeltetnek föl: az adózási kedvezmény elnyerésében akadályt nem képez. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi és belügyministerek bízatnak meg. Széll Kálmán előadó: Tisztelt ház! Azon indokok, melyek a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak meghozatalát kívánatossá teszik: sokkal világosabban és részletesebben vannak előadva a tisztelt pénzügyminister ur által előterjesztett jelentésben, semhogy én szükségesnek tartanám azokat most ilyen előrehaladt idő mellett újból is a tisztelt ház előtt részletezni és ismételni. Ezen törvénynek meghozatalát a pénzügyi bizottság a fölhozott indokolás alapján tartja szükségesnek a ministerrel egyetértőleg; azért én most a törvényjavaslat érvelésébe bocsátkozni nem kívánván, a tisztelt háznak ezen törvényjavaslatot, némely sajtóhiba kiigazítása mellett, egyszerűen ajánlom módosítás nélkül, és kérem, hogy azt az előadott szöveg szerint elfogadni szíveskedjék. Ghyczy Kálmán pénzügyminister : Tisztelt ház ! Igaza van az előttem szólott tisztelt előadó urnák, hogy azon indokolásban, mely mellett a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot a tisztelt ház asztalára letettem: bővebben kifejtettem azon indokokat, a melyek ezen törvényjavaslat beterjesztését ajánlatossá tették; indokoltam ezen törvényjavaslatnak részleteit is, ekképen csak igen kevés mondani valóm van. 1867. óta egy pár évig Budapest fővárosa igen örvendetes fölvirágzásnak indult; különféle vállalatok támadtak, és nagyszerű építkezések történtek nagyobb számmal a városnak különböző részeiben, e Í: Ikedett ennélfogva a kereskedés, ipar és a város népességének jóléte bizonyos lendületnek indult; lehet mondani, hogy aránylag nem emelkedett egy városa sem az országnak, mint épen a főváros. De eltekintve más okoktól, épen azért az országnak talán egy városát sem sújtotta annyira az 1873-ban kiütött pénzválság, mint épen a fővárost. Ezen pénzválság folytán a fönálló vállalatok elgyöngültek, uj vállalatok életbeléptetése lehetetlenné vált; a tőke vagy megfogyott, vagy bizalmatlansággal visszavonta magát a vállalkozások teréről. január 23. 1875. De semmi oly anyagi kárt oly nagy mértékben nem okozott a fővárosnak, mint az építkezési hajlamnak csökkenése; mert ezen építkezések voltak épen azok, a melyekből a főváros iparos- és munkás osztályainak nagy száma keresetének főforrását merítette. El lehet ennélfogva mondani, hogy szükséges Pest városának ezen baján segíteni, szükséges segíteni még a jelen nehéz pénzügyi viszonyaink között is azon módon, melyet ezen viszonyok megengednek. Budapest fővárosa az ország szive, megérdemli ezt az országtól, mert Pest városában a kereskedelem, forgalom és iparnak csökkenése károsan hat vissza az ország más részére, valamint viszont a kereskedésnek, a forgalomnak a fővárosban való emelkedése hasznára válik az ország más vidékeinek is. Az állam jelen viszonyai közt az építkezési hajlam fölébresztésével és élénkítésével segíthet leginkább az állam Budapest iparos osztályán. Ez a czélja azon törvényjavaslatnak, melyet szerencséin volt a tisztelt ház elé terjeszteni, és azon óhajtásomnak, hogy azoknak, kik most a legközelebbi időkben nagyobbszerü építkezésekre fognak Pest városában vállalkozni: bizonyos adómentesség engedtessék a végett, hogy annál nagyobb hajlammal és igyekezettel kezdessenek meg az építkezések, és ekkép Budapest lakóinak, iparosainak a különben hiányzó kellő foglalkozás adassék meg. Ez okoknál fogva föntartván magamnak a részleteknél netán teendő észrevételekre megjegyzéseket tétetni, kérem a tisztelt házat: méltóztassék e törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Gróf Lónyay Menyhért : Tisztelt ház! Előre is nyilvánítom, hogy, tekintve azon rendkívüli körülményeket, melyek jelenben Budapest városában az építkezésnek fejlődését akadályozzák, de a melyek másutt is fönforognak: én e törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Megvallom ugyan, hogy valami nagy eredményeket tőle nem várok. Ha egyszer megadjuk Budapestnek mindazon szükséges föltételeket, melyek átalában kedvező geographiai helyzeténél fogva a főváros éltető erejét, a kereskedelmet nagygyá teszik: akkor ilyen törvény nélkül is nagy lesz az építkezési kedv. De tekintve a jelen viszonyokot, részemről hozzájárulok a törvényjavaslathoz, bár nem osztozom indokolása egy tételében, melyben az mondatik, hogy az állam az uj építkezések által uj adótárgyakat nyer a nélkül, hogy a meglévőkből valamit vesztene. Ez, nézetem szerint, nem minden esetben áll; mert ha az uj házak ilyen hosszú évekig fölmentetnek az adótól: a házbérek átalában íeszállanak, mi az államkincstárra nézve nem lehet közönyös. Minthogy még más nagyobb kereskedelmi forgalmú városokra nézve is áll, mi az indokolásban Pestről
