Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-320
108 320. országos ülés jamiár 14. 1875. Elnök: Megtartja a tisztelt ház a 15. és 16. §-t? (Igen!) Tehát megtartatik, Huszár Imre jegyző (olvassa a 17., 18. és 19. §§-ai, melyek változatlanul elfogadtatnak; olvassa a 20. %-t) Lészay Lajos előadó: A 20. §. ezen első szavai után: „Jelen törvény* teendők e szavak: „1875. ápril l-jén lép életbe és c ; mert a törvényhatóságoknak időre van szükségük, hogy ezen ügy körüli elhivatásuk betöltésére a pénzerőt megszavazzák, a mi a jövő év ápril l-ig bizton megtörténhetik. Szapáry Gyula gróf belügyminister: Tisztelt ház! Midőn e törvényjavaslat a közigazgatási bizottságban tárgyaltatott, magam is hozzájárultam azon indítványhoz, melyet épen most terjesztett elő a tisztelt előadó ur. Minthogy azonban időközben több idő telt el és minthogy addig is niig a törvényjavaslat törvényerőre fog emelkedni, még bizonyos idő fog eltelni, s a törvényben kitett idő a törvényhatóságoknak nem elegendő arra, hogy a törvény életbeléptetésére szükséges intézkedéseket megtehessék : arra kérem a tisztelt házat, hogy a törvény életbeléptetésének határidejéül 1875. évi Julius l-jét méltóztassék fölvenni. Szükséges pedig, hogy ez iránt intézkedés történjék azért: mert az 1870. évi XIII. törvéiiyczikk értelmében minden törvény, ha ez iránt a törvényben különös intézkedés nem foglaltatik, a két házban történt kihirdetése után 15 nappal lép életbe. Minthogy pedig a kórházak negyedévenként vezetik számadásaikat: szükséges, hogy az egyik negyedév elteltével történjék ezen törvénynek életbeléptetése. Ennélfogva miután a törvényhatóságok a szükséges intézkedésekei ápril l-ig nem eszközölhetik, arra kérem a tiszteit házat, méltóztassék a törvény életbeléptetésének határidejét 1875. évi Julius 1-jére kitűzni. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk]) Tehát a törvénybe 1875. Julius 1-je fog fölvétetni. __...-•• Következik a napirend harmadik tárgyának vagyis a tengeri szökevények kölcsönös kiadása tárgyában kötött egyezmény tárgyalása. Máday Sándor előadó: Tisztelt ház! A központi bizottság nevében van szerencsém három törvényjavaslatot a tisztelt ház elé terjeszteni. Ez alkalommal nem bocsátkozom ezeknek bővebb indokolásába, mert az ugy magukban, mint a ministeri előterjesztésben benfoglaltatik. A Görögországgal kötött tengeri szökevények kiadása és az Oroszországgal kötött ipar védjegyek iránti szerződés a kereskedelem érdekeiben leli indokolását, és az Olaszországgal kötött consiüi szerződés kifolyása az 1867-iki kereskedelmi és vám szerződésnek. Egyébként megjegyzem, hogy a frantzia és a magyar szöveg egymással tökéletesen megegyeznek s az ott előforduló sajtó-hibákat a jegyzői kar szives leend kiigazítani. Arra kérem tehát a tisztelt házat, méltóztassék c három rendbeli törvényjavaslatot minden változtatás nélkül elfogadni! Elnök : Elfogadja a tisztelt ház a 679. szálait beterjesztett törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslatot végig, mely észrevétel nélkül eJfogadtatik.) Elnök: El lévén fogadva, következik az Oroszországgal az ipar-védjegyek tárgyában létesült szerződés tárgyalása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az Oroszországgal az ipar-védjegyek tárgyában kötött egyezményt.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt házaezimet? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa w 1-so §-t, mely változatlanul el fogadtatik; olvassa a 2-ik §-t.) Máday Sándor előadó: Az „osztrák vagy magyar állampolgár" helyett ezen §-ban ez olvasandó: „az osztrák vagy magyar állampolgá1 roknak és orosz állampolgároknak, kik stb. . . Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház ezen §-t j ezen változtatással? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a, törvényjavaslat többi szakaszait, melyek 'változtatás nélkül elfogadtatnak.) Elnök : A törvényjavaslat elfogadtatván, következik az Olaszországgal kötött cunsulsági szerződés. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az Olaszországgal kötött consularis egyezményről szóié törvényjavaslatot.) Elnök: Van-e a czimre nézve észrevétel ? Lázár Ádám: A czimben előforduló kifejezés „ consularis * összhangzásba hozandó a szövegben használt kifejezésekkel, vagy „consuli" vagy „ consulsági u , egyik a kettő közül használandó mindenütt. Máday Sándor előadó: A bekezdésben használtatik e kifejezés: consulsági, másutt ismét consularis. Azt tartom a legegyszerűbb és legmagyarabb kifejezés: „conzuli", és ha már a szövegben igy használtatik: akkor, azt hiszen, a czimben is ugyanazon kifejezés használható. A consulsági elnevezés különben nem felelne meg annak, a mit a törvényjavaslat czéloz. Ha azt mondanók, hogy az 1874. évi május 15-én kötött consulsági egyezmény: ez akkor azt jelentené, hogy az egyezmény a consulsaggal köttetett. Ha csupéa a consulsági egyezményt vennék a czélba: az szintén
