Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-321

321. országos ülés január 16, 1S75. 113 mával nehézségeket támasztottunk, azt mondták: „ha meg nem szavazzátok, nem lesz vasút, vagy nem lesz kölcsön, s be fog állani az insolventia, mert a pénzemberek csak eddig vagy addig vannak obiigóban; s megtörténhetik, hogy ismét elkésünk, s a jövő országgyűlést azzal lepik meg, hogy itt van az egyezmény, s a nemzeti bank pesti fiókjára reáüthetik az önállósitás hazug czégét, — s nem lesz más mód, mint azt elfogadni, vagy az országot egy ideig crisisnek kitenni. Tisztelt ház és tisztelt kormány! Már föntebb emiitettem, hogy egy önálló független jegybank fölállítása nem pártkérdés : mert azt az egész ország sürgeti és követeli. Ily átaíános közérdekű kérdésben már a kiindulási pontnak olyannak kell lenni, mely határozott, mely kétséget nem enged; s meg vagyok győződve, hogy ha a kormány a kedvező alkalmat elszalasztja : akkor hosszú időre megrontja az országot; há pedig önök egy hazafias, s a nemzet átaíános érdekeinek megfelelő programmot állitnak föl: akkor mi ezen kérdésben eldobjuk kezünkből az ellenzés fegyverét, és a háznak minden tagja, pártkülönbség nélkül, fogja a kormányt támogatni; ezen okoknál fogva kérdezem: 1-ször: van-e szándékában a kormánynak a bankkérdésben a tárgyalásokat haladék nélkül megindítani '? 2-szor: van-e szándékában a kormánynak az önálló független magyar jegybank megalapításának érdekéből a képviselőháznak még ezen ülésszak alatt előterjesztést tenni, s ha nem várt nehézségek merülnének föl, a fönebb is érintett önálló magyar jegybank létesítéséhez állását is kötni? Elnök : Közöltetni fog a minister úrral. Lázár Ádám: A tisztelt igazságügyminister urhoz kívánok egy interpellátiót intézni. Mintán a különböző adónemek, melyek legújabban javaslatba hozattak, mindnyájunkat aggodalommal töltenek el, ebből kifolyólag kötelességünk mindnyájunknak egyszersmind intézkedni e helyzetnek megváltoztatása iránt, mely az adókötelesség teljesítésével szoros kapcsolatban áll: értem a birtokviszonyok végleges rendezését. Ezen irányban már ez előtt öt évvel több rendbeli törvényjavaslat terjesztetett elő az akkori hrazságügyminister által, melyek közül az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről, valamint a telepitvényesekről szőlő törvényjavaslatok ez idő szerint már törvényerőre emelkedtek. Ugyanazon alkalommal terjesztettek be a bérföldekre és az udvartelki birtokokra vonatkozó törvényjavaslatok, melyek azonban még nincsenek törvényerőre emelkedve. Nem tudom okát, miért késnek ezen törvényjavaslatok, melyek, hogy mily fontossággal birnak, azt mindenki tudja; leginkább pedig tudhatják azok, kik a birtokviszonyok ezen rendezetlensége miatt a KEPV. H. NAPLÓ. 18 I| XIV. KÖTET. birtok biztonságát veszélyeztetve látják. Különösen az udvaríelki birtokoknál átaíában, kiválólag pedig az erdélyi részekben; elég lenne csak annyit mondanom, hogy itt nem egyes esetek, — hanem csaknem egész községekről van szó, melyek ily szegődményes viszonyban állanak, és mindaddig, a mig ezen kérdés törvény által meg nem oldatik, a tulajdonosok és a szegődményesek közti viszony nem szabályozható. Magyarországban hasonló viszonyok vannak, melyek a megoldást sürgetik. Épen azért ezen fontos kérdésben minden további indokolástól tartózkodva, bátor vagyok a tisztelt igazságügyminister urhoz a következő kérdést intézni: (Olvassa az interpellátiót:) Iníerpellátió az igazságügyér urhoz! Hivatkozva még 1870. ápril 10-ikén a bérföldekről 354. és az udvartartelki birtokról 355. számok alatt az akkori igazságügyér által beterjesztett törvényjavaslatokra, melyek mindeddig törvénynyé nem váltak, — kérdezem az igazságügyér urat: Szándékozik-e a birtokviszonyok rendezése érdekében ezen fontos javaslatokat sürgős tárgyalás alá vétetni? vagy pedig más nézetben lévén, mikor szándékozik e körüli saját javaslatait előterjeszteni? Elnök: Közöltetni fog az igazságügyminister úrral. Radó Kálmán előadó: Tisztelt ház! A gazdasági bizottságnak megbízásából tan szerencsém bemutatni a képviselőház 1875. évi január havi költségvetésének előirányzatát 264.021 forinttal. Kérem ennek kinyomatását és napirendre tűzését elrendelni. Elnök: Ki fog nyomatni s szét fog osztatni. Következik a napirend, vagyis a múlt ülésben elfogadott törvényjavaslatok harmadszori fölolvasása. Mihályi Péter jegyző (olvassa ae 1848: V. törvény czikk 5. §. A) pontja némely tételeinek módosításairól szóló törvényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a ház a most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot? (Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Mihályi Péter jegyző (olvassa a nyilvános betegápolási költségekről szóló törvényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a ház a nyilyános betegápolási költségekről szóló és most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot, igen-e vagy nem? (Elfogadjuk!) Tehát ezen törvényjavaslat a harmadszori fölolvasáskor is elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa as Oroszországgal az iparvédjegyek iránt kötött szerződés becsikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot.) Elnök : Elfogadja a ház az Oroszországgal az iparvédjegyek iránt kötött szerződés beezikkelye15