Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-288

288. országos ülés Julius 31. 1874. 79 Az előttem szólott tisztelt képviselő ur a 97. -és 98-ik §§-ban a szólásszabadságnak oly korlátozását látja, a mely miatt, — a mint mondja, — hogy ha nem engedünk korlátlan szólásszabadságot <és ha ily korlátokat vonunk: Magyarország soha szabad, soha jogi állam nem lesz. Engedelmet kérek, lia az állana, hogy oly állam, a melyben ily dolgokra nézve is korlátlan szólásszabadság nincsen : akkor az összes világon szabad és jogi állam nincs. {Helyeslés.) Méltóztassék elhinni, hogy elkezdve Észak-Amerikától, kivévén ott, a hol fejedelemről van szó, — mert az republika, — sehol a világon a korlátlan szólásszabadság ezekre a dolgokra kiterjesztve nincsen. {Helyeslés.) Mert mi van ezen §-okban? Van a tulajdon sérthetetlenségéről, van arról, ha valamely nemzetiség osztály vagy hitfelekezet ellen törvénytelen föllépésre izgat. Ha a törvényjavaslatban a ,törvénytelen föllépés'' elhagyásánál egyszerűen „izgat" állana: én is azt mondanám, hogy ezen kifejezés oly bő, hogy azt elfogadni nem iehet; de sehol a világon törvénytelen föllépésre izgatni az emiitettekkei szemben nem szabad, és oly országot a tisztelt képviselő ur nem talál, a hol ez meg volna engedve. A törvények ellen .törvénytelen föllépéssel lázítani sehol a világon nem szabad ; úgyszintén nem szabad monarchiában a király sérthetetlensége ellen föllépni; hasonlókép nem szabad a törvények elleni engedetlenségre, és az alkotmány ellen lázítani. Azonban ez nem ugy értendő, mint a tisztelt képviselő ur mondotta; mivel az ország alkotmányát megtámadni oly részeiben, a melyeket az ember rosznak tart, igenis kell, hogy szabad legyen azon czélból, hogy azok alkotmányos utón megváltoztassanak. De nem az van ott, hogy az ország alkotmányát megtámadni nem szabad ; hanem az, hogy az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatására izgatni nem szabad. Ez oly dolog, a mi széles e világon sehol sincs megengedve, és a mely perczben ez egy országban meg lesz engedve: az megszűnik nemcsak szabad ország és jogi állam, hanem megszűnnék ország és állam lenni. (Élénk helyeslés.) Miután tehát ezen §§-ok ilyeneket tartalmaznak, én részemről igenis helyén találom, hogy a választási törvényben, a mennyihen ezen tények választásoknál kövcttetuck el, ezekre nézve, miután rendes büntető codexunk nincs, provisio történjék. Igenis jobb volna, helyesebb volna, ha büntető codexunk lévén, a büntetések ezen esetekre is benn lennének, és azokat csak idézni kellene; de miután ez nincs, és ha a választás körül elkövetett egyéb visszaélések ellen szükségesnek tartottuk, és szükségesnek tartottam én is a választási törvényben provideálni erről, s ott mondani ki a büntetést;nem tudom, hogy ezek miért volnának oly kivételes esetek, hogy ezekre nézve nem lehetne a választási törvényben mondani ki a büntetést, a mint ki lehetett mondani a büntetést az etetésre és itatásra, és kimondtuk igen helyesen, ép igy itt is lehet kimondani. Mert bármi csúnya dolog legyen etetés, itatás által szavazatot szerezni, bizonyára, — nem akarok sokat mondani, — legalább ép oly csúnya dolog, ily lazítással akarni »ezt a szavazatot megszerezni. Ha az egyikre nézve lehetett itt intézkedni: miért ne lehetne ezt a másikra nézve is tenni? Nem ok az sem, mit a tisztelt képviselő ur az 1848: XVIII. törvényczikk idézésével fölhoz; mert hisz azon törvény, ha jól emlékszem, a sajtótörvény, a sajtó által elkövetett dolgokról szól, s egyátalán nem intézkedik azon esetekről, melyekről itt szó van. (Helyeslés.) Hasonlag nem áll az sem, tisztelt ház, a mit a képviselő ur, hivatkozással a 12-ik §-ra, mond. A 12-ik §., melynek, mint igen jól tudja, több intézkedéseit én is megtámadtam, s pedig épen a sajtóra vonatkozó intézkedéseit; de ez ismét nem arra szól, hogy mi sors érje az illetőt, ha a választásnál mint beirt választó követ el vétséget; hanem arról, hogy az, ki azelőtt, akármikor, akármily körülmények közt elkövetett vétség folytán van vizsgálat alatt: be sem írassák a választók közé. A két eset tehát egészen különböző. (Helyeslés) Mindezeknél fogva, nem akarván a tisztelt ház türelmét sokáig fárasztani, egyszerűen kinyilatkoztatom, miután ezen szakaszban positive oly dolgokról van szó, melyek a világon mindenütt büntetendők és bűntettetnek, bármikor követessenek el, miután már különben is a választások alkalmával elkövetett visszaélésekre nézve határoztunk büntetéseket: én részemről ismételve kívánom, hogy ezen két §. ugy fogadtassák el, hogy az a czim megváltoztatása által csak a választási esetekre szoríttassák. (Helyeslés.) Lázár Ádám ! Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Úgy látszik, tisztelt előttem szóló nem kisérte kellő figyelemmel beszédemet, mert azon esetre meggyőződött volna arról, hogy legtávolabbról sem akarom azt, hogy ezen jelzett bűntények büntetlenül maradjanak ; csak az ellen küzdöttem, hogy nem a választási törvény keretébe tartoznak. Megengedem, lehet a tisztelt képviselő urnák ellenkező nézete ezen eljárásra nézve, hogy ezen utón sanctionáltassék. (Fölkiáltások: Ez nem személyes kérdés!) De hogy valamely törvénybe ily büntető jogi sanctiot fölvettek volna: arról én nem tudok semmit. Ennélfogva kérem azon határozott nyilatkozatokat ismételve tudomásul vétetni, — mivel én átalában nem a büntető jogi intézkedések ellen, hanem. ellenkezőleg csakis ezen törvényjavaslatba a kérdés