Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-320
320. országos ülés január 14. 1875. 105 vény]avaslatot hasonlóképen átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés,) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjukl) Ennélfogva a tisztelt ház a nyilvános betegápolás költségeiről szóló törvényjavaslatot áSaláiiosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a szakaszonkénti tárgyalás. Huszár Imre Jegyző (olvassa a törvényjavaslat esimét.) Lészay Lajos előadó: A közigazgatási bizottság részéről van szerencsém a czimre nézve a következő módosítást ajánlani: A helyett „e nyilvános betegápolás költségeiről" tétessék ez: „A nyilvános betegápolás költségei födözéséről, * mert a bizottság nézete szerint a törvény főczélja annak meghatá • rozása, hogy a nyilvános betegápolás költségei kik által és mily módozattal födözendők. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a czim a közigazgatási bizottság módosítása szerint fogadtatik el. Huszár Imre jegyző (olvassa az 1. §-t.) Lészay Lajos előadó: Az 1. §-ra nézve a bizottságnak következő javaslata van: (Olvassa:) „Az 1. §-ban a d) és e) pontok egy pontba vonandók össze a következő módosításokkal u. m.: a viszkereseti jognak az illető fizetni köteles ellen íöntartása az e) pont alatt kötelezettekre is kiterjesztendő, mivel a d) és e) pont alattiaknak e tekintetben külön szempont alá vételére semmi ok nem forog fön; d) pontban fölhozott azon föltételt: „ha csak e részben a cseléd vagy munkással kötött egyezmény által ki nem elégíttetik" a bizottság kihagyandónak véli: mert önkényt értendőnek tartja, hogy az illető gazda elveszti viszkereseti jogát, ha az iránt a cseléddel vagy munkással másként egyezett ki; az e) pont első sorában előforduló e szó: „nagyobb" áthelyezendő a „vállalatok" szó elébe, mivel a kisebb és nagyobb gyárak közti határvonalat elhúzni fölötte nehéz volna és nem is szükséges ; míg a fönforgó szabálynak a nagyobb vállalatok tulajdonosaira alkalmazása azért szükséges, mivel különben bármely kisebb munkára vállalkozó egyén ki munkásokat vesz föl, ily vállalat tulajdonosának volna tekinthető; ugyancsak az e) pontban a „vasutak" szó mellől e szavak: , úgyszintén épülőben vagy forgalomban lévő" mint fölöslegesek kihagyandók; végül az e.) pontból ezen utolsó két szó: „a mennyiben", valamint a következő 1., 2., 3. alatti pontok egészen kihagyandók; mert ha létezik a munkások hozzájárultával alakult betegápolási alap: kétségtelen, hogy a gyár vagy vállalat tulajdonosának hatalmában áll a betegápolás! költségnek ezen alapból megtérítését eszközölni; de azért, hogy ily KJÉPY. H. NAPLÓ. 18™. XIV. KÖTET. alap létezik, nem volna helyes az illető törvényhatóságot egy oly pénzalapra utasítani, melynek fizetési képessége bizonytalan; továbbá ott, hol a vállalat külön kórházat tart fön, a munkásoknak közkórházba szállítása csak akkor fordulhat elő: ha a beteg e külön kórházba elhelyezhető nem lenne, vagy a betegség őt másutt érvén el, oda nem szállíttathatnék és ez esetekben a vállalat tulajdonosának az őt terhelő kötelezettség alól fölmentése indokolatlan volna; végül, ha a munkásokkal a költség megtérítése iránt más egyezmény köttetett: ez egyezmény kötelező erővel bírhat a felek közt; de nem volna czélszerü egy ily, az érdekelt fél által kétségbevonható egyezmény érvényétől tenni függővé a vállalat tulajdonosának kötelezettségét. Atalában e három végső pont Mhagyását indokolja az is, hogy ez által fölösleges és sok irogatást igénylő nyomozatok elmaradnak és a törvény végrehajtása könnyebbé válik. A fönebbi módosítások mellett az első §. következő szövegelést nyerne: A nyilvános g3 T ógy- és betegápolási, úgyszintén szülházi költségeket, mennyiben azokat magok az ápoltak vagyontalanság miatt megtéritni nem képesek, a következők kötelesek viselni : a) a szülők gyermekeikért; b) a gyermekek szülőikért; c) a hitvestársak egymásért; d) a cselédtartó és állandó munkaadó cselédjeért, illetőleg munkásáért 30 napig, gyárak, nagyobb vállalatok tulajdonosai és a vasutak igazgatóságai munkásaikért, fönmaradván viszkereseti joguk az illető fizetni kötelesek ellen." Ezen uj szövegezésben bátor vagyok e §-t elfogadásra ajánlani. Elnök: Méltóztatnak elfogadni az első §-t, a közigazgatási bizottság módosítása szerint? (Elfogadjukl) Tehát elfogadtatott Huszár Imre jegyző (olvassa a 2-ik §-í) Lészay Lajos előadó: A közigazgatási bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a ház a 2-ik §-t? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a 3-ik §-t) Lészay Lajos előadó: A 3-ik §. helyébe a bizottság következő uj szövegű szakaszt ajánl: A törvenyhatógok e czélból külön betegápolás! alap létesítéséről gondoskodnak és szükségesetében az egyenes államadó után pótadót vetnek ki. A S. §-nak a törvényjavaslat szerinti szövege ugyanis a törvényhatóságra eső költségeket a kivetendő liáziadóból e czélra kihasítandó részből kívánja födöztetni; miután azonban a háziadó csak egy hozandó törvény által létesíthető : ennek bizonytalan bekövetkezésétől nem kívánja a bizottság függővé tenni a jelen törvény életbeléptetését és a törvényié
