Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-308
338 308. országos ülés deczember 11.1874. Czélja lévén azonban a képviselőháznak az államháztartás egyensúlyát helyreállítani, minden alkalmat meg kell ragadni, mely ezen czél elérésére vezet. Másfelől azonban azon hatáskört, mely a városi főispánok által épen az önkormányzat által czéloztatik eléretni: részemről eléggé biztosítva látom a jelenleg még fonállá XLII. törvényczikk 54. és 56. §§. által, melyek szerint a hányszor szükség van a kormány rendeleteinek telyesitésére, ha tetszik megbízhatja a legközelebb eső főispánt, a kinek ezen megbízás bevégeztével le is jár hivatása; ha ennek napidijakat akar adni, adhat; de a hivatal nincsen állandósítva, s az önkormányzat átalában nincs veszélyeztetve. Ugyanezen okoknál fogva a beterjesztett módosítást, sem a kor igényeinek, sem pedig az önkormányzat követelményeivel megfelelőnek nem tartom, és kénytelen vagyok ezen 1. §. helyett a következő uj szövegezést ajánlani, melynek tartalma oda megy ki, hogy az egész intézmény és az arra vonatkozó intézkedések megszüntendők. A módosítás igy hangzik: (olvassa:) A városi főispánok tárgyában a törvényjavaslat 1. §. helyett teendő: „Az 1870. évi XLII. törvényczikk 52. §-ának a városi főispáni intézményre vonatkozó intézkedései és minden azzal összefüggő rendelkezések ezennel megszüntetnek." Szapáry Gyula gróf belügyminister: Tisztelt ház ! Azon módosítást, melyet az előttem szólott képviselő ur beadott, s melyben a városi főispánok egyszerű eltörlését indítványozza : nem pártolhatom. Okaim erre a következők. Az első ok az, hogy a városokat minden kormányi fölügyelet nélkül hagyni részemről közigazgatási szempontból kivihetőnek nem tartom. Az a másik intézkedés, melyet ő javasol, hogy a városok egyszerűen minden kivétel nélkül a megyei főispánok alá helyeztessenek, — ezt vettem legalább ki felszólalásából : azt szintén nem tartom kivihetőnek ; mert vannak városok és pedig tekintélyes városok, melyekben nincs megyei központ és mégis oly fontosak, hogy egy más helyről azokra fölügyelni nem lehet, és vannak különösen az ország határszélén városok, melyeket szükséges állami fölügyelet alatt tartani. Azon nézetét, melyet fölszólalásában hangsúlyozott, hogy tudniillik ezzel megtakarítás nem érettetnék el az államra nézve: kénytelen vagyok tagadásba venni, és ezúttal különösen bátor vagyok a tisztelt képviselő urat figyelmeztetni arra, hogy e tekintetben megvan a kellő garantia az előterjesztett költségvetésben, hol igen tetemes leszállítások eszközöltetnek e czimen. Ennélfogva nem járulhatok a tisztelt képviselő ur módosításához és kérem az 1. §-t a központi bizottság szövegezésében elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Péchy Tamás: Tisztelt ház! Én is azon meggyőződésben vagyok, hogy mulhatlanul szükséges, hogy a kormánynak legyen a városokban is olyan közege, a ki által a városokban előforduló intézkedésekről, a közigazgatás menetéről folytonos és biztos értesítéseket nyerjen. S a czélt sokkal egyszerűbben tartom elérhetőnek, ha a kormány a régi törvényes szokásainkban gyökeredző főispánnal rendelkezik; mint sem, ha királyi, vagy kormány-biztosok vagy épen e czélra külön fizetett föladók által értesítteti magát. Én tehát a törvényjavaslatot, ugy a mint a központi bizottság által szövegezve van, elfogadom. Hanem a mennyiben az előttem szólott Lázár Ádám képviselő ur beszédéből látható, hogy ha a szöveg ugy marad, a mint van: az némi félremagyarázásokra adhat okit, és könnyen kimagyarázható belőle az is, mi nézetem szerint a törvényhozásnak nem czélja, azért egy módosítást vagyok bátor ajánlani. Ugyanis ha tekintetbe vesszük a tisztelt minister ur indokolását, melyben egyenesen hivatkozik arra, hogy a képviselőház által kiküldött 2 l-es bizottság által beterjesztett munkálat következtében a megyékbe való bekebelezés különösen 53 városra nézve szükséges leend, és hogy ez iránt törvényjavaslatot is fog beadni, ámbár ez igen helyesen ezen törvényjavaslatban nincs világosan kifejezve : arra a föltevésre jogosíthat, hogy ezen főispánok kinevezése következtében az illető városok, melyek eddig önálló törvényhatóságot képeztek, közigazgatásilag beolvasztatnak a megyékbe. Ennek kikerülése czéljából bátor vagyok a §. végére a következő módosítást ajánlani: „ily esetekben czimébe mindazon törvényhatóságok fölveendők, melyekre hatásköre kiterjed." Ekként meg lenne óva a törvényhatóságok önállóságának látszata is, mire én részemről súlyt fektetek, mert tudom, hogy e tekintetben bizonyos féltékenység uralkodik a városok közt, melynek én táplálékot adni nem akarok. (Helyeslés bal felől.) Gr. Szapáry Gyula belügyminister: Tisztelt ház! A törvényjavaslatnak szövegéből azon szándékot, hogy a törvényhatóságok önállósága a megyékbe való bekebelezés által megsemmisittetni czéloztatnék; vagy ugy, mint előttem szólott Lázár Ádám képviselő ur is mondotta, hogy ezen városok a megyék alá rendeltetnének: fölfogásom szerint levonni nem lehet s igy mihelyt a törvény eziránt nem intézkedik, minthogy az 1870: XLII. törvényczikk föntartja a városokat, mint önálló törvényhatóságokat: ezen rendelkezés teljes épségében fönnáll mindaddig, mig a törvényhozás máskép nem intézkedik. A mi a képviselő ur fölszólalását illeti arra vonatkozólag, hogy az illető főispánok, ha mint a megye főispánjai egyszersmind azon megye területén lévő városok főispáni teendőivel megbízatnak, mind-