Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-308
308. országos ülés deczember 11. 187á. B25 Egyébiránt én viszont azt kérdem a tisztelt előadó úrtól, legyen szives megfejteni azon kérdést, hogy \z adótörvények mért hozatnak meg csak évről-évre, hogy azok érvényét mért kell minden évben meghosszabitni ? Ha ennek alapja nem az a ratio, mint a melyen a budget megszavaztatik: akkor nem tudom, hogy ez miért történik. (Zaj.) Széll Kálmán előadó : Tisztelt ház ! Csak a hozzám intézett kérdésre fogok a tisztelt ház engedelmével válaszolni; (Zaj.) mert a tisztelt képviselő ur ellentétet látszik kimagyarázni azon fölfogás közt, melyet ezelőtt voltam bátor jelezni és magára a törvényjavaslatra vonatkozó fölfogásom közt. Én ebben nem látok ellentétet. Azon bevezető szavakban, melyekkel ezen törvényjavaslat fölötti tárgyalást volt szerencsém pár perczczel ezelőtt megkezdeni, megmondtam az okot. Én annak, hogy évrőlévre szavazzuk meg az adótörvényeket, nem abban látom az okát, mert bizonyos ministeriunmak szavazzuk meg az adókat, és mert ennél is a bizalom kérdéséből indulunk ki. Ennek egészen más az oka. Oka az, hogy a fönálló adórendszert és adótörvényeket ezen ház — és pedig nagyon helyesen — mindig ideiglenes természetüeknek tartotta, (ügy van\ jobb felöl.) és, a mint a gyökeres revisio és adóreform következtében véglegesen meg lesz állapítva Magyarország adórendszere: akkor igenis meg vagyok győződve, hogy ép azon állandóságnál fogva, a melylyel, ha valaminek, ugy ép az adótörvén3 r eknek és az adórendszernek kell birnia, helyes közgazdasági szempontból véve föl a dolgot, az adótörvények nem lesznek éyről-évre megszavazva ; hanem meg lesznek állapítva addig: mig a törvényhozás azokat módosítja, addig, mig ellenkező törvény azokra vonatkozólag nem jő létre, (ügy vanl jobb felől.) De évről-évre lesz mindég megszavazva a jog azok végrehajtására. Ebben látom én a fölfogás különbségét, s engedelmet kérek, — mindenki egyéni nézetet fejez ki — az én individuális nézetem az, hogy az adótörvények nem a bizalmi kérdés szempontjából itélendők meg, s azokat meg kell állapítani, mint a melyek nélkül az állam a közadministratiot nem képes ellátni; azon törvény azonban, melynek alapján a ministerium az adótörvényekben megállapított adókat beszedi: az a budgettörvény, ,és itt a bizalom kérdésének helye van; az adótörvényeknél nincs. (Élénk helyeslés jobb felől.) Almásy Sándor: Tisztelt ház! Nem szándékoztam ezen ügyben fölszólalni, hanem kénytelen vagyok ezc tenni, meit a tisztelt pénzügyminister ur Mocsáry Lajos tisztelt képviselelőtársam nyilatkozatát félreértette. A tisztelt minister ur ugyanis azt mondotta, hogy engedjük meg, és ne gátoljuk őt abban, hogy gondoskodhassak arról, hogy az adó executio utján is behajtathassák. Nem mondja közülünk senki sem azt, hogy ezt ne tegye ; azonban most nem erről van szó, hanem arról, hogy azon tárgyak, a melyek fölmentettek, törvénytelenül ne szedethessenek be. Mocsáry tisztelt képviselőtársam elősorolta azon dolgokat, és fölemiitette az igavonó marhákat, az élelmiszereket; ezeket félreérteni nem lehet. Én tehát kereken visszautasítom azon állítást, mintha mi azt kívántuk volna, hogy az adókat ne hajtsa be a pénzügyminister executio utján : mivel mi csak azt kívánjuk, hogy a törvény korlátai közt eszközölje ezt. A tisztelt pénzügyminister ur azt is mondotta, hogy ha történnek is ily törvénytelenségek, ő azokat orvosolni fogja, ha azok tudomására jutnak; én pedig most azt kérdem: Hát miért nem jutnak ezek tudomására? (Élénk derültség jobb felől.) Nekem nem volt szerencsém valaha a kormányon lehetni, (Nevetés.) és csodálkozom, hogy ezen épen a tisztelt kormánynak tagjai nevetnek legjobban. Az ilyen dolgoknak igen könnyen tudomására jöhet a tisztelt minister ur, mert e fölött átalános a panasz; tessék az exequáló adóhivatalt megkérdezni, hogy miként keltek el a lefoglalt tárgyak, és onnan mindjárt kiderül: vajon az illető végrehajtó törvényesen vagy törvénytelenül járt-e el ? És ha arról tudomást nem szerez magának a tisztelt minister ur, hogy mikép pazaroltatik el a szegény embereknek vagyona : akkor vétkes mulasztást követ el. (Igaz ! a szélső bal oldalon.) Én bátran állithatom, hogy Gyöngyösön a szegény emberektől lefoglalt búza zsákonként egy forintjával, a fehérnemüek egy-két kraj czárért adattak el. Én ezt nem bizonyíthatom ; hanem tessék megkérdezni az adóhivatalt, hogy mit vett be azokért, a miket adó fejében elvett: mindjárt megtudja a tisztelt minister ur, hogy követtetett-e el törvénytelenség ? És ha erről tudomást magának nem szerez, ő a vétkes. (Zaj.) Gaál Mihály: Tisztelt ház! Nem szándékoztam fölszólalni, hanem mivel a tisztelt pénzügyminister ur olyant állított, a mi saját tudomásával ellenkezik: kényszerítve érzem magam a fölszólalásra. Azt mondotta ugyanis a tisztelt pénzügyminister ur, hogy ha volna ily törvénytelen esetekről tudomása: az azokat elkövetőket rendreutasította, illetőleg megfenyítette volna. Bátor vagyok emlékeztetni a tisztelt pénzügyminister urat, hogy én már az ő pénzügyministersége alatt tettem egy interpeílatiot, hogy szándékozik-e megbüntetni azokat, a kik a szegény szántó-vető gazdálkodó embernek ekéjéből kifogták az igavonó barmot, és azt eladták. Nem lehettem oly szerencsés mai napig erre választ kapni; hanem azt tudom, hogy ezen ügy nem orvosoltatott, mert az elvett jószág odavan, sőt a mi több, az nem is adóért vétetett el. És daczára
