Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-323

158 323. országos ülés január 23. 1875. fölolvasni. 1873. február 20-án a következőket irja a honvédelmi minister Kecskemét városához: „A budai főhadparancsnokság , . . szám alatti átirata szerint szükséges, hogy a 11. számú dragonyos-ezred egy százada a folyó évi nyári idény alatt továbbra is Kecskeméten maradjon. Fölhivom tehát . . . , hogy a szükséges intézkedéseket ez irányban tegye meg." A másik pedig 1874. októberből való, és ekként szol: „Minthogy a helybeli főhadparancsnokság szeptember 18-ikán kelt átirata szerint a 11-ik dragonyos-ezred téli elhelyezése ugy rendeltetett, hogy az ezred Izsák-, Kistelek-, Horgos-, Szabadszálláson stb. fog elhelyeztetni, fölhivom a város közönségét, hogy e tekintetben a még szükséges intézkedéseket tegye meg." Mi tűnik ki ebből, tisztelt ház! Világosan kitűnik az, hogy nem a honvédelmi ministerium intézkedik, mert egy vagy más dolgot igy tart jónak, czélszerünek, s a törvénynyel megegyezőnek; hanem intézkedik tényleg a hadügyministerium, illetőleg a budai General-Commando, és ezen tényleges intézkedésekben neki a magyar honvédelmi ministerium posta-expeditio gyanánt szolgál; sőt annyira nullificalja magát, hogy saját hozzájárulásának minden indokolása nélkül teszi azt, a mit tőle kivan a főhadparancsnokság, és saját tekintélyével födözi a törvénytelen tényt, hogy a katonaság elhelyezéséről az országban a közös ministerium, illetőleg a budai főhadparancsnokság intézkedik. De, tisztelt ház, mindezeknél, melyeket fölolvastam, és ily tartalmú körülbelől minden rendelet, mindezeknél világosabban szól egy másik rendelet, melyet szintén bátor leszek a tisztelt háznak tudomására hozni. Ez igy szól: (Olvassa:) „Laut EröíTnung des k. k. Keichskriegsministeriums habén Sr. k. und k. Ap. Majestat der Kaiser, mit der Allerhöehsten Enstschliessung vom 21. October d. J. die Verlegung des Stabs vom k. k. 11 -teu Dragon erregiments nach Kecskemét genehmigt. General-Commando. Edelsheim-Gyulai. * Ehhez , tisztelt képviselőház, azt hiszem, nem kell kommentár. Saját nyelvén egy oly hatóság, egy oly hatalom intézkedik a katona elszállásolás ügyében, melynek Magyarország fönálló törvényeinél fogva, melyeket idézni bátor voltam, Magyarországonközvetlenül intézkedni egyátalában joga nincs, és ezt, tisztelt képviselőház, nemcsak hogy elnézi, fájdalom, a magyar honvédelmi ministerium ; de arra, hogy ennyire menjenek a katonai közegek, arra még fölbátorította őket a következő rendelettel. Június 29-éről egy körrendeletet bocsátott ki az ország összes törvényhatóságaihoz, a melyben meghagyja szorosan a törvényhatóságoknak, hogy a birodalmi közös hadtigyministeriuinnak folyó évi 13-án . . szám alatt kibocsátott és a magyar korona területén létező összes katonai paarancsnokságához intézett rendeletéhez a közös hadsereg katonaságának elhelyezése és beszállásolása tárgyában szorosan alkalmazkodjanak. Később ugyanezen rendeletben azt is mondja, hogy a váratlanul szükséges elhelyezésénél az ezred-, illetőleg a dandár- és hadosztályparancsnokok egyenesen fordulhatnak a törvényhatósághoz. Én megengedem azt, hogy rendkívüli esetekben, melyek alatt csakis a háború, lázadás, vagy ilyen s ezekhez hasonló esetek, a gyorsan teendő, haladéktalanul történendő dispositiók volnának értendők, midőn tudniillik nem lenne arra idő, hogy az egyes katonai parancsnokság a hatósághoz vagy a ministeriumhoz forduljon: ez megtörténhetik; de hogy jelenleg ily esetek nem forognak fön, az tudvalévő dolog, és hogy mi ennek a következménye, mit értenek ők a véletlen esetek alatt : erre mutat azon német rendelet, melyet fölolvasni bátor voltam, mely szerint fölhatalmazva érezte magát a katonai Commando, hogy egyenesen Kecskemétre rendelje egy lovas-ezred stábját, mely daczára az 1871-iki reglementnak, azóta folyton ott van, és nincs semmi intézkedés téve, hogy onnan elhelyeztessék. Ezen tényeket bátor voltam a tisztelt háznak tudomására juttatni a szőnyegen lévő kérdésre nézve, s ezekhez, azt hiszem, alig kell bővebb magyarázat, mert az egész dolgot tökéletesen világosságba helyezi az. hogy Magyarország jogai, melyeket magának az 1867: Xll-ik törvényben föntartott, a katonaság által egyátalában nem respectáltatnak, és a honvédelmi ministerium egyátalában nem képes vagy nem érzi magát hivatva arra, hogy e tör[ vénynek érvényt szerezzen. Hogy én nem ragaszkodom az 1867 : XII. törvényezikkhez : az a tisztelt háznak tudomására van, miután ez oldalon ülök, e tekintetben tehát álláspontom eltér azon állásponttól, melyet a tisztelt ház többsége elfoglalt: de azt hiszem, hogy a tisztelt ház többségének álláspontja az enyémmel tökéletesen azonos abban a tekintetben, hogy minden törvény, mely annak rendje szerint meg nem változtatik, szorosan megtartassák, hogy annak minden irányban érvény szereztessék. Ezen szempontból nem járulhatok azon határozati javaslathoz, melyet a kérvényi bizottság előadója előterjesztett. A kérvényi bizottság javaslata Kecskemét városa kérésének érdekében nem elégséges arra, hogy az ő sérelmei orvosoltassanak. Azt mondja ugyanis a határozati javaslat, hogy mielőbbi intézkedés végett kiadatik a honvédelmi ministeriumnak. De én azt hiszem, tisztelt ház, hogy akkor, midőn oly flagrans törvénysértés!, systematisált törvénymellőzési esetek állanak a tisztelt ház előtt, mint a milyeneket Kecskemét városának kérvénye előadott: akkor szükséges, hogy a képviselőház ez irányban, e tekintetben is nyilatkozzék, és azért bátor vagyok azon javaslathoz, melyet a kérvényi bizottság beterjesztett, a következő toldást ajánlani: „Utasittatik egyszersmind a honvédelmi minister, hogy az 1867: XII. törvény-