Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-322
134 322. országos ülés jannór 19. 1875. pedig az ezek és Lónyay által bemutatott kimutatások közötti különbségekre, valamint az országos és földtehermentesitési kezelés eredményeinek részleteire, minélfogva a jelentésében fölsorolt számtételeket is, elnézve a kiindulás iránt fönálló bizonytalanságtól, szinte helyeseknek kell kijelenteni. Noha a képviselőház általam idézett 1870. évi 1.707. számú határozata értelmében az 1867. évi kezelésre nézve a kormánynak a fölmentés megadatott, és a dolog érdemileg el van döntve, mindazonáltal állampénzügyi viszonyaink tekintetéből szükséges, hogy Magyarország és Austria közt mindennemű függő pénzügyi kérdések mielőbb tisztába hozzassanak és kölcsönösen kiegyenlittessenek. E végből a zárszámadási bizottság részéről ajánlom a tisztelt képviselőháznak a jelentésbe fölvett határozati javaslatnak elfogadását, melyben a ministerium utasitatnék az örökös tartományok ministeriumával a közös aetivák iránt a végleszámolást mielőbb eszközölni, és ennek megtörténte után az 1867. évi pénzkezelésről egy végleges zárszámadást terjeszteni a képviselőház elé. Fön tartva magamnak a jogot, a bizottság jelentése ellen emelendő czáfolatokra észrevételeimet megtenni, ajánlom a tisztelt háznak a jelentés elfogadását. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. A képviselőház utasítja a ministeriumot, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok ministeriumával az 1867. évi január 1-jére maradt pénztári készletekből, az úgynevezett közös activákból, valamint a viszonyos követelésekből Magyarországot megillető részére nézve a végleszámolást mielőbb eszközölje; továbbá a két kormány között ugyancsak az 1867-ik évi pénzkezelést illetőleg az elszámolási elvek fölött létező eltérő nézetek és különböző fölfogások iránt, valamint a kölcsönösen nyitva tartott folyó számla némely tételei iránt fönforgó nehézségekre, nemkülönben azon tételekre nézve is, melyektől a közösügyi költségekhez való hozzájárulás meghatározása függ, akár egyezség, akár választott bíróság határozata által végleges megállapodást létesítsen ; a fentebbieknek megtörténte után pedig az 1867. évi pénzkezelésről egy végleges, eredményeiben tökéletes zárszámadást terjeszszen az országgyűlés elé. Prileszky Tádé s. k. bizottsági elnök. Mihályi Péter s. k. bizottsági előadó. Csiky Sándor: Tisztelt ház! Mindenek előtt kijelentem, hogy én ezen határozati javaslatot, melyet az 1867-iki zárszámadások megvizsgálására kiküldött bízottság tagjai előterjesztettek, elfogadom s ahhoz tökéletesen hozzájárulok; azonban minthogy ezen határozati javaslatnak azon pontjában mely ekként szól: „ Az úgynevezett közös activákból, valamint a viszonyos követelésekből Magyarországot megillető részére nézve a végleszámolást mielőbb eszközölje" a közös activákról van szó, de,, hogy ezek mik legyenek, részletesen előterjesztve nincs, de arról sincs említés téve, hogy melyek legyenek azon követeléseknek Magyarországot illető tételei, melyek ezen határozati javaslatban egyezség vagy választott bíróság által lennének véglegesen megállapitaudók: én nem ugyan egész terjedelmében mert hiszen azt még egyikünk sem tudja, a menynyiben még előterjesztve nincsenek a számadások, hogy egész terjedelmükben miből állanak a kölcsönös követelések, ugy az osztrák kormány részéről Magyarország ellenében, valamint Magyarország részéről az osztrák kormány ellenében fönforgó activákra nézve. De minthogy én egy-két tételt már olyat tudok, a melyek mindenesetre a közös aetivák és passivák fölötti végelszámolásnak alapját képezik: bátor vagyok a tisztelt ház elé ezen most fölolvasott határozati javaslat pótlékául egy másik határozati javaslatot terjeszteni. Nem kívánom bővebben indokolni határozati javaslatomat, tisztelt ház, mert hiszem, hogy hosszas tárgyalásra és vitára alkalmat nem ad; azonban, hogy ha reményem ellenére mégis tán tétetnének ez irányban kifogások, vagy észrevételezések, bátor vagyok a házat fölkérni arra, hogy ezen esetben magam észrevételeit, indokolásomat azután is megtehessem. Határozati javaslatom következőleg hangzik (olvassa) : Határozati javaslat. Utasítsa a képviselőház pénzügyér urat. hogy az osztrák kormánynyal a közös és kölcsönös, cselekvőleges és szenvedőleges viszonyok kiderítése czéljából egyszer-valahára tartandó végleges és sikeres értekezlete alkalmával, határozott állást foglaljon el, ugy azon tizenegy millió arany- és ezüst-forintoknak, valamint azon öt millió hasonló arany- és ezüst-forintoknak is, a magyar haza kincstára részére történendő visszakövetelésére nézve, melyeknek elsőjét a nemzeti fegyverzetnek Világosnál történt gyászos letétele után, az akkori osztrák főhadiparancsnok, Haynau; utóbbikát pedig fővárosunkba 1849. év elején, hadaival történt bevonulása alkalmával, Windischgrátz herczeg, akkori szintén osztrák főhadiparancsnok a pesti kereskedelmi bankból jogtalan erőszakkal elkoboztatott, ezt követve pedig, ezen összegeket mindketten az osztrák kormány rendelkezése alá bocsáttattak, és végre azon 5.000 ezüst-forint hasonló módon, törvényes járulékával együtt eszközlendő visszaszerzésére nézve is, melyeket néhai Boczkó Dániel hazánkfia 1848. évben a rokkant honvédek, ugy ezek
