Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-288
82 288. országos üíé nak kapcsolatban, e tekintetben a tisztelt ház nem csak el is fogadta minden ily §-ait ezen törvénynek, hanem a mit nagyon helyesnek tartok, még pótolta is egy oly §-al, melyet a tisztelt kormány és a tisztelt központi bizottság szükségfölöttmek tartott. Megmutatta tehát a tisztelt ház, hogy oly büntető intézkedésektől nem riadott vissza, melyek szorosan a választási eljárással vannak kapcsolatban. De ebből nézetem szerint arra érvet nem lehet faragni, hogy átalános és ily kapcsolatban nem álló büntető §§-kat is be kelljen venni. De van még egy szempont, a melyről egy pár szót akarok mondani. Ha átolvasom e §-t, önként azon gondolatra kell jönnöm, miszerint talán csak egy vagy két cselekvény az, melyet a tisztelt kormány és a tisztelt központi bizottság e törvénybe behozni akar és hogy azok oly erősen föl ne tűnjenek, még egy néhány szükségtelen és fölösleges eszmék fölemlitése által el kívánta takarni, hogy tehát némely fogalmak csak mások elrejtése czéíjából vétetnek föl; mert például a király személyének sérthetetlenségét is méltóztatik ide bevenni, a mire bizonyára elég erős és a legrégibb idő óta vannak törvényeink és a mely intézkedés különben sem volna szükséges, mert sohasem hallottam, hogy hazánkban a király személye ellen annyira ellenszenv lett volna, hogy miatta félni lehetne. Mindig ugy tudtam, hogy monarchicus, sőt dynastikus érzelmekkel van az ország lakossága eltelve. Ezt is oly tételnek tartom tehát, mely talán csak ugy jött bele, hogy más tételek erősen föl ne tűnjenek. Tisztelt ház ! (Eláll!) Régóta forog e törvény közkézen, és képződött róla a házon kivül is tágasabb körökben vélemény. Nekem volt alkalmam e véleményt megismerni, s többek közt volt alkalmam oly körök véleményéről szerezni tudomást, mely különösen hazánk nem-magyar-ajku polgárai ellen véli irányozottaknak e szakaszokat. (Elég hibal) Bennefoglaltatik a nemzetiségek elleni izgatás. Ez igen helyes, és a büntető-törvénybe nagyon beleillik ; hanem ilyen modorban, ilyen hézagos, nem szabatos alakban a választó-törvénybe ezen fogalmat behozni nagyon károsnak tartom. Ez nevezetes félreértésekre adhat alkalmat. Hogy különösen a nemmagyar-ajku honpolgárok tarthatják magokat sújtva ez által, azt is természetesnek tartom. Mert a ház magyar-ajku tagjai hánt, s az egész magyar nemzetiség iránt meleg rokonszenvvei legyen említve, meg fogják önök bocsátani, ha épen a tényállásnál fogva a magyar-ajku honpolgároknak e házbau való túlnyomó többségénél fogva természetesnek találom, hogy azok nem kénytelenek törvénytelen módon izgatni a nem-magyar-ajku nemzetiségek ellen, miután a legtörvényesebb módon, törvényhozatala által is képesek és gyakran hajlandók a többiek jogkörét i Julius 31. 1874. szűkebbre szabni. Újból mondom, hogy nem szándékom ingerkedni. (Eléül) Bizonyság erre nézve ugyanezen választó-törvény 12 első §-a. A tiszteit ház elfogadta a régi jogezimén való választó-jogot; elfogadta ... Elnök; Kérem képviselő urat, tessék magát a tárgyhoz tartani. (Jobb felől fölkiáltások: Bizony jó less.) Trauschenfels Emil s Megengedi a tisztelt elnök ur, hogy a tárgyhoz kívánván szólani, csak az általam mondottak érveléséül kellett tovább terjeszkednem. A tizenkét első §. ezen törvényben bizonyítja, mint az előbb mondtam, hogy a régi jogezimen elfogadott választói qualincatio mily aránytalan viszonyban áll a census által qualificalt választók számához. Erdélyre nézve, tisztelt barátom Fabriczius képviselő ur (Jobbról: A dologra l) kifejtette, hogy Erdélyben 66 perczentet tettek . . . (Jobbról fölkiáltások: A dologral Halljuk as elnököt.) Elnök: Ismételve fölszólítom képviselő urat, tartsa magát a 97. és 98. §§-okhoz. Trauschenfels Emil: Indokolni kívántam előbbeni mondatomat: (Derültség.) ha azonban a tisztelt elnök ur nem engedi meg az érvelést és a tisztelt ház érvelés nélkül is elfogadja állításomat, átmegyek más eszmére. Mert még egy másik tétel is van, a melyet érinteni akarnék, ez a magyar államegység elleni izgatás. {Halljuk! Halljuk!) Igen az ; engedelmet kérek, a magyar állam egysége elleni ezen szövegezés szerint egyebet kell hogy jelentsen, mint a magyar állam egyes részeinek elszakadását. Erről meg vagyok győződve, mert arra más kitételek és szokások s arra különben is törvénykönyveinkben súlyos büntetések által van már provideálva. Hanem bátor vagyok figyelmeztetni, miszerint ugyanezen szavak, ugy a mint itt a törvényben vannak : nagyon gyakran és nagy tág értelmezéssel használtatnak és különböző közigazgatási szerkezetek iránti hajlamokkal hozatnak kapasolatba. A nagyobb decentralisatio például többször mintegy a magyar állam egységével össze nem férhető irány lett bélyegezve. így különösen hivatkozhatom például, hogy a királyföldi municipalis szerkezet, melyet az unió törvény maga biztosított törvényes ígéreteivel, hogy ezt jelenleg egy elterjedt doctorum communis opiniója szerint mint a magyar állam egységével fönnállhatót nem akarják elismerni. Kérem alásan ha ez igy volna: akkor controversiába jönnénk; mert ugyanazt a törvények biztosítják és meg is Ígérték a megtartását. Azonban a tisztelt ház türelmével (Jobb felől: Nagyon vissza élt már eddig is.) nem akarnék visszaélni. Megjegyzem, miszerint e választási törvény több szaka-