Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-323

323. országos ülés január 23. 1875. 153 czikk 12. §-ának érvényességét minden irányban tartsa föl.* Ez azon toldalék, a melyet a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlani bátor vagyok, és csak még egyet legyen szabad megjegyeznem, midőn már más alkalommal is fordult elő hasonló kérvénj', akkor a honvédelmi minister ur, — sajnálom, hogy jelenleg nincsen szerencsém itt e házban láthatni, — azzal gondolta a dolgot egyszerűen elintézni, azzal biztatta a tisztelt házat, hogy rövid idő alatt egy kimerítő törvényjavaslatot fog a ház elébe terjeszteni arra nézve, hogy a katona-elhelyezéseknél jelenleg fönforgó igazságtalanság, aránytalan beosztás mellőztessék. Mint tudjuk, a tárgyalások mostanáig sincsenek befejezve. De még azon esetben is, hogy ha a törvényjavaslat beterjesztetik : attól tartok, hogy az csak arra fog terjeszkedni, hogy miként részeltessenek a katona-elszállásolás terheiben az egyes községek aránylagosan; de nem fogja orvosolni azon sérelmeket, a melyeket előterjeszteni bátor voltam, és a melyekre nézve a nélkül, hogy ezen meghozandó elhelyezési törvényre való előleges reflectálásban magát akadályozni engedné: kérem a tisztelt ház figyelmét, (Helyeslés bal felől.) Elnök: Tisztelt ház! A kérvényi bizottság által beterjesztett határozati javaslat ellen senki sem szólalt föl, azt hiszem tehát, hogy a tisztelt ház azt elfogadja. (Helyeslés.) A kérdés csak az: hogy elfogadja-e a ház azon megtoldást, a melyet Mocsáry képviselő ur beterjesztett. A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak fölállni azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el a megtoldást. Következik a pénzügyi bizottság jelentése a Budapest főváros területén épülendő házak adómentességéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a jelentést.) Törvényjavaslat a Budapest főváios területén a jelen törvény kihirdetése után 1877. augusztus 1-ső napjáig kiépítendő házak és a főközlekedési sugárútnak legkülsőbb részét szegélyező villák és nyaralók adómentességéről. 1. §• Azon épületek, melynek építése Budapest főváros alább körülirt területein a jelen törvény kihirdetése után kezdetik meg, ha 1877. évi augusztus hó najijáig teljesen lakható állapotba helyeztetnek, a következő szakaszokban meghatározott adómentességben részesittetnek. 2. §. Azon épületek, melyek azelőtt beépítve nem volt, puszta telken teljesen újból építtetnek, az egész épületre nézve; — oly építmények, melyek folytán valamely telken már meglévő épülethez előbb beépítve nem volt területen oly toldás, vagy pót-építés, vagy előbb nem létezett emelet adatik, mely által eddig nem létezett uj adótárgy keletkezik, ezen uj adótárgyra nézve: a) huszonöt évig mentesek az állami adótól, ha a főváros Duna balparti részében a belső körúton és ezen körút s a tüköri védgát között fekvő területen, vagy Al-Duna jobbparti részén a „Császárfürdőtől" a „Sárosfürdőig" a felső és alsó fő-utcza s a Széchényi-utcza mindkét oldalán a dunaparton és alsó dunasoron legalább két emeletre építtetnek; b) busz évig mentesek az állami adótól, ha a főváros dunabalparti részén a belső s külső nagy körút között fekvő területen vagy a Duna jobbparti részén a Margit-sziget-hidnál kezdődő és a déli vaspálya indóházáig vezető körúton, az iskola-, Gellérthegy-, sáncz- és felső Gellérthegy-utczákon s az emiitett körúton és utczákon belől eső területen legalább egy emeletre építtetnek. 3. §. Ha földig lerontott épület helyén az ófalak vagy falrészek fölhasználása nélkül teljesen aj épület állíttatik föl, ez, ha a 2, §. a) pontja alatt körülirt területen építtetik, húsz. ha a 2. §. b) pontja alatt körülirt területen építtetik, tizenöt évi adómentességben részesittctik. 4- §• A fővárosnak a fölebb körülirt teriileteken kívül első részeiben emelendő uj épületek és toldalék-építések adómentességére nézve az 1865-ik évi XXII. törvényczikk rendeletei tovább is érvényben maradnak; azon házak mindazonáltal, melyek a főváros körül jelenleg fönálló vám-vonalokon belől annak bármely részében oly berendezéssel építtetnek, hogy a főváros szegényebb, főkép kézimunka és napikereset után élő osztályai számára csupán egy vagy legfölebb két szobából és konyhából álló lakásokat foglaljanak magukban: a föntebbiekben részükre biztosított állami adómentességen fölül tiz éven át a községi adó felerészének fizetésétől is mentesítve lesznek. 5. §. A főváros Duna balparti részét a Föl-Dunától az Al-Dunáig körben keresztül szelő nagy körúton és annak három bárány-utczai kiágazásán, úgyszintén a sugánit létesithetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által az 1870-ik évi LX. törvényczikk alapján kisajátított területen keletkező épületek adómentességére nézve az 1871. évi XLII-ik törvényczikk rendeletei továbbá is érvényben maradnak ; kijelentetvén egyszersmind, hogy az 1871. évi XLII. tör-