Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-311
311. országos ülés mennyi a termelésre elégséges; de ha annyit veszünk el tőle, hogy rósz időkben a birtokos nem segíthet magán, hanem évről-évre termelése apad és adóssága növekszik: a sarezolt földbirtok el fog pusztulni. Két javaslat fekszik előttünk: az egyik a kormányjavaslata,—nevezhetem a kormány javaslatának, mert a kormány elfogadta, — 10 évi átlaga szerint egy mérő 5 írt 40 kr. Én nálam az árak 1851-től 1874-ig ki vannak dolgozva; nem fogom elolvasni, a kinek tetszik, meggyőződhetik róla; tehát a kormányi jelentés tiz évi átlaga szerint 5 frt 40 kr az ár. Ugyan már most kérdem a gazda urakat, hogy 5 frt 40 kr a valóságos ár-e? Megengedem, hogy az utóbbi években az árak bizonyos tekintetben föimagasodtak, de ez nem rendes körülményeknek, viszonyoknak a következménye. Erre igen sokat tett egyrészt az agio, másrészt az európai rósz termés, a minek következtében Magyarországból nagyon sok búzát vittek ki. Hogy ez nem volt normális állapot, mutatja a jelen állás. Tavaly 7—8 frt volt a pozsonyi mérő búza, ma legfölebb 4—5 f r t. Ma az ország egy részében valóságos ínség van: mert Nógrádnak felső részétől Bihar széléig az emberek alig tudnak miből élni; ez tény, és mégis ilyen változás történt. Tehát az ár nem volt természetes, de rendkívüli viszonyoknak a következménye. Ha ezen ár mellett 12 mérő búzát, 12 mérő árpát számitva egy első osztályú kataszteri hold földre, a mit valóban megad, és legyenek meggyőződve, hogy nem is fogják kevesebbre becsülni egy 1.600 négyszögöl földet, ha tehát ezen árakat veszszük föl, és 40°/ 0 leszámítást veszünk a kezelésre: marad a kormány javaslata szerint 17 frt 60 kr jövedelemadó-alap. E házban van sok nagy ur, sok gazda, méltóztassanak nyilatkozni, hogy vajon 17 frt 60 kr jövedelmű föld van-e Magyarországon, vagy a miért annyi bért adnak, mert utoljára a birtok jövedelme : bér; bizonyára egyátalában nincs, és még sokáig nem is lesz. Megengedem, hogy némely helyeken, a hol van, káposztát termesztenek vagy dohányt a futóhomokon: megadnak ennyit; de átalában az egész országban nem adják meg. Én tehát, tisztelt ház, nem fogadhatom el a javaslatot, mert az igazsággal valósággal ellenkezik, ez a földbirtokos osztály teljes megrontása. A főrendiház javaslata alapján 4 frt 40 krba jő átlagában a búzának ára; ez körülbelői megközelíti a valóságot; mert ha 1861-től fogva 1870-ig a terméseket veszszük: az átlag volt 4 frt 40 kr; tehát a kettő közt csak néhány krnyi különbség van. Tisztelt ház ! Hogy árakkal is igazoljam állításomat, veszem egy hold földnek évi jövedelmét, e szerint segy hold jövedelme 12 frt 82 krban, megengedem. ieczember 17. 1874. 5 hogy egy első osztályú hold földért 12—13 frfcot adnak; bár átalában van igen sok vidék, a hol nem adnak annyit; de ha nekünk tetszik, az ország finantiáiban nagy urat játszani: néhány krajczár nem ront meg. Ajánlom a tisztelt háznak becses figyelmébe a két javaslat közti különbözetet. Tudom azt, hogy a tisztelt ház maga is ki tudja számítani; de mind amellett bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy a két jövedelem közti különbség, a mi adóalapul fog szolgálni, 4 frt 9 kr; ennyi a jövedelemnél hacsak 15°/ 0-ot számítunk adóra: teszen 74 krt évenként a különbözet minden hold földnél és ez minden esetre igen nagy positio. A felsőház nem is indokolta ezt, haliam emlegetni a 20°/ 0 levonást, tehát ez alaptalan. Megengedem, hogy nincs indokolva; de ebben a felsőház épen azon hibába esett, mint az alsóház először, midőn a termények mértékéül elfogadta a 10 évet, az árak alapjául pedig elfogadta a 6 évet. A felsőház ezt nem indokolta, mert gyakorlati szempontokból indult ki, mert kiszámította a jövedelmet, hogy az 4 frt 40 kr és fölöslegesnek tartotta indokolni, de szükségesnek tartotta a 20°/ 0-os levonást azért is. mert az adónál semmiféle levonás nem történik; és azon elemi, a gazdaságot megrontó eshetőségekre semmi levonás nem engedtetik: itt nincs kivétel az aszályra, nincs a rozsdára, sőt még talán a jégre sem, tehát miután mindezen kivételek, a melyeket magam is helyesnek tartom, hogy nem vétettek föl, mert csak bonyolodottá tették volna a törvényt, nincsenek benne; a főrendiház szükségesnek látta a maga bölcsességénél fogva a 20°/ 0-os levonást kimondani; mert ezen 20°/ 0 által lehet a valóságos árakat megállapítani. Miután én a bizottság munkálatát az országra nézve veszélyesnek, a főrendiház munkálatát az ország állásával megegyezőnek tartom: részemről a főrendiház módosítását fogadom el. Helfy Ignácz: Tisztelt ház! Én nem a dolog meritumához kivánok szólani, mert őszintén megvallom, nem igen értek hozzá; de nem hagyhatok megjegyzés nélkül néhány szót, a mit az előttem szólott tisztelt képviselő ur mondott. {Halljuk!) ö ugyanis szükségesnek tartotta kiemelni az egész hazából néhány millió lakost, tudniillik a földbirtokos osztályt, és ezt fölruházta mintegy a hazafiság privilégiumával. Távol legyen tőlem a magyar földbirtokososztály mély, őszinte, erős hazafiságát kétségbe vonni; jól tudom, meg vagyok győződve, hogy azt meg fogja őrizni jövőre is; de én nem engedhetem meg, hogy Magyarországban a hazafiság, egy osztályra szoríttassák. Hála Isten! a múltban és reménylem, a jövőben is a hazafiság átalánosságban
