Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-320

320. országos ülés január 14. 1875. 95 •ságokra nézve, melyek a választókerületekben fönállanak, törvényjavaslat előterjesztése által mód és alkalom nyújtassák a törvényhozásnak ez iránt intézkedni. Midőn ezt tenni kell, — és fölfogásom szerint, ezt nem lehet hosszú időre elhalasztani: kénytelen vagyok kijelenteni, hogy Budapest nem azon egyedüli hely, hol ilyen aránytalanságok fordulnak •elő, és hogy azon aránytalanság, mely Budapestnek, különösen egyik kerületében, a Terézvárosban fönáll, hol 1869-ben 3.200, 1872-ben 4.100 és néhány volt a választók száma, — nem is oly szembeszökő; mert az országnak akárhány választókerülete van, hol ugyanannyi választó választ egy képviselőt. így Pestmegye szent-endrei választókerületében, még Ó-Buda elszakítása után is, nagyobb lesz a választók száma, mint a Terézvárosban. Megengedem, hogy minden tekintetben a két kerületet összehasonlítani nem lehet, mert a vagyoni és értelmiségi viszonyok figyelembe veendők ; de az aránytalanság még sem oly nagy, hogy az intézkedés sürgős lenne, miután úgyis kell átalában az egész ország választókerületeire nézve intézkedni. Ez aránytalanságok megszüntetésénél, nézetem szerint, akár kicsinyben, akár nagyban nem helyes azon irányzatot követni, hogy a képviselők száma szaporittassék. Ha ezen kérdés napirenden lesz : én azon nézetet fogom védeni, hogy a választókerületek és képviselők száma leszállittassék. A választókerületek alakítására természetesen nem lehet egyedüli tényező a lakosság száma; figyelembe veendők az értelmiség, az ipari, kereskedelmi viszonyok, a forgalom nagysága, a választók száma, és csak egyik tényezőnek tartom a lakosság számát. Most átlag 30.000 lélekre esik egy képviselő, én azt hiszem, hogy e számot 50.000-re lehet jövőben tenni. Ha ezen eset be fog következni, sokkal czélszerübb lesz Budapestre nézve, ha addig, mig az átalános rendezés eljő , fönmarad a status quo: mintha most incidentaliter fölemeltetik a képviselők száma csak azért, hogy talán esetleg ismét leszállittassék. De van a kérdésnek egy gyakorlati nehézsége is, mely bár nem elháríthatatlan, de mindenesetre nehézség. Nem elég azt mondani, hogy Budapest fővárosában a képviselők száma egygyel szaporittatik, •ez intézkedés egyszersmind azzal járna, hogy a főváros összes kerületei fölbolygattassanak. Az öszszeirás már megkezdetett és pedig azon kerületek szerint, a melyek szerint eddig történt a választás, -és ha most a képviselők száma szaporittatnék: akkor az összeirási munkálat fölbolygattatnék. Azt mondotta az inditványt benyújtott tisztelt képviselő ur, hogy az egyes kerületek fölosztása a központi választmányokhoz tartozik, s a központi választmányt kellene megbízni, hogy az a kerületeket maga határozza meg. Engedje meg nekem a tisztelt képviselő ur, ezen intézkedés ellenkeznék a törvénynyel és a törvénygyakorlattal, mert a választókerületeket nem a központi választmány; hanem a törvényhatóság maga határozza meg, s e tekintetben egészen lábasnak kell mondanom az ajánlott módot. (Zaj.) Hanem még egy okot vagyok bátor ajánlani a tisztelt ház figyelmébe. Legilletékesebb az e tekintetben határozásra mindenesetre maga a fővárosi törvényhatóság. Ez iránt tétetett is indítvány a közgyűlés kebelében, de az nemcsak hogy ellenzésre talált, hanem igenis hevesen elleneztetett, a mi mindenesetre figyelembe veendő ok. Méltóztassék azért a határozati javaslatot a szaporítás nélkül elfogadni ugy, a mint az a központi bizottság által beterjesztetett. (Helyeslés.) Horn Ede: Tisztelt ház! Én mindenekelőtt azon kérdésre nézve, melyet fölvetettem: vajon a képviselők száma kevesbittessék-e, egész nyíltan nyilatkoztam, hogy én átalában a képviselők számának apasztása mellett vagyok; másrészről elismerem azt is, hogy nagyon tisztelt minister urnák teljes igaza van, midőn azt mondja, hogy a képviselők számának meghatározásának egyes egyedül a lakosság számára kell tekintettel lenni. Én azt gondolom, hogy Wahrmann Mór igen tisztelt képviselő ur akkor, midőn csak 8 képviselőt kivan a főváros számára, a lakosságot vette tekintetbe, mely még a legkedvezőtlenebb eredményt ad a fővárosra; ha összehasonlítjuk ugyan az ország lakosságával: akkor épen 8 képviselő jő ki Budapestnek. De a minister ur is helyesen rnegjegyzé, hogy nem szabad csupán a tömeget tekinteni, és csak a nyert számot tekintetbe venni, hanem a többi tényezőket is. Milyenek ezek a tényezők ? Egész Európában, a mennyiben még nincsen átalános szavazati jog, az a gyakorlat, hogy a városi elemnek, mint a vagyonnak és az értelmiség képviselőjének, tágasabb tért kell engedni a képviselőházban, mint a vidéknek. Ha ezt tekintetbe veszszük és csak Magyarországot nézzük a mint abban a városok szervezve vannak, az eredmény a következő lesz: a sajátképeni Magyarország városainak volt az utolsó választásoknál — Budapestet kivéve — 53 képviselője, és a lakosság száma volt 975.000 lélek, így tehát esett egy képviselőre a vidéki városokban 18.398 lélek. Az erdélyi városokban volt 67.998 lélekszám, és ezekre esett 23 képviselő, igy tehát egy képviselő 2.956 lélek után volt; összesitve Erdélyt és Magyarországot, volt a városoknak 1,042.000 lakosuk és 76 képviselőjük. Tehát, ha az átalános viszonyt veszszük, mely a városokban létezik Magyarországon, Budapestnek joga van 15 képviselőt küldeni; ha pedig az erdélyi városok viszonyait külön veszszük, joga volna Budapestnek 92 képviselőre: ha az erdélyi és