Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-321

112 S2t. országos ülis január 16. 1873. közeire és módozataira; lesz idő és alkalom, midőn ujabban elmondom nézeteimet. Azonban átalában észlelhető két téves nézet ellen akarok ezúttal észrevételt tenni. Átaláhan tul a Lajthán, főleg a napisajtóban ngy tüntetik föl az önálló magyar jegybankot, mintha annak létesítése Austria népei érdekei ellen volna. Ki figyelemmel kisérte a két államnak, Magyarországnak és Austriának közgazdászat! és pénzügyi fejlődését: tapasztalhatta, hogy Magyarország és Ausriának érdeke a bankügyben nincs ellentétben. Csak két ténynyel világosítom meg ezen állításomat: egyik az, hogy Magyarország 1867. és 1868-iki nagy termései, és az azután beállott nagy gabonakivitel folytán Austriában a magyar terményekért befolyt tömérdek érezpénz annyira megjavította az osztrák valutát, hogy azt egy nagy pénz erisis, a bankacta felfüggesztése, a nemzeti banknak érezfödözet nélkül kibocsátott bankjegyei sem voltak képesek megrontani. A másik jelenség az, hogy azon nagy pusztulás után, melyet a börzei erisis a két államban véghezvitt: a helyzet átalános javulását Austriában is leginkább a magyarországi jó terméstől várták és várják ma is, s mert az be nem következett, kereskedelmi és pénzügyi kalamitások Austriában és Magyarországon egyaránt növekedtek. Austria népeinek az a legfőbb érdeke, hogy a magyar mezőgazdának legyen olcsó pénze, melylyel mezőgazdászatát kifejthesse, mentől többet s mentől olcsóbban termelhessen, s azt a fogyasztó Austriának mentől olcsóbban szolgáltathassa. Az osztrák iparosnak s kereskedőnek az a legfőbb érdeke, hogy a magyar polgároknak mentől több pénzük legyen, — hogy iparczikkeiket, — melynek legfőbb piacza Magyarország, megvehesse és érette jő árt fizethessen. Az uralkodó háznak az a legfőbb érdeke, hogy Magyarország anyagilag előhaladhasson, mert Magyarország az uralkodóház legfőbb kincse, melyhez jövője minden körülmények között fűzve van. De maguknak az osztrák nemzeti bank részvényeseinek jól fölfogott érdeke Magyarországon egy független, önálló nemzeti bankot meglapítani: mert e nélkül üzletüket jövőben itt nem folytathatják; pénzüket pedig jobban értékesíthetik Magyarországon, minfr bárhol az egész világon. A másik téves nézet hazánkban azon hibás véleményben nyilvánul, melynél fogva az osztrák nemzeti bankot föltétlenül kárhoztatják, hogy a erisis alatt és után nem tett eleget kötelességének, s nem sietett Magyarország szükségeit minden tekintetben kielégíteni, s átalában egy ellenszenv észlelhető az osztrák nemzeti bank ellenében. Én, uraim, mint magánember, sohasem folyamodtam a nemzeti bankhoz; de évek során lépésről I lépésre figyelemmel kisértem az osztrák nemzeti j bank eljárását ; elfogulatlanságom teljes érzetében kelek ki a téves nézetek ellen. A nemzeti banknak nem volt, s máig sincs hazánkban törvényes állása, s hogy Magyarország állíthat jegybankot: azt az országgyűlésen, a bank-enquét-en minden pártkülönbség nélkül többször hangsúly oztatták, és ezekből önkényt következik, hogy az osztrák nemzeti banknak nem is voltak Magyarország irányában j törvényes kötelezettségei, s ha az említett bank nem j felelt meg a közkívánatomnak: az az egymást fölváltó kormánynak bűne, miért nem oldották meg a bankkérdést, s miért mulasztották el abból az állam pénzügyeire is kiterjedő hasznot húzni. Sőt arról is meg vagyok győződve, hogy a tényleges viszonyok mellett a bankacta fölfüggesztése előtt lehetendett a magyar érdekekről jobban gondoskodni; hogy az elmulasztatott, az nem a nemzeti banknak, hanem ismét a kormánynak volt a hibája. A nemzeti bank üzletét igen szerény tőkével, s nagy kötelezettségek átvállalásával kezdte meg 1817. és 1818-ban, s ha kezdetben a soliditás minden kellékének meg nem felelt is, de eszélyes körültekintő kezelés mellett megsolidiüt, érczkészlete 140 milliót s tartalékalapja meghaladta már a maximumot, s hogy jelenben képes Magyarországon is egy önálló független jegybankot alakitani, s a magyar érdekeknek teljesen megfelelni, az kétségtelen. És én őszintén megvallom, hogy pénzügyekben szeretem a békés kiegyenlítés minden nemét megpróbálni, s nem vagyok az erőszakos megoldás keresője , s idegenekhez csak azután kívánok fordulni, ha már a kiegyenlítés lehetősége fön nem forog. Sokkal eszélyesebbnek ismerem a nemzeti bank kormányzóit, miszerint Magyarországot a végletekre kényszeríteni bátorkodnának. De Magyarország részéről ezen nagy intézet iránt kellő figyelmet kell tanúsítani saját érdekünkben is, mert egy ily nagy intézet egy pár nap alatt nem liquidálhat. Egyébiránt én, ha már a bank-alapitásból hasznot kell valakinek húzni: ezen hasznot szivesebben nyújtom az osztrákoknak, mint idegeneknek, s egyenlő föltételek mellett az elsőbbséget mindig az osztráknak nyújtanám. Ezek után még csak azt említem meg, miért tartom én szükségesnek a nemzeti bankkal a tractatusnak mentől előbbi megkezdését. 1-ször. Azért, hogy ha csakugyan csalódnám, s a nemzeti bankkal nem sikerülne a független külön alappal és külön igazgatósággal bíró magyar jegybank alapítása iránt tisztába jönni: legyen idő másokkal a jegybank létesítése iránt egyezkedni. 2-szor. Visszaemlékezem azon időszakra, midőn mi a vasutak vagy a kölcsönök megszavazása alkal-