Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-320

320. országos ülés január 14. 1875. 103 -számos aránytalanságok léteznek a választási tör­vényben, a melyek kiegyenlítése végett a képviselő­ház a választási törvény átalános tárgyalása kezde­tén egy határozati javaslatban utasította a kormányt. s mely utasítás szerint ezen aránytalanságok ki­egyenlítése akkor fog megtörténhetni, midőn a vá­lasztók első névjegyzéke össze lesz állítva. Részemről megvallom, hogy igen óhajtanám .azt, ha a létező számos aránytalanságok, jelesen az erdélyi választó-kerületekben, már ez idő szerint és ily könnyű szerrel csak ugy per tangentem kiegyen­líthetők lennének. De a különböző adatok hiányában, különösen az első névjegyzék összeállítása előtt, csak nem lehetetlennek látszik egyfelől, másfelől pedig azon szellem, mely annak idejében, midőn az 1848. törvényhozás a választó-kerületeknek meg­alkotását kimondotta, és azok sorában többek kö­zött Zilah városáról is intézkedett, az akkori viszo­nyok és körülmények tekintetbe vételével teljesen indokoltnak és helyesnek tűnt föl, a nélkül, hogy annak bővebb bírálatába bocsátkozni szükséges lenne. Mennyire lesz czélszerü jövőre nézve is fön­tartani ezt, vagy azon változtatni: az a szembetűnő aránytalanságok végleges kiegyenlítésének van fön­tartva. Ugyanezért minden további ellenérvektől vagy czáfolattól tartózkodva és a tisztelt ház türel­mét tovább nem fárasztva, a beadott módositványra vonatkozólag még röviden csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ha elvileg elfogadható is lenne, de összeütközik már a jelenleg fönálló 1874: XXXIII. törvényczikk 113. §-ának azon intézkedésével, hogy a választó-kerületek beosztása az eddigi 1848. tör­vény értelmében a törvényhozás további intézkedé­séig érvényben tartandó. Az előbb tárgyalt 1. és 2. §-nál különösen a fővárosra nézve hozzácsatolt, uj községeknek vala­mely uj választó-kerületekbe való beosztása monda­tott ki, ez tehát nem képezheti többé, mint Bo­csánczy képviselő ur indítványozza, a törvényható­ságnak teendőjét. Következőleg a legjobb esetben is Zilah városa így vagy amúgy, akár egyik választó­kerülethez csatoltatik, akár a másikhoz: ez nem tartozhatik a törvényhatóság teendőihez, hanem egyedül a törvényhozás körébe. Minthogy azonban. mint mondom, a körülmények jelenleg nem indokol­ják ezen aránytalanság megszüntetését: részemről a módosítást, illetőleg az uj czikket nem pártolom. Szapáry Gyula gróf belügymi­nister : Tisztelt ház! Mindazok, kik a választási törvény tárgyalása alatt folytatott vitát figyelemmel kisérték, emlékezni fognak, hogy a választó-kerüle­tekre nézve akkor különösen három kívánság hang­súlyoztatok; tudiülik az : hogy az e részben fön­álló aránytalanságok kivételesen és előlegesen elő­ször Ó-Budára, másodszor Nagy-Váradra, s harmad­szor pedig a tisztelt, képviselő ur által épen most fölemlített kerületre nézve megváltoztassanak, és ha én az általam benyújtott javaslatban nem ter­jeszkedem ki ezen már akkor is hangsúlyozott há­rom kérdésre: ennek oka már a javaslathoz mellé­kelt indokolásban is ki van mondva. De más is, és, fölfogásom szerint, nem is oly sürgős ezen utóbb emiitett kérdés megoldása, mint Ó-Buda és Nagy-Várad tekintetében; mert itt arról van szó, hogy valamely törvényhatóság egyes része más törvényhatósággal együtt válaszszon; mig ott csak azon eset forog fön, hogy két fönálló tör­vényhatóság együtt válaszszon, tudniillik Zilah vá­rosa egy más törvényhatósággal, mely, igaz. nem ugyanazon megyében fekszik, mi lényegesen külön­bözik az előbbi két esettől. De az indokolásban hangsúlyoztam azt is, mily különbséget eredmé­nyezne ez az egyes választó-kerületek számará­nyaira nézve, s hogy, fölfogásom szerint, nem volna időszerű, ha ezen, a tisztelt képviselő ur által be­adott módosítás elfogadása esetében öt választó-ke­rületben, tudniillik a három közép-szolnokmegyei és a két krasznamegyei kerületben újra kellene a kerületeket fölosztani. Ez ellenkeznék azon nézettel, melyet a törvényhozás kifejezett akkor, midőn a választási törvény 113. §-át megalkotta, s ez a főérv: a miért én részemről a képviselő ur által beadott módosítást nem fogadhatom el. Azt hangsúlyozta a tisztelt előttem szólott, — ha a zajban fölszólalását jól értettem, — hogy Krasznamegye, ha a törvény így marad, a mint az jelenleg van: az országgyűlésen nem lesz képviselve. Ezt én valóban nem tudom fölfogni; mert Kraszna­megyének tudtommal vau egy önálló választó-kerü­lete és azonkívül egy vegyes választó-kerületben a népesség tekintetében szinte többségben van. Ezeknek előrebocsátása után, és különösen mert nem szeretném a választóknak összeírását új­ból fölbolygatni, kérném a tisztelt házat: méltóztas­sék az általam beadott javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Bocsánczy Adolf: Minister ur félre méltóztatott érteni szavaimat; hogy tudniillik azt állítottam volna, hogy Krasznamegye, ha a törvény jelenlegi állapotában fönmarad: nem lesz képviselve az országgyűlésen. Nem ezt mondottam; hanem azt, hogy az 1848-iki országgyűlésen, a midőn ezen in­tézkedés hozatott, Krasznamegye nem volt képvi­selve, s az erről szóló törvény csak későbben ho­zatott. (Helyeslés.) Szapáry Gyula gróf belügymi­nister: Magam is megjegyeztem: hogy ha jól értettem. Beőthy Algernon: Tisztelt ház! Lázár Ádám tisztelt barátom a Bocsánczy tisztelt képvi­selő által beadott indítvány ellen azt hozza föl, hogy bizonyos aránytalanságok most ugy sem lesznek orvosolhatók, s azért ezen aránytalanságok orvoslása t

Next

/
Thumbnails
Contents