Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-320

102 320. országos ülés január 14. 1875. 60.000-et, és így a kisebb megyéknek nyújtott kedvezményre szüksége nem volt: két képviselő küld­letésének jogától tényleg megfosztatott, mert egyik képviselőjét az 5-ik §. 98. tétele szerint Zilah városával közösen választja; pedig Zilah városa egy külön és nem is szomszéd, hanem harmadik hatóságot képez. így a krasznamegyei választók nagy része 5—6, sőt több mértföldnyi távolságra kénytelen menni, hogy választói jogát — tőle el nem hárítható visszaéléseknek kitéve — gyako­rolhassa. Igazolja indítványomat végre az, hogy a törvény­nek sérelmes intézkedése az országgyűlés összes iro­mányaiban nem csak indokolva, de sőt egyetlenegy szóval sincsen érintve. Hanem lehetőleg röviden végzendő előadásomat, áttérek annak kimutatására, miszerint a minister ur indokolása által e kérdés . megoldásának elodázása indokolva nincsen. Először is a minister ur azt emliti meg, hogy Zilah városa nem a vele szomszédos Közép-Szolnok, hanem a tőle távolabb fekvő krasznamegyei községekkel ké­pez egy választó-kerületet. Ez igaz! De hogy mikép lehet ebből a kérdés megoldásának elhalasztására következtetni: azt, meg­vallom, nem értem. Én elfogadom e tételt; de mint érvet saját álláspontom igazolására, megczáfolását az ellenkező nézetüekre bízom. Beismeri továbbá a tisztelt minister ur azt, hogy a törvénynek eme intézkedése az ország ve­gyes választó-kerületeire vonatkozó intézkedéseitől egészen eltérő. Ebben is igaza van a tisztelt mi­nister urnák, és fájdalom, hogy igaza van: mert épen az képezi Krasznamegye sérelmét; de téved a következésben, midőn azt véli, hogy ennek oka egyedül az, hogy ez által a két megye választó­kerületei közt előforduló aránytalanságok mellőz­tessenek, melyek okvetlenül előállanak, ha Zilah városa Közép-Szolnokmegye községével képezne egy választó-kerületet. Hogy pedig e nézet tévedésen alapszik, azt számokkal lehet igazolni. Ugyanis Közép-Szolnokmegye lakossága Zilah városával együtt 110 ezer; ha ez három kerületre föl­osztatik, egyre 36 ezer esik; ha pedig Krasz­namegye 63.000 főnyi lakossága két kerületre osztatik, mindegyik 3lV 3 ezer lélekből fog állani. Ez lenne tehát itt azon föltűnő nagy aránytalanság, melynek mellőzése felér azon sérelemmel, mely Krasznamegyei sújtja? Én azt hiszem, hogy nem. Ha ez oly nagy aránytalanság: akkor ezen sérel­met el kellett volna már követni Abauj-, Borsod-, Csongrád-, Esztergom-, Gömör- és Kis-Hont-, Sop­ron-, Trencsén-, Turócz-, Veszprém-, Zaránd- és Zólyommegyéken, ugy Kővár vidékén is, melyeknek egyes választó-kerületei, a tisztelt minister ur ki­mutatásai szerint csekélyebb lélekszámot képvisel­nek, mint a krasznamegyei választó-kerületek két részre osztva képviselnének. Eltekintve attól, hogy ezt nagy aránytalanságnak nem tartom: meg vagyok győződve arról, hogy a tisztelt minister ur maga leginkább örülne annak, ha az ország választó-kerü­leteiben ilyenek volnának a népesség közti külön­bözetek. Az indokolás eme passusának alaptalanságát annyival inkább ki kellett mutatnom: mert ez a tisztelt minister urnák azon czélzatát árulja el, mi­szerint nem csak most nem volt, hanem akkor sem leend hajlandó Krasznamegye fölhozott sérelmét orvosolni, midőn a tisztelt ház Julius 7-iki határo­zata értelmében az összes választó-kerületek közt létező aránytalanságok kiigazítása iránt fog majd törvényjavaslatot, előterjeszteni. Épen ily alaptalan a tisztelt minister urnák a 113. §-ra való hivatkozása : azt mondván, hogy e §. nem engedi meg a kerületeknek ujabb beosz­tását; holott a §. azt mondja, hogy a törvényható­ságok a választó-kerületek beosztására és a válasz­tási székhelyek iránt jelenleg fönálló szabályok a törvény további intézkedéséig érvényben maradnak. Ez, tisztelt minister, ur nem köti meg a törvény­hozás kezét, sőt egyenesen annak tartja fön, hogy valahányszor szüksége merül föl: e tekintetben intézkedjék. Egyébiránt a minister ur ezen érve­lését indítványomra nézve oly kevéssé tartom ve­szélyesnek, hogy annak bővebb czáfolásától köte­lességem megsértése nélkül elállhatok. Nem lévén tehát, tisztelt ház, a ministeri indokolásnak egyetlen tétele is, mely a kérdés megoldásának elhalasztását igazolja, s elismervén maga a minister ur is, hogy a törvényhozás intézkedése egyedüli a maga nemé­ben, mely egy törvényhatóságra sem súlyosul ugy, mint Krasznamegyére: ez okokból, tekintve azt, hogy indítványom jogos és igazságos, és tekintve azt, hogy a kerületek számának megváltoztatását nem czélozom s keresztülvitelében figyelemreméltó akadályokba nem ütközik, kérem a tisztelt házat, hogy azt elfogadni, s Krasznamegyei itt megillető jogába visszahelyezni méltóztassék. (Helyeslés bal felöl.) Elnök ! A beadott módositvány föl fog ol­vastatni. Beőthy Algernon: jegyző (olvassa.) Lázár Ádám: Tisztelt ház! Az épen most fölolvasott uj czikket részemről nem pártol­hatom , még pedig a következő okoknál fogva ; már maga a tisztelt belügyminister ur is, midőn beter­jesztette a törvényjavaslatot, czélozott Zilah váro­sára nem csak, sőt midőn a tulajdonképi választási törvényjavaslat tárgyaltatott, abba Zilah városára vonatkozólag egy önálló czikk vétetett föl, a mely azonban a tárgyalás alkalmával kihagyatott. Minthogy a belügyminister ur indokolásában beismeri és a tisztelt ház előtt is tudva van, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents