Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-320

320. országos ülés január 14. 1875. 107 szintén óhajtok bevétetni, tudniillik: „sorozás al­kalmával a megfigyelés végett közkórházakba- elhe­lyezettekért.' Azért óhajtom ezt betétetni, mert itt egy állami fímctio hajtatik végre, a végből, hogy Tájon az illető csakugyan beteg-e vagy sem. Talán beteg; de megeshetik, hogy csak tetteti magát De ha beteg: azért mi tőle, hogy az állam akar bizo­nyos czélt elérni, gyógydijakat, melyeket elkerül­hetne, melyeket különben is alig képes fizetni, nem követelhetünk. Ajánlóin módositványomat elfogadásra. Szapáry Gyula gr. belügyminis­ter : Tisztelt ház! Mindazokra, miket az előttem szólott tisztelt képviselő ur idézett, felelni termé­szetesen nem lehet szándékom, mert a fölolvasott elveket átalánosságban én is helyeslem. De mondott a tisztelt képviselő ur egy vádat a belügyministe­ri um ellen, azt, hogy az egészségügyi törvényjavas­lat azért nem terjesztetett be, mert a belügyminis­teriumban lévő egészségügyi osztály elmulasztotta kötelességét teljesíteni. Engedelmet- kérek: ez nem áll. A törvényja­vaslat igenis készen van, és a tisztelt háznak már a legközelebbi idő előtt benyújtható lett volna; de előttem azon kérdés lebegett, hogy ha az egészség­ügyi törvénybe foglalom be a jelen törvényjavaslat intézkedéseit, melyek pedig csakugyan abba befog­lalandók lettek volna: nem azt eszközlöm-e, hogy az egészségügyi törvény azon része, mely legsürgő­sebb, tudniillik a betegápolási költségekről szóló, elhalasztatik bizonytalan időre. Ezt nem akarván, s a jelen intézkedéseket fon­tosaknak tartván, helyesebbnek találtam ezen javas­latot külön benyújtani. A mi a tiszteit képviselő ur által indítványo­zott módositványt illeti, hogy ezen §. második be­kezdésétől ezen szavak hagyassanak ki: „ha ezek vagyontalanok", ezt nem fogadhatom el; mert az állam föladata nem lehet, hogy azoknak betegápolási költségeit is viselje, a kik vagyonnal birnak. Ez tovább menne, mint mennyire menni szükséges, azért kérem az eredeti szerkezet elfogadását. Huszár Inire jegyző (újra olvassa Cseh Károly módositványait.) Elnök : Azok. kik a 4. §-f az eredeti szer­kezetben elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Meg­történik.) A többség elfogadja. Huszár Imre jegyző (olvassa az 5. §-t.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház? (Elfo­gadjuk !) Elfogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 6. %-t.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház? (Elfo­gadjuk !) Elfogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 7. §-í.) Lészay Lajos előadó: Tisztelt kép­viselőház ! A- 7. §. végéhez a pont elhagyásával teendő e tétel: „ha az ápolásra az 1. §. szerint kötelezettek nem léteznek." E tétel nélkül ugyanis a községben ápolandó betegek gondozása alól az 1-ső §. értelmében kötelezettek magukat mentesítve vélhetnék. Elfiökí Elfogadja a tisztelt ház a közigaz­gatási bizottság ezen módosítását ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 8. §-£.) Lészay Lajos előadó: Tisztelt képvi­selőház! A 8. §. első szavai: „A gyógyithatlan" helyett teendő: „A gyógyithatlannak nyilvánított", mert czélszerü, hogy gyógyithatlannak csak az oly elmebeteg tekintessék, ki a gyógyítás sikertelen megkísérlése után ilyennek nyilváníttatott. Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház? (Elfo­gadjuk !) Elfogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 9. §-í.) Lészay Lajos előadó: A 9. §. máso­dik alineája 2-ik és 3-ik soraiban e szavak helyett: „az idegen", a tisztább értelem kedveért teendő: „a külföldi". Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház? (Elfo­gadjuk !) Elfogadtatik. Huszár Imire jegyző (olvassa a 10—13. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; ol­vassa a 14. §-í.) Lészay Lajos előadó: Tisztelt ház! A 14. §. negyedik alineája 5-ik sorában a „megke­resés" és „sürgetés" szavak közzé a tisztább kife­jezés tekintetéből ,a" szócska illesztendő. (He­lyeslés.) Elnök: Tehát- az „a" szócska beillesztetik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 15. és 16. §-t.) Cseh Károly: Tisztelt ház! Bátor vagyok a 15. és 16. §. kihagyását indítványozni azért; mert a 17. és 18. §-ban ugyanazon dolgokról tör­ténik intézkedés; igy tehát az egyfelől fölösleges de másfelől e 16. §-ban Magyarország határozottan köteleztetik, hogy az austriai betegeket ápolja és gyógykezelje; de — habár hivatkozás történik az eddigi gyakorlatra — nincs kimondva, hogy tör­vényszerüleg az austriai állampolgárok iránti ha­sonló követeléseket be lehessen hajtani. E két sza­kasz tehát egyfelől fölösleges, s másfelől jöhet eset, hogy a két kormány közt szóváltást és összeütközést idézhet elő. Ajánlom tehát a 15. és 16. §. kihagyását. Szapáry Gyula gr. belügyminis­ter: Tisztelt ház! Nem látom helyesnek ezen §§-ok kihagyását, mert a hivatkozott gyakorlat a kölcsö­nös viszonyosság elvén alapszik; hogy ha megta­gadjuk itt, meg fogják tagadni ott is. Ép ezen vi­szonossági elv alapján, melyre alapítva van az ed­digi gyakorlat: ezen intézkedés föntartását szüksé­gesnek látom és kérem §§-ok megtartását. (Helyeslés.) 14*

Next

/
Thumbnails
Contents