Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-311

s 311. országos ülés deczember 17. 1874. „az illető piaczi" tétessenek ezek: „vagy gyári". Módositványomhoz képest a szöveg igy fog hangzani: „ Oly terményeknél, melyek eladás végett vásárra vitetnek, az illető piaczi vagy gyári- más terményeknél a helybeli, még pedig a bornál a szüreti árak vétetnek alapul: ha az eladás hordóval együtt történik, a hordó ára levonandó." Bittó Béni előadó: Tisztelt ház! A kataszteri bizottság részéről van szerencsém azon indokot kiemelni, a melynél fogva a törvényjavaslatnak ezen §-át oly értelemben kérte elfogadtatni, a minőben azt beterjesztette. A kataszteri bizottság ugyanis azon nézetből indult ki, hogy a földadó szabályozásánál főleg két dolgot kell figyelembe venni; az egyik az, hogy a kinyomozandó földjövedelem absolut helyes és igazságos legyen, vagyis, hogy a földbirtokos osztály, a mely ezen alapon fog a közterhek viselésében résztvenni és adót fizetni: az adót oly helyes és igazságos alapon viselje, a melyet a múltban merített tapasztalás szerint legalább azon időben, a melyre egy földadószabályozási törvény előreláthatólag szólni fog, megnyugvással elviselhesse. Ez a tekintet, tisztelt ház, mindenesetre azt parancsolja, hogy a terményárak egy hosszabb időátlagból vétessenek, a melyben drágább és olcsóbb évek is szerepelvén, csak annyira kiegyenlítik egymást, hogy hű képét vannak hivatva nyújtani jövőre nézve a termény-áraknak. A másik tekintet, melyet a kataszteri bizottság szem előtt kíván tartani: az, hogy relatíve is helyes legyen a földjövedelmi alap, hogy abban kifejezésre találjon az ország gazdasági és forgalmi árviszonyainak azon nagy változása, a mely egyes vidékek közt leginkább az utolsó években megfordított arányt állított elő, a mely szerint azon vidékek, a melyek 10—15 évvel ezelőtt kedvezőbb árviszonyoknak örvendettek: most roszabbak közé jutottak; míg ellenben más vidékek a közlekedési eszközök kifejlődése folytán ma kedvezőbb árviszonyoknak örvendenek. Ez ismét azt kívánja, hogy minél közelebbi és minél rövidebb időátlagból vétessenek az árak; ámde a kataszteri bizottság nem zárhatta el magát azon tekintet elől sem, a melyet a főrendiház kiemelt, és a mely szerint, ha igen rövid időátlagot veszünk: igen magas árakat nyerünk. Ezen csak ugy lehetne segíteni, ha az ekként nyert árakból 20% levonatik. Hogy ezt a kataszteri bizottság miért nem fogadta el: arról azért nem kívánok szólani, mert azt igen helyesen előadta Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur. Nem maradt tehát a kataszteri bizottság részére más hátra, mint oly kiegyenlítést keresni a két mód közt, a mely lehetőleg mind a kettőnek a czélját egyesítse, ezért ajánlja a kataszteri bizottság, hogy az árak 10 évről vétessenek. Ennek, a mit már tegnap volt szerencsém kiemelni, még más igen természetes oka is van: hogy tudniillik az évi termés mennyisége is 10 évről vétetik, tehát az ár is ugyanezen évekről számittassék. Én tehát ujabban is bátor vagyok ajánlani a kataszteri bizottság szövegezését. Elnök: Paczolay képviselő ur az általa benyújtott módosítást a 19-ik §-hoz, visszaveszi. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Wodianer Béla által benyújtott módosítást a 19-ik §-hoz.) A 2-ik alinea 2-ik sorában tétessék e szó után: „az illető <piaczi" „vagy gyári árak." Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Én részemről elismerem, hogy kiki e házban az ügy érdekében teljes részrehajlatlansággal szól a fönforgó kérdéshez. Csak a kormány részére akarom vindicálni azt, hogy ha van álláspont, melyből részrehajlatlanul lehet a fönforgó kérdést megbírálni: bizonyosan a kormány álláspontja az; mert, miután a földnek kiszámítandó jövedelme után bizonyos egyenlő, nagyobb vagy kisebb százalékkal fog az adó kivettetni, az az adóösszeg, mely az állam szükségeire időnként megkívántatik: az adószázalék fölebbemelésével, vagy lejebbszállitásával minden alkalommal folyósittathatik. De vau mégis az államnak is ezen ügyben érdeke, és én részemről midőn e tekintetben fölszólalok, szemem előtt tartom azt, hogy mindenesetre a közállam érdekében van, hogy ezen most tervezett nagy munkálat minél rövidebb idő alatt, s mennél kevesebb költséggel hajtassák végre, s hogy az eredmény a valóságos tényállásnak a lehetőségig megfeleljen. Ügyelni erre, hivatva érzem magamat a ministeriumom szempontjából is, mert ha a föld jövedelmének kiszámítása a valóságos tényállásnak nem felelne meg: akkor egyrészről vagy a földbirotokos osztály károsittathatnék meg a többi adózó polgárok irányában; vagy pedig az országnak nem földbirtokos polgárai súlyosabban lennének terhelve, a közterhek viselésében a földbirtokosok irányában. De ezenkívül még azon szempont is lebeg előttem, hogy nagyon óhajtom, hogy ezen javaslat mielőbb törvénnyé váljék, s azon nagy czél, melyet általa elérni akarunk, mielőbb eléressék, s azért ezen kataszteri törvényjavaslat tárgyalásánál minden alkalommal, midőn szükségesnek látom: kész leszek megmondani véleményemet. Vannak egyes pontok, melyekhez részemről határozottan ragaszkodom is. Egyébiránt legtöbbször csak véleményemet fogom egyszerűen elmondani, a tisztelt házra bizván az elhatározást. Tettem ezt a kataszteri bizottság tárgyalása alkalmával is; s azért kénytelen vagyok azon megjegjzést tenni Máriássy Béla képviselő urnák beszédére, hogy a kataszteri bizottság jelentését mindenben a kormány nézeteinek el nem fogadhatom, a mint vannak is oly pontjai, melyek ellen föl is kell majd szólalnom. Ama bizottságban is véleményemet kimondtam, és azon időben, az akkori adatok szerint, véleményem az volt,