Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-288

80 288. országos ülés július 31. 1874. alatti czikkeknek nem tartozása miatt szólaltam föl. Tisza Kálmán : Tartozom kijenteni, hogy én azt, hogy a tisztelt képviselő ur azt akarta, hogy ezek semmiképen se büntettessenek: nem mondottam, nem is mondhattam; mert hiszen ő sem mondotta. Majoros István :Tisztelt ház! Engem nem azon beszélgetés, melyet az előttem szólott Tisza Kálmán képviselő ur jelzett, indit fölszólalásra ; mert hiszen azt, hogy minden a mi ezen oldalról jön, rósz és szerinte sohasem jó és mindig csak ő általa czáfolható meg: már megszoktuk. Röviden azt akarom kijelenteni, hogy azok, miket Lázár képviselőtársam előadott, correctek, helyesek voltak, s azokban Tisza képviselő ur sem találhat semmi ellenmondásra valót; mert Lázár képviselőtársam a sajtótörvényből idézte, hogy ha azok szóval és Írásban elkövettetnek, hogyan büntetendők. így értette ezt Lázár képviselőtársam, a mint most is megmagyarázta s igy érti minden ember. De egyúttal fölhívom a tisztelt ház figyelmét arra, hogy mielőtt ezen 97-dik, 98-ik§-ok megfogamzottak volna, akár Csemeghy, akár Nehrebeczky urak agyában, (Derültség.) s itt az országban bemutattattak volna: már ezelőtt alkalmaztattak az itt jelzett kihágásokra ; vagy ha ugy tetszik főbenjáró bűntettekre az illető büntetések. Például hozom föl, hogy midőn 1869-ben megválasztattam, megelőzőleg beszédet tartottam választóimhoz, melyben csak azon kitétel foglaltatott, hogy a Habsburg uralkodó háznak rósz tanácsadói visszaéltek a fejedelem jóságával és tévútra vezették. Ezen kitételért, melyet nyolcz tanú által beigazoltattak, kimondák rám, hogy fölségsértést követtem el. Vizsgálatot rendeltek ellenem, a vizsgálatot a törvényszék meg is tartotta, s miután kétszáz kilenczven tanú kihallgattatott stb. stb. utoljára kisült, hogy semmi sincs a dologban, az egész csak koholmány volt. De a bünfenyitő eljárás mégis elrendeltetett épen ugy, mint ha csak a választó törvényben be lett volna foglalva. Azért meg lehet nyugodva a tisztelt képviselők azon része, mely azt hiszi, hogy ezen §-oknak e törvényjavaslatba beiktatása nélkül mindazon kihágások és főbenjáró bűnök, nem fognának megbüntettetni. Régiebb magyar törvényeink szerint is a perduellio, hazaárulás stb. azelőtt is büntettettek és büntettetnek akkor is, ha itt ezen §-okban nem lesznek beiktatva. Ezek után, miután azt hiszem, hogy a 97-ik, 98-ik §-okban fölsorolt bűnesetekre nincs szükség: azokat kihagyatni kívánom, pártolom Lázár képviselőtársam indítványát. (Szavamii) Simonyi Ernő í Tisztelt házi Nem fogom hosszú időre igénybe venni a tisztelt ház figyelmét, nem is lévén szándékom ezen tárgyban fölszólalni, nem is szólaltam volna föl, ha némely dolgokra, miket Debreczen tisztelt képviselője mondott, felelni nem akarnék, ő ugyanis azon nézetből indult ki, hogy ezen bűntények mindenütt a világon, hol monarchia létezik: büntettetnek, tehát büntettetniük kell itt is. Én nem vonom kétségbe ezt és mint az adott magyarázatokból hallom, senki sem vonja kétségbe ; hanem kétségbevonta mindenki azt, hogy ide való volna e fölött intézkedni. Én azt hiszem, hogy az átalában nem ide való. És hivatkozom Szilágyi Dezső képviselő úrra, ki midőn én egy sokkal közelebb álló dolgot hoztam javaslatba, mint a mely a 12-ik §-ból logice következik, hogy tudniillik az adóját be nem fizető természetszerűleg törvényhozó se lehessen: azt mondotta, hogy ez igen helyes és logicus dolog, de nem ide való. Ha ez nem ide való: akkor criminalis codexet csinálni a választási törvényből még kevésbé lehet helyén. De nem egyedüli kifogásom, hogy ez nem ide való; de először fölösleges, és másodszor czéltalan, s harmadszor, méltóztassanak megengedni e kifejezést, ügyetlen is. Mit akarnak vele elérni? Tán a magyar trónt akarják megmenteni ezen §-sal. Hát oly gyöngén áll tán a magyar állam léte, hogy ezzel akarják megerősíteni ? Czéltalan a mint mondám, és minden ok nélkül való beszúrás, mi által semmit elérni nem lehet. Én azért nem is ellenezem lényegileg ; mert semmi okom nincs aggodalomra aziránt, hogy ezekkel valakinek ártani lehessen, hanem ügyetlennek tartom. Megmondom miért. Azt mondta Debreczen városa érdemes képviselője, magyarázván ennek horderejét, hiszen nem akárki ellen lehet, a ki a nemzetiség osztály vagy hitfelekezet ellen izgat; hanem azok ellen, a kik törvénytelen föllépésekre izgatnak, a kik az alkotmánynak törvénytelen módon való megváltoztatására izgatnak. Ha törvénytelen módon izgat: akkor valami létező törvénybe kell ütköznie, és ekkor fölösleges, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) ha pedig nem ütközik törvénybe, akkor nem szükséges. Ha van törvény rá, akkor minek uj intézkedés; ha nincs törvény, akkor nincs a mi ellen véteni lehessen. (Helyeslés a szélső bal oldalon) Fölöslegesnek tartom tehát, de mindenek fölött ügyetlennek, azért mert gyöngíti a létező törvényt, és mert azt mutatja, hogy a már létező törvény nem volt elég arra, hogy a közcsendet és rendet föntartsa. Én ezeknél fogva nem azért, mert hord erejétől félek, ellenzem e két szakaszt; hanem azért, mert mondom, vagy van intézkedés, van törvény és akkor fölösleges; ha nincs, akkor nincs mi ellen