Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-311
311. országos ülés tleczember 17. 1874. 7 Ha áll az, a mi szerintem áll, hogy a piaczi árak kiszámításának eredménye, számittassék az akár a főrendiház szövegezésére, akár a bizottság jelenlegi javaslata szerint, nagy különbséget föl nem mutat: akkor igazságosabbnak és alaposabbnak tartom a főrendek módosítását. Igazságosabbnak és alaposabbnak találom a főrendek módosítását azért is mert kérdést nem szenved, hogy tekintve azon átalakulást, melyen országunk az utolsó hét éven átment és tekintve az országban tett nagy beruházási összegek eredményét, a mai viszonyoknak inkább megfelel: ha a főrendek módosítása szerint számíttatik ki a középár; mintha kiszámittatik a tiz esztendei piaczi ár szerint; mert minél közelebb állnak a kiszámítási évek a jelen viszonyokhoz, kétségtelen, hogy az ország egyes részeire annál igazságosabban fog kiesni a kiszámítás ; holott minél távolabb esnek a kiszámítási évek: a kiszámítás annál igazságtalanabb lesz, mert a változó körülményekre egy helyen semmiféle, más helyen pedig nagy figyelem fog fordíttatni. így például azon vidékek, melyek eddig azon szerencsétlen állapotban voltak, hogy a közlekedési eszközök hiányánál fogva a piaczra vagy épen nem, vagy csak nagy nehezen jutottak, miután e tekintetben azokat az ország szükségesnek tartotta segélyezni államgazdászati szempontból: igen természetes, hogy azon vidékek jövedelmei a jelen viszonyoknak megfeleiőleg fognak kiszámíttatni ; holott, ha a 10 évet vesszük föl a számítás alapjául : akkor a jelenlegi viszonyoknak megfelelő körülményekből csak három év jön számításba, és hét év a régi viszonyoknak megfelelő eredmény szerint vétetik föl, tehát a hét év elmossa a három év eredményét; holott ha megfordítva vesszük azon vidékeket, melyek azon nagy beruházásokban nem részesültek, a más vidékeken eszközölt befektetések nemcsak az által váltak reájuk terhesekké: hogy azok terűéiben részt kellett venniök; hanem ezeknek azon szomorú eredménye lett reájuk nézve, hogy azon vidékek: melyek terményeiket eddig piaczra nem vihették, piaczra hozták és pedig olcsóbb költséggel gabonájukat, mi által a gabona olcsóbb lett s azon vidékek nem voltak képesek a versenyt kiállani. így tehát, miután a gabona-árak ott leestek, ha ezenfölül"még hét esztendő vétetnék föl reájuk nézve azon időből, midőn a piaczon mondhatni majdnem egyedül állottak: ez által kétszeresen lennének terhelve, annyiban, nemcsak hogy hozzájárulnak az említett beruházásokhoz, melyek más vidékek érdekében tétettek, de kénytelenek concurrálni is a piaczon azon gabonával, melynek piaczra való vitelét az ő közreműködésükkel és hozzájárulásukkal voltak csak képesek az illető vidékek eszközölni. Én fölteszek a tisztelt házban annyi igazság:érzetet, hogy ily nem igazságos alapra fektetni a jövendőbeli kataszteri munkálatot nem akarja; továbbá fölteszem, hogy a tisztelt ház átlátja, mikép azoknak a vidékeknek a terhe, melyek már eddig is fölötte meg vannak adóztatva, ha még a kataszteri bizottság által tett javaslat fogadtatnék el: az igazság ellenére még súlyosabbá válnék: az pedig lehetetlen, hogy azokra a vidékekre háruljon az egész teher, a melyek az országban tett beruházások által különben is már kedvezőtlen helyzetbe jutottak. Ennélfogva, tisztelt ház, én annyival is inkább hajlandó vagyok elfogadni a mélt. főrendek módosítását, mert a szerint — mint egy alkalommal a tisztelt pénzügyminister ur is méltóztatott fölemlíteni — a közép piaczi árak 4 frt 80 krban lennének megallapitandók az egész országra nézve; holott jól tudjuk, hogy Poroszországban, a hol a gabona rendesen mindég drágább, mint nálunk: a közép piaczi árak egy pozsonyi mérő gabona árára számítva át, az ottani árakat a kataszter készítése alkalmával az egész országra csak 4 frt 24 krral állapittották meg. Az bizonyos, hogy oly viszás állapotba nem lehet hozni az ország földbirtokosait, I kiknek terményei a dolog természeténél fogva olcsób' bak, mint Poroszország terményei; mert hisz a 1 poroszok veszik a mi terményeink egy részét. így tehát, ha a méltóságos főrendek módosítása el nem fogadtatik: a földmivelő osztály a mostani rendkívüli idők folytán bekövetkezett magas piaczi árak számítása mellett oly terhekkel sújtatnék, hogy ő a külföldi gabonával versenyezni sem lenne képes, és e versenyképesség elvesztésével, azt hiszem, a kár sokkal nagyobb volna, mely az országra háramlanék, mint azon kár, mely onnan eredne, ha az országnak nem földmivelő polgárai azt mondanák, hogy az országgyűlésen elegendő ok nélkül 20°/ 0-ot a föld jövedelméből leütöttek; mert Magyarországon, a mostani viszonyok között, az iparosok és az ország minden egyéb lakosai csak ugy képesek megélni, ha a földbirtokosok a külföldi piaczokon pénzt szerezhetvén, az ott szerzett pénzzel Magyarország többi osztályához tartozó lakosát föntartják. Ezen nézeteknél fogva, tisztelt ház, én a méltóságos főrendeknek javaslatát a 20% levonására nézve ugy vagyok bátor elfogadni, hogy az 1861-től 1874-ig lefolyt utolsó 6 év vétessék figyelembe. Wodianer Béla: A 19. §-hoz bátor volnék egy módositványt beadni mert, nézetem szerint, hiányzik abból egy factor, a mely a terménykiszabására szükséges, és ez: a gyár. Vannak ugyanis termények, melyeknek árát egyedül a gyár szabja meg, minő pl. a czukorrépa. Ha tehát kihagyjuk e szót: ,a gyár": akkor a czukorrépának árát nem birjuk meghatározni. MődositványoHi tehát oda irányul, hogy a 19. , 8. 2-ik bekezdése 2. sorában e szavak után
