Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-320
320. országos ülés január 14. 1875. 103 -számos aránytalanságok léteznek a választási törvényben, a melyek kiegyenlítése végett a képviselőház a választási törvény átalános tárgyalása kezdetén egy határozati javaslatban utasította a kormányt. s mely utasítás szerint ezen aránytalanságok kiegyenlítése akkor fog megtörténhetni, midőn a választók első névjegyzéke össze lesz állítva. Részemről megvallom, hogy igen óhajtanám .azt, ha a létező számos aránytalanságok, jelesen az erdélyi választó-kerületekben, már ez idő szerint és ily könnyű szerrel csak ugy per tangentem kiegyenlíthetők lennének. De a különböző adatok hiányában, különösen az első névjegyzék összeállítása előtt, csak nem lehetetlennek látszik egyfelől, másfelől pedig azon szellem, mely annak idejében, midőn az 1848. törvényhozás a választó-kerületeknek megalkotását kimondotta, és azok sorában többek között Zilah városáról is intézkedett, az akkori viszonyok és körülmények tekintetbe vételével teljesen indokoltnak és helyesnek tűnt föl, a nélkül, hogy annak bővebb bírálatába bocsátkozni szükséges lenne. Mennyire lesz czélszerü jövőre nézve is föntartani ezt, vagy azon változtatni: az a szembetűnő aránytalanságok végleges kiegyenlítésének van föntartva. Ugyanezért minden további ellenérvektől vagy czáfolattól tartózkodva és a tisztelt ház türelmét tovább nem fárasztva, a beadott módositványra vonatkozólag még röviden csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ha elvileg elfogadható is lenne, de összeütközik már a jelenleg fönálló 1874: XXXIII. törvényczikk 113. §-ának azon intézkedésével, hogy a választó-kerületek beosztása az eddigi 1848. törvény értelmében a törvényhozás további intézkedéséig érvényben tartandó. Az előbb tárgyalt 1. és 2. §-nál különösen a fővárosra nézve hozzácsatolt, uj községeknek valamely uj választó-kerületekbe való beosztása mondatott ki, ez tehát nem képezheti többé, mint Bocsánczy képviselő ur indítványozza, a törvényhatóságnak teendőjét. Következőleg a legjobb esetben is Zilah városa így vagy amúgy, akár egyik választókerülethez csatoltatik, akár a másikhoz: ez nem tartozhatik a törvényhatóság teendőihez, hanem egyedül a törvényhozás körébe. Minthogy azonban. mint mondom, a körülmények jelenleg nem indokolják ezen aránytalanság megszüntetését: részemről a módosítást, illetőleg az uj czikket nem pártolom. Szapáry Gyula gróf belügyminister : Tisztelt ház! Mindazok, kik a választási törvény tárgyalása alatt folytatott vitát figyelemmel kisérték, emlékezni fognak, hogy a választó-kerületekre nézve akkor különösen három kívánság hangsúlyoztatok; tudiülik az : hogy az e részben fönálló aránytalanságok kivételesen és előlegesen először Ó-Budára, másodszor Nagy-Váradra, s harmadszor pedig a tisztelt, képviselő ur által épen most fölemlített kerületre nézve megváltoztassanak, és ha én az általam benyújtott javaslatban nem terjeszkedem ki ezen már akkor is hangsúlyozott három kérdésre: ennek oka már a javaslathoz mellékelt indokolásban is ki van mondva. De más is, és, fölfogásom szerint, nem is oly sürgős ezen utóbb emiitett kérdés megoldása, mint Ó-Buda és Nagy-Várad tekintetében; mert itt arról van szó, hogy valamely törvényhatóság egyes része más törvényhatósággal együtt válaszszon; mig ott csak azon eset forog fön, hogy két fönálló törvényhatóság együtt válaszszon, tudniillik Zilah városa egy más törvényhatósággal, mely, igaz. nem ugyanazon megyében fekszik, mi lényegesen különbözik az előbbi két esettől. De az indokolásban hangsúlyoztam azt is, mily különbséget eredményezne ez az egyes választó-kerületek számarányaira nézve, s hogy, fölfogásom szerint, nem volna időszerű, ha ezen, a tisztelt képviselő ur által beadott módosítás elfogadása esetében öt választó-kerületben, tudniillik a három közép-szolnokmegyei és a két krasznamegyei kerületben újra kellene a kerületeket fölosztani. Ez ellenkeznék azon nézettel, melyet a törvényhozás kifejezett akkor, midőn a választási törvény 113. §-át megalkotta, s ez a főérv: a miért én részemről a képviselő ur által beadott módosítást nem fogadhatom el. Azt hangsúlyozta a tisztelt előttem szólott, — ha a zajban fölszólalását jól értettem, — hogy Krasznamegye, ha a törvény így marad, a mint az jelenleg van: az országgyűlésen nem lesz képviselve. Ezt én valóban nem tudom fölfogni; mert Krasznamegyének tudtommal vau egy önálló választó-kerülete és azonkívül egy vegyes választó-kerületben a népesség tekintetében szinte többségben van. Ezeknek előrebocsátása után, és különösen mert nem szeretném a választóknak összeírását újból fölbolygatni, kérném a tisztelt házat: méltóztassék az általam beadott javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Bocsánczy Adolf: Minister ur félre méltóztatott érteni szavaimat; hogy tudniillik azt állítottam volna, hogy Krasznamegye, ha a törvény jelenlegi állapotában fönmarad: nem lesz képviselve az országgyűlésen. Nem ezt mondottam; hanem azt, hogy az 1848-iki országgyűlésen, a midőn ezen intézkedés hozatott, Krasznamegye nem volt képviselve, s az erről szóló törvény csak későbben hozatott. (Helyeslés.) Szapáry Gyula gróf belügyminister: Magam is megjegyeztem: hogy ha jól értettem. Beőthy Algernon: Tisztelt ház! Lázár Ádám tisztelt barátom a Bocsánczy tisztelt képviselő által beadott indítvány ellen azt hozza föl, hogy bizonyos aránytalanságok most ugy sem lesznek orvosolhatók, s azért ezen aránytalanságok orvoslása t