Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-288

288. országos ülés Julius 31. 1874. 91 már alkalmazható legyen: én kénytelen volnék ezen ] §-hoz módositványí nyújtani be; mert méltóztatnak j tudni, hogy nemcsak ezen egy város, ezen egy község van, a hol szembeszökő hézagok vannak ; sőt köztudomású, hogy magában a fővárosban is szükséges az intézkedést tenni, miután a főváros egygyé alkotásánál Ó-Buda is a fővároshoz csatoltatott és igy okvetetlenül szükséges intézkedni az iránt, hogy a megyéből kikebeleztessék és a fővároshoz csatoltassék. Nem akarok hosszas lenni, mintán a háznak már határozata, van, nem óhajtom, hogy a kerületek kiterjesztése három felé is legyen meg; hanem miután a belügyminister ur is megígérte, hogy a jövő ülésszak elején a törvényjavaslatot a ház elé fogja terjeszteni, egyszerűen kérem a tisztelt házat: méltóztassék ezen §-t, mint nem idevalót, kihagyni. Deáky Lajos: Tisztelt ház! Ezen §-nál megjegyzem, hogy miután elvül fogadtatott el, hogy kerületezni a kormány nem fog, csodálkozom, hogy daczára ennek mégis két helyen kerületez. Az egyik ugyan inkább csak értelmezése annak, hogy mily részekből áll Nagy-Várad, de a másik már valósággal kerületezés. Már az első pontra nézve óhajtottam volna tudni, hogy Buda is, miután Pestbe kebeleztetett, külön központi bizottságot fog-e alkotni vagy nem. Én tisztelt ház, nem vagyok ezen kerületezés ellen ; mert magam is azok közé tartozom, kik a kerületek arányositásíit óhajtják. Az 1848-ki törvényhozás a partiumot, mely az erdélyi országgyűlésen képviseltetett, még mielőtt az Erdélyi részek visszacsatolásáról intézkedett volna a VI. törvényczikkben, — már az V. törvényczikkben a partiumot magyarországi területen fekvő törvényhatóságoknak tekintvén, azok közé sorozta, melyek a magyar országgyűlésre képviselőt küldenek. Ugyanezen alkalommal minden megyének, még a kis Tornamegyének is megadatott két követküldési joga. valamint minden erdélyi városoknak, melyek az erdélyi országgyűlésre képviselőt küldöttek, képviseleti jogukat biztosította és jövőre is meghagyta. Kivételt csak Krasznamegye és Zilah város szenvedtek. E két hatóság egybekapcsoltatott, és mindkettőnek képviseleti joga megcsorbittatott az által, hogy Kraszna csak Zilah várossal küldhetett két képviselőt, Zilah külön képviseleti joga pedig az által, hogy Krasznával egyesittetett, megszűnt. A 111. §. Krasznamegye ebbeli sérelmét orvosolja a nélkül, hogy egyszersmind Zilah város sérelmét is orvosolná, s miután Züah városa ép oly képviseleti joggal birt, mint birtak azon erdélyi városok, melyek jelenleg is önállóan küldenek ide képviselőt: nem foghatom föl, hogy ha egyenlő mértékkel mér a törvényhozás, ha részrehajlatlan igazsággal jár el, mi oknál fogva tagadhatja el a képviseleti jogot Zilahtól. Az erdélyi városoknak e joguk még ma is fönáll. Azt mondhatná valaki, hogy az ily aránytalanság is meg fog szűnni, mikor a kerületezésre kerül a dolog, a városok önállólag képviselőt nem küldhetnek. Ilyszerü Ígéreteket sokszor hallottunk már, de nem igen tartották meg. Következőkép én egy módositványí vagyok bátor benyújtani, a mely ezen szakasznak nem törlését, hanem kijavítását, illetőleg kiegészítését czélozza; mert, a mint előrebocsátottam, ha Krasznamegyének sérelme orvosoltatik ezen §-ban: elvárom a törvényhozás részrehajlatlanságától, hogy Zilah város sérelmeit is orvosolja. Különben is elég amphibialis életet éltünk mi a partiumban, kik egyszer Erdélyhez, másszor Magyarországhoz tartoztunk, és azt hiszem, hogy Zilah városa az anyaországhoz való buzgalmáért, melynél fogva még a forradalom előtt a reincorporatiot sürgettette : nem büntettethetik talán a képviseleti jog elvesztésével. Én megvallom, időszerűtlennek találom a jelen időben ezen kerületezést, a mennyiben ezen kérdés túlhaladott álláspontra jutott. Előttünk fekszik a 419. számú törvényjavaslat, a mely a törvényhatóságok területének szabályozásáról és uj beosztásáról szól. Ennek 16. §-ban Krasznamegye KözépSzolnokmegyével egyesittetik, és Krasznamegye nevezete alatt Zilahhal mint székhelylyel iktattatnék be. Tehát fonák eljárásnak tartom, ha a kormány jelenleg Krasznamegyétől elszakasztja Zilah várost, az emiitett törvényjavaslatban pedig azt mondja, hogy egyesittessék Közép-Szolnokmegye Krasznamegyével, és legyen a neve: Kraszna. (Halljuk \) Módositványom fölolvasása előtí kénytelen vagyok megjegyezni, hogy itt épen saját választó-kerületemről van szó, nehogy a netalán utánam következő szónokok azzal vádoljanak, hogy saját érdekemben beszéltem. Én megvallom, akár Krasznamegyével egybekapcsolva, akár Közép-Szolnok alá rendelve fogna is a kerület maradni: nekem mindegy; legfölebb sajnálkozni fognék azon versengésen, mely a két központi választmány közt az uj kerület megállapítása fölött folynék. Mert azon kis módosítás fonakaszthatja a partiumra nézve az összeirást, a fölszólamlást, a mennyiben a törvény azt mondja, hogy a fölszólamlás csak azon kerületben és azon egyén ellen történhetik, mely a fölszólalónak kerületébe esik. Ha a megszüntetni czélba vett Zilah krasznamegyei kerület változtatás alá jő: akkor KözépSzolnok ekként minden kerülete külön változtatás alá esvén, meg nem történhetnék az összeírás és ennek következtében nem folytathatnék a fölszólamlás s igy meglehet, hogy képviselő-választás nélkül kell, hogy maradjon ezen két törvényhatóság. Módositványom a következő: A választási törvényjavaslat 111-ik §. második bekezdése második sorában „a kérdő" után tétessék: „Zilah város 12*