Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-308
308. országos ülés deczember 11. 1874. 339 ezen városok főispánjaivá kineveztessenek: ezt értem s helyeslem, s részemről jónak s szükségesnek látom; hanem azt, hogy az illető főispánok czimébe folytonosan mindazon városok nevei is, melyekre hatásköreik kiterjed, fölvétessenek: azt gyakorlati szempontból nem volnék bátor ajánlani. Méltóztassék csak megnézni Pozsony vármegyét, melynek területén sok szabad királyi város van; azt, hogy a megye főispánja egyszersmind mindazon városok főispánjává is kineveztessék: szükségesnek látom és szándékom is tenni; de hogy azután folytonosan ugy czimezze magát, hogy Pozsonyvármegye, Pozsony városa, NagySzombat, Modor stb. főispánja, ez hosszadalmas s gyakorlati szempontból czélszerütlen volna. Kérem ennélfogva a házat, méltóztassék az eredeti szöveget megtartani. (Helyeslés jobb felöl.) Gullner Gyula : Tisztelt ház ! A tisztelt belügyminister urnák csak azon ellenvetésére, melyet Péchy Tamás módositványára nézve fölhozott, kívánok néhány szót mondani. Megvallom, tisztelt ház, hogy a tisztelt belügyminister úrtól semmi oly indokot nem hallottam, mely képes volna nemhogy meggyöngíteni, de csak megközeliteni is azon indokokat, melyeket Péchy Tamás fölhozott. A tisztelt belügyminister ur nem vonja le a törvényjavaslat szövegéből, én sem vonom le, és talán senki sincs a házban, a ki levonná azon értelmezést, mely abból látszólag levonható; de ha világosabbá tehetjük egy törvény szövegét, hogy miért ne tegyük világosabbá: azt nem értem. Azon ellenvetést, melyet a belügyminister ur előhozott, hogy hosszadalmas és alkalmatlan lenne az a czimezés: komoly ellenvetésnek el nem fogadhatom; mert ha mi csak a graveurokat és az Írnokokat kívánjuk kímélni, és a talán sokakban felmerülhető kételyt, ez okból nem akarjuk eloszlatni, nem helyes utón járunk. Mindezen okoknál fogva, miután a módosítás ellen komoly ellenvetés nem is tehető, a mint nem is tétetett, kérem a tisztelt házat: méltóztassék Péchy Tamás indítványához hozzájárulni, mint a mely a törvényt világosabbá teszi, s a valóságnak is inkább megfelel. Elnök: Szólásra nem lévén senki fölirva, szavazás következik. Az első §-hoz egy indítvány és egy megtoldás javasoltatott. Az indítvány Lázár Ádám képviselő uré, a megtoldás Péchy képviselő uré. (Helyeslés.) Mindkettő föl fog olvastatni. Wächter Frigyes jegyző (újra fölolvassa Lázár Ádám módositványát.) Szeniczey Ödön jegyző (újra fölolvassa Péchy Tamás módositványát.) Elnök : Az l-ső §-al ellentétben csak Lázár Ádám módositványa áll, mely annak megváltoztatását javasolja, Péchy képviselő uré azonban nem áll ellentétben. Ha tehát a tisztelt ház elfogadja az 7. §. eredeti szerkezetét: akkor Lázár Ádám képviselő uré elesik; de Péchy képviselő uré még szavazásra föltétethetik. (Helyeslés.) Az első kérdés tehát az : elfogadja-e a tisztelt ház az l-ső §-t a központi bizottság által javasolt szövegezés szerint. Méltóztassanak fölállani azok, a kik elfogadják. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Most következik a megtoldás. Elfogadja-e a tisztelt ház azon megtoldást, a melyet Péchy képviselő ur indítványozott? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Fölkiáltások; Ellenpróba !) Most méltóztassanak fölállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Ennélfogva az l-ső §. változatlanul elfogadtatván, következik a 2-ik §. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 2-ik §-t.) Elnök : A második osztály különvéleményt jelentett be. Schmausz Endre előadó (olvassa-.) „A képviselőház Il-ik osztálya ezen törvényjavaslatot átalánosságában és részleteiben is elfogadta; elodázhatlan kötelességének tartotta azonban ugyanakkor, midőn az 1870-ik évi XLII. törvényczikk csak egyik szakaszának módosítása kerül szóba, azon, a tapasztalás által igazolt számos hiányok- és hibákra irányozni a tisztelt ház figyelmét, melyeket ezen törvény átalában magában foglal, s épen azért ezen egész törvénynek — különösen azonban annakafőispáni jog- és hatáskörre vonatkozó részét — mielőbb gyökeres módosítás alá vétetni óhajtván, e czél elérésére az erre vonatkozó törvényjavaslat beadására a belügyministert határozatilag utasíttatni kívánta. " Különvélemény alakjában voltam kénytelen beadni ezen határozati javaslatot azért, mert az osztályok előadói erre utasítással nem birván, a központban ahhoz nem járultak. Az 1870: SLII-ik t.-cz. hiányait mindnyájan ismerjük, nem elméleti reflexiókkal, hanem a gyakorlati élet tanúságaival lehet mindannyit megczáfolni, s épen azért, mert már három évi gyakorlatból tapasztaljuk, hogy nemcsak az alispáni hatáskör, különösen a fölötte complicált fegyelmi eljárás az állandó választmány, egy szóval az egész administratio lényeges javítást, kiegészítést, pótlást igényel, épen azért ez átalános szükségét közelebbről indokolni fölöslegesnek tartom. Miután azonban ezen határozati javaslatban a főispáni hatáskör körvonalozására, és ujabb szabályozására történik hivatkozás: erre vonatkozólag kötelességemnek tartom indokolásul elmondani azt, hogy az osztály véleménye szerint ezen intézményre igenis nagy szükség van az állam érdekében, ezen intézmény az állam érdekéből el nem ejthető; de ha azt akarjuk, hogy a főispánok megfelelhessenek egyúttal nemcsak a méltósági attribútumoknak, hanem egyúttal a gyakorlati életből és az állam szükségeiből folyó 43*
