Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-320

90 320. országos ülés január 14. 1875. magyar városok arányát együtt veszszük: joga volna Budapestnek 19 képviselőre. Azt gondolom pedig, hogy senki sem fogja állítani azt, hogy a vidéki városok lakosságának több joga, nagyobb jogczime volna erősebb képviseletre, mint a főváros lakosságának. De a minister ur igen helyesen azt is mondotta a többi közt, hogy a lakosság minősége mellett tekintetbe kell venni a választók számát is. Milyen az arány ez iránt a magyarországi, az erdélyi és átalában a városi választókra nézve? 1872-ben volt a magyar városokban, Budapest kivételével, 81.648 választó, tehát minden 1.541 választó után volt egy képviselő; Erdélyben volt a városoknak 11.459 választójuk, tehát minden 498 választó után egy képviselő. Ha ezen viszonyokat veszszük tekintetbe, joga volna Budapestnek a magyarországi városok után 10 képviselőre; ha az erdélyi városok viszonyait veszszük, joga volna 32-re, és ha átalában Magyarország és Erdély városait összesen veszszük. joga volna 13 képviselőre. Ezen tényállással szemközt megfogható lett volna ugyan, ha a minister ur azt mondta volna, hogy addig, mig átalános törvény az aránytalanságok megszüntetése iránt be nem hozatik: ne bolygassuk a fővárosi kérdést se; de a helyett a minister ur ínég roszabhitja a helyzetet, minthogy 16.000 lakost és 1.042 választót hozzácsatol a fővároshoz; az aránytalanság tehát még sokkal nagyobb lesz, mint volt eddigelé. Vagy semmit se kellett volna tenni, vagy ha e kérdést bolygatja a ház, akkor ezt méltányosan és igazságosan kellene megoldani. Még egy tényezőre utalt a minister ur. Azt mondotta., hogy nem csak a lakosságot, annak minőségét és a választók számát, hanem a vagyonoságot és értelmiséget is tekintetbe kell venni. Nagyon helyes. A mi a vagyonosságot illeti, Budapest főváros fizet egyenes államadó fejében 3V

2 milliót, tehát az egész ország egyenes államadójának tizenkilenczed részét, és ha valóban az adófizetés mérvadó elem : Budapestnek joga volna 25 képviselőre. A mi az értelmiséget illeti, azt hiszem, fölösleges kimutatnom, hogy a fővárosban összpontosul nagyrészben a szellemi, a kereskedelmi és iparos mozgalom, egy szóval, hogy az országnak főtényezője és góczpontja. Azért ugy vélekedem, minthogy már a minister ur változást akar tenni ez irányban, a legkevesebb, a mit kívánhatunk: az, hogy a legkedvezőtlenebb viszony vétessék zsinórmértékül, azaz legalább az átalános lakosság és Wahrmann tisztelt képviselő ur indítványa szerint Pestnek legalább 8 képviselő adassék. Én ezt annál inkább vélem kívánhatni, mert még azon esetre is, ha például az egész képviselőtestületnek száma 300—350-re szállíttatnék le: a fölhozott okok következtében Pestnek joga lesz 9—10 képviselőre, és ha ma csak 8-at kívánunk. ez igen szerény kívánság. Pártolom Wahrmann képviselő ur indítványát. Majoros István: Tisztelt ház! Nem szándékoztam e törvényjavaslathoz szólani, mert rekedt vagyok, és ezért kérem ki előre is a tiszteit ház becses figyelmét. Én e törvényjavaslatot csak akkor látnám helyén lévőnek, ha az ország minden választókerülete tekintetbe vétetett volna, és az összes választókerületek arányosittaínának; de különösen akkor, ha a Királyhágón túli részek választókerületei rendeztettek volna, a lakossághoz arányosítva. Én azonban mégis elfogadom e törvényjavaslatot, hogy legalább e két kerület rendeztessék. Erről tehát többet ez alkalommal nem kívánok szólani; hanem áttérek felszólalásom tulaj dónk épeni okára, illetőleg módosításomra. Arra nézve ugyanis, a mi az I. §. első sorában mondatik, hogy „Pestmegyei.", az az észrevételem, hogy igen sajnálom, hogy nem tartatott meg a régi históriai emlékű „vármegye" elnevezés, és így azt kérdem: vajon mi jogosítja fel a mostani kormányt, hogy a „vár" elhagyásával csupán a megyéket emlit, mikor azok most is csak azok, a mik voltak ezelőtt, és mikor a régi históriában! mindenütt „vármegye" említtetik. így tehát óhajtom, hogy „Pestmegyei" helyett tétessék : „Pest vármegyei". A 4-ik sorban szintén egy hiba van ott, a hol: „Budapest" említettük. Az 1868: XXXVI. törvényczikk I. §. így szól : (Olvassa) „Buda és Pest szabad királyi fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesittetnek" ; itt Buda-Pest két szóban, összekötő-jellel és nagy betűvel iratik. így tehát a törvény nyilvános rendelete és parancsolata értelmében kérem a tisztelt kormányt és az illető közegeket, tartassák meg a törvény ezen rendeletét és „Budapest" írassék két szóba és nagy betűvel. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen módositványomat elfogadni. Huszár Imre jegyző (olvassa:) Módositvány a törvényjavaslat I. §-ához: Az első §-ban „Pestmegyei" helyett a törvény eredeti szövegében tétessék: „Pest vármegyei". A 4-ik sorban „Budapest" helyett írassék eredetileg : „Buda-Pest". Házmán Ferencz : Ha e kérdésben fölszólalni bátorkodom, bizonyosan nem fognak arról vádolni, hogy bármily személyes érdekből teszem ezt. Három éve már annak, hogy kijelentettem, hogy mindaddig a törvényhozás kellő kerékvágásba nem fog zökkenni: mig 450 képviselője lesz Magyarországnak. Akkor kijelentettem, hogy 200 is elegendő annak ügyei ellátására. Akkor ez még heresis volt, s ma örömmel tapasztalom, hogy rokonszenvével ta-