Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-323
323. országos ültís január 23. 18""). 00 T)-ik pont elő fog idézni, még ma senki sem konstatálhatja. Ha ez igy van tisztelt ház, a minthogy csakugyan igy van, annál szomorúbb a dolog, mert én ugy vagyok meggyőződve, hogy a művelt Európában alig van állam, a hol ily nagyhorderejű kérdést bekötött szemmel oldanának meg. Én azt hiszem, hogy a dolog logikája azt hozza magával, hogy ha ily nagyhorderejű kérdés előtérbe hozatik akár a kormány, akár — mint a jelen esetben — pártjának egyik tagja által: a kormány gyűjtse egybe az arra vonatkozó statistikai adatokat és tanulmányozza bővebben ugy a kérdést, mint annak consequentiáját, s akkor midőn már hónapok óta van a kérdés előtérben, nem áll elő azzal, hogy ennek senki sem tudhatta liorderejét, — mert hitem szerint az a minister, ki ugy nyilatkozik, nagyon hasonlóvá teszi magát azon gyerekhez, a ki puskával játszik és csak annyit tud, hogy az nagyot durran, de hogy kárt is csinálhat \ele és különösen mennyi kárt, arról mit sem tud. Én tehát azt hiszem, hogy ezen kérdésnek sokszoros fölmerölése abban leli indokát, hogy a tisztelt ház, — engedelmet kérek, ha nem tetszik a kifejezés, — de elhamarkodva méltóztatott ezen pontot megállapítani; elhamarkodva egyrészről anynyiban, mert nem méltóztatott annak horderejét figyelembe venni ; másrészről azért: mert nem méltóztatott gondolni azon eshetőségre, a mely már is bekövetkezett, hogy egy helyen január 3-án kezdetik meg az összeírás, másutt február 15-én s ezen időszakon keresztül az ország polgárai a különböző törvényhatóságokban különféle tekintetek szerint osztatnak be. Én tisztelt ház, erre vonatkozólag igen szívesen szolgálok adatokkal a tisztelt belügyminister urnák, mert ő a múltkori nyilatkozatában azt mondta, hogy nem todja, minő horderejű és hová fog vezetni a törvényj avaslat ezen pontjának keresztülvitele. Előmutathatok a tisztelt belügyminister urnák nyokz községre vonatkozó táblázatot, a mely nyolcz község két választó-kerülethez tartozik, s melynek mindössze 4525 választója volt a legközelebbi választásnál, esett pedig minden választóra 26 kataszralis hold. Ma január elsejéig ezen nyolcz községben lefizette adóját 409 választópolgár, s esik egy választóra 160 hold. Hogy ha tisztelt ház, ily körülmények, ily eclatans és leverő eredményei ezen törvénynek nem elégségesek arra, hogy legalább is gondolkozóba ejtsék a kormányt és hogy ha ezek nem elégségesek arra, hogy legalább is meggondolva ezt, a tisztelt belügyminister ur a ház előtt, az e kérdés iránti véleményét kifejtse : akkor nem tudom, hogy parlamenti kormányzattal biró országban van oly kérdés, a mely még a kormánynak, a ministereknek gondoskodását és megfontolását szükségessé teszi. KÉFV. H. JSÁSLÓ 18?. XIV. KÖTET. Tisztelt ház! Hogy ha Tisza Kálmán indítványa elfogadtatni, kérdem: vajoo vitiálva van-e a helyzet? vajon történt-e ez által a törvényen annak valamely inteníiojával meg nem egyező változás? Azt mondom, hogy nem. A törvény különben is négy hónapot enged mindenkinek az összeírás előtt adójának megfizetésére. Mi pedig beleszorítottuk Magyarország lakosságát oly kényszerhelyzetbe, hogy némely törvényhatóságban, mind például Nógrádban, négy hónap helyett csak három nap van az adó megfizetésére. Én ezt igen fontos kérdésnek tartom és azt hiszem, hogy ha már az igen tisztelt túloldal méltóztatott egyrészről odavinni, hogy Magyarország államhitelét egészen tönkre tette ; ha méltóztatott e hét esztendő alatt másrészről odavinni, hogy Magyarországban a kormányozhatási képességkérdésessé tétetik s különösen a parlamentáris rendszer létezésének jogosultságát és czélszerüségét is megtámadják: akkor kérem legalább ezen pontnál álljon meg a ministerium s ne engedje, hogy azon időben, midőn önök mint parlamentalis kormány kormányoznak, egyúttal elvessék azon magvakat, a melyek okvetlenül meg fogja teremni a parlamenti rendszer hitele lejárásának gyümölcsét. Ennélfogva kérem a tisztelt házat s a túloldalt, méltóztassanak Tisza Kálmán képviselő ur indítványát elfogadni. (Helyeslés bal felől.) Zeyk Károly államtitkár: Tisztelt ház! A törvény meghozatott, és annak végrehajtásáról a belügyminister intézkedett. Már most az intézkedés végrehajtása a központi bizottságoké, a netalán előforduló vitás kérdések elintézése pedig a királyi ctiriáé. Most azt hiszem, más utasítást adni, mint a minőt a törvény adott, nem lehet. És miután meg vagyok győződve, hogy a belügyminister ezzel szemben más utasításokat a tisztelt háznak ajánlani nem fog: kérem a tisztelt házat, méltóztassék a kérvényi bizottságnak indítványát annyival is inkább elfogadni: mert e tárgyban a tisztelt ház már határozott. (Helyeslés jobb felől.) Szontagh Pál: Tisztelt ház! A boldogult József Nádor főherczegről azt az adomát hallottam, hogy Kopácsy kortársáról, akkori esztergomi érsekről és Magyarország prímásáról azon véleményét nyilvánította: „mennyire okos ember az, mert sohasem mond többet, mint a mennyit mondani akar." Én is szeretnék ráállani az ezen adomában jelzett álláspontra, és erőt is veszek magamon, hogy többet ne mondjak, mint a mennyit mondani épen akarok. Ugyanazért nem fogok áradozni sem a theoriák, sem a törvény-magyarázatok, sem az eljárásnak olynemü bírálata terén, mely nem tartozik szorosan a fönforgó kérdéshez és indítványhoz. A fönforgó indítvány az, hogy Békésmegye ! kérvénye a belügyminister úrhoz utasíttassák oly 20