Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-322
:t22. országos ülés január 1§. 1875. 1 9 iw A közmunka- és közlekedésügyi ntinisterium 1868. évi kezelésében a kiadásoknál a tárcza és forgalmi napló között létezik egy hibás könyvelésből származó 11.205 frtnyi differentia, minthogy a bizottság meggyőződött arról, és biztos tudomást szerzett magának, hogy itt csak a számadási ágak között ejtett hibás bevezetés és elszámolásról van szó, miután ezen hibának földerítése az 1868. évről szóló összes al- és tárczanaplók egyenként és tételenként való átvizsgálását és a ministermmnál könyvelt tételekkel való összehasonlítását tenné szükségessé, a mi jelentékeny munkaerőt és költséget igényelne : ennélfogva a bizottság véleménye oda járul, hogy a tisztelt ház a bizottság beterjesztett határozati javaslatának elfogadásával ezen hibás elkönyvelésből támadó különbözetnek leírására az engedélyt megadni méltóztassék. Van, tisztelt képviselőház, egy tétele az 1868. évi zárszámadásnak, melyre nézve az állami számvevőszék és a ministerium között véleménykülönbség létezik. Ezen kérdést a bizottság is beható tanácskozás alá vette, melyre azonban a bizottság tagjai egy véleményt el nem érhetvén: a bizottság 3 tagja részéről különvélemény terjesztetett a tisztelt ház elé. A kérdés, mely fölött a bizottság tagjai megegyezni nem tudtak, igen egyszerű, a következő: Horvát- és Szlavonországok 1868. évi közigazgatási költségeit illetőleg, az állami számvevőszék 99.200 írt 15 kr túlkiadást derít ki, melyről azt állítja, hogy arra a képviselőház 1870. évi ápril l-jén a hetes bizottság indítványa folytán keletkezett 1707. számú határozatával megszavazott íölmentés ki nem terjedne, és az országgyűlés utólagos jóváhagyását igényelné. Ezzel ellenkezőleg a ministerium észrevételeiben azt állítja, hogy a fölmentés az egész 1868. évi zárszámadásra megadatott. Á bizottság véleménye szerint azon számítás, melynek alapján az állami számvevőszék a fönebbi túlkiadást leszármaztatta: el nem fogadható, mert az tényleges eredményekre van fektetve; már pedig a költségvetéssel való összehasonlitásiiál jogi alapul csakis az előírás vehető. Ez alapon állott a képviselőház által az 1867. és 1868. számadások megvizsgálására kiküldött bizottság is, sőt ezen eljárást fogadta el és követte helyesen és következetesen a későbbi években szerkesztett zárszámadásokban az állami számvevőszék is; nincs tehát ok arra, hogy ezen átalánosan elfogadott és alkalmazott elvtől eltérőleg ezen egy tételre nézve más eljárás követtessék. Márpedig ha tekintetbe veszszük, hogy az 1867, évi 3,602.644 frt 56 kr hitelmaradványhói, ha levonásba vétetik az ugyanott 63. lapoldalon előtüntetett 1867. évi pótkezelés tiszta kiadási eredménye 1,141.227 frt 94V 2 kr, melyben a horvát-szlavón EÉPV.-H. NAPLÓ 18-?-'. XIV. KÖTET. kancellária költségei is bennfoglaltatnak: 2,461.416 frt 6 P/g kr megtakarítás mutatkozik. Tekintve továbbá, hogy az 1868. évi eredményt illetőleg az 1868. évi zárszámadás 81. és 83. lapoldaiain előforduló Horvát-Szlavonországok rendes és rendkívüli költségeinél mutatkozó 50.168 frt 33 krajezárnyi megtakarítás a hetes bizottság által a képviselőháznak bejelentetett, és a képviselőház 1870. 1.707. számú határozatával ezen a horvátés szlavonországi földtehermentesitési és országos alapok eredményeinek számbavételével keletkezett. számtételek alapján adta meg a fölmentést: kétséget nem szenved, hogy abban az állami számvevőszék által emliíect 99.200 frt 25 kr is bennfoglalíatik, s e szerint a fölmentés az alkalommal arra is megadatott és így annak ujabbi megadásának szüksége fön nem forog. A bizottság többségének ezen véleménye ellenében a különvélemény beterjesztőinek nagy szorgalommal kidolgozott érvelése ellenében megjegyzem, tisztelt képviselőház azt, hogy véleményem szerint alig lehet bárkinek kétsége az iránt, hogy miután a két évi pénzkezelés iránt a fölmentés ugyanazon számadások alapján adatott meg, mely mindkét kezelési évre nézve megtakarítást mutat ki, mindaddig, mig a számtani vizsgálatnál ki nem derülne, hogy a számcsoportokban van hiba, mely a végeredményeket megváltoztatja: mindaddig a megadott fölmentés az abban foglalt számokra nézve kétségessé nem tétethetik. A különvélemény szerkesztője, Molnár György, tisztelt képviselőtársam elismerésre érdemes szorgalmat fejtett ki álláspontjának védelmére, s ha arról lenne sző, hogy a horvát-szlavón közigazgatásnál az 1867. és 1868. évi pénzkezelésnél előforduló rendetlenség fölött hozzon a tisztelt ház bírálatot: a tisztelt képviselőtársam számaiban sok hasznos adatot találnánk, nem kellene azokat fáradságosan a zárszámadás halmaz számaiból előkutatni; de itten nem arról lévén szó, azokkal a fennforgó elvi ellentétet, azt tudniillik hogy e tekintetben a múlt alkalommal a fölmentés meg nem adatott volna bebizonyítani nem lehet. A mi a tisztelt képviselőtársam számadait illeti, arra nézve meg kell jegyeznem, hogy önkényesen összeállított számokból ugyanazon eredményt többször is ki lehet hozni ; de ez magában véve mit sem igazol. Mert ha a tisztelt képviselő ur számításainak csak egyikét is bírálat alá veszszük, például azt, mely a különvélemény 11. lapoldalán foglaltatik: itt mindjárt azon tapasztalásra jutunk, hogy a tisztelt képviselő ur a 4-ik tétel alatt foglalt 221.466 frt 44V2 kr oly tételt is fölvett a költségek közé, mely a 2-ik tétel alatti 2,139.055 frt 7 kr előírásban már bennfoglaltatik, ha ezt levonásba veszszük, a 18