Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-308
324 308. országos ülés deczember 11. 1874. ugyan nagyban lohasztják nem is az uj áldozatkészség, hanem a fönálló törvényes kötelesség teljesítését. (Helyeslés jobb felől.) Azt kívánni a ministertől, hogy állítsa helyre az államháztartást, másrészről azt kívánni, hogy hagyjon föl az adók behajtásával: én részemről teljesíthetőnek nem vélem. Ismétlem, hogy minden egyebekre, a mik személyemre vonatkozólag tegnap s tegnapelőtt elmondattak.- nekem egy szám sincs. A tisztelt ház ítéljen az előtte ismeretes, tudvalévő tényekből. Csak azt tartottam szükségesnek, hogy válaszoljak azon már nem annyira személyes, mint hivatalos működésemre vonatkozó vádra, melyet a tisztelt képviselő ur fölhozott. Széll Kálmán előadó: Tisztelt ház! Mocsáry Lajos tisztelt képviselő nr fölszólalásának második részére, melyre a pénzügyminister ur a választ épen most megadta, én többé reflectálni nem akarok; mert teljesen elégségesnek tartom azt, mit a pénzügyminister ur erre nézve elmondott; de fölszólalásának első részére engedje meg a tisztelt ház, hogy pár megjegyzésemet megtehessem. (Halljuk l) Én részemről kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én azon fölfogást, melyből Mocsáry Lajos képviselő ur tárgyalja a ház asztalán lévő törvényjavaslatot, merőben téves fölfogásnak tartom, és azért azt semmi tekintetben sem fogadhatom el. (Halljuk!) A tisztelt képviselő ur fölszólalása, szerintem, a tegnap lezajlott vitának egy nagyon elkésett utóhangja. Elkésett utóhangja azért, mert az adótörvények megszavazásának kérdésénél a bizalom kérdését fölvetni, azokat a bizalom szempontjából tárgyalni nem tartom helyesnek, sőt azt legveszedelmesebb fölfogásnak tartom. Ha mi azért, mert nem bizik egyikünk máikunk a ministeriumban : akarjuk tárgyalni az adóörvényeket ; ha mi azért nem akarjuk megszavazni az adókat, mert mi a fönálló kormányzat iránt bizalmatlansággal viseltetünk; ha mi az adóreform elébe ezen felfogásból indulunk, ha azt is az egyéni bizalom szempontjából kívánjuk tárgyalni: akkor, engedelmet kérek, én azon adóreformtól borzadok ; (Zaj balról.) mert én, az egyéni bizalom kérdéséből kiindulva, az ország adórendszerét megállapítani teljesen tévesztett fölfogásnak tartom. (Igaz! jobb felől.) Engedelmet kérek Mocsáry Lajos tisztelt képviselő úrtól: a költségvetési törvénynél, vagy ha az létre nem jöhetett, mint tegnap történt, a fölhatalmazási törvénynél, van azon kérdés eldöntésének helye, hogy melyik ministeriumra kívánja a ház az adótörvények alapján befolyandó jövedelmek behajtását bízni. Itt van a bizalom kérdésének helye a tisztelt képviselő ur fölfogása szerint is; de az adótörvények meghosszabbításánál ezen szempontból kiindulni nem helyes; mert ez annyit jelent, mint az államot adó nélkül, bevételek nélkül hagyni, mit a tisztelt képviselő ur — gondolkozzék bármiként a fönálló kormányzat állapotáról — absolute nem akarhat. Ez tisztán azt tenné, hogy az államtól magától tagadjuk meg az eszközöket; mert akármilyen kormányzatot akar Mocsáry Lajos tisztelt képviselő ur: azt nem fogja tagadni, hogy adók nélkül nem lehet kormányozni; az állam bevételei nélkül annak kiadásait — bármilyen szempontból legyenek is azok megállapítva — csakugyan nem lehet födözni. Az, hogy ezen adótörvények végrehajtását és ezek alapján az adók beszedését melyik minister úrra kívánja a ház bizni: ez a bizalom kérdése. De itt most nem arról van a szó. Az adókat csak akkor fogja Ghyczy Kálmán pénzügyminister ur a jövő évi márcziuson tul is beszedni, ha neki erre megadjuk a költségvetési törvényben a fölhatalmazást; ha meg nem adjuk: állanak ugyanazon törvények, de nem Ghyczy Kálmán pénzügyminister részére ; hanem azon pénzügyminister részére, kinek azokat a ház megszavazza. Itt lesz helyesen fölvetve a kérdés; de azon kérdést ezen szempontból tárgyalni — engedelmet kérek — nem tartom megengedhetőnek. Én csak azért tartottam szükségesnek ezen fölfogás ellen fölszólalni; mert, mondom, az adótörvények gyökeres revisiojának és az adórendszer reformjának küszöbén állunk. Ezen adórendszer megállapításánál a bizalmi kérdés álláspontjából indulni ki, annak egyes intézkedéseit azon mértékkel mérni, a mily mértékkel a fönálló kormányzat és annak viselői ellenében valaki viseltetik: ezt oly álláspontnak tartom, mely ép azon munkálattal szemben a lehető legveszélyesebb következményekkel jár. Ezért tartottam kötelességemnek ezen szempontból észrevételeimet a tisztelt ház előtt jelezni és ezek után ujolag ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Mocsáry Lajos: Tisztelt ház! Legyen szabad személyes kérdésben fölszólalnom; (Halljuk!) személyes kérdésben, mondom, azért, mivel a tisztelt előadó ur helyét látta annak, hogy engem megleczkéztessen, (Fölkiáltások jobb felől: Jól tette! Mozgás bal felől.) hogy fölolvasást tartson a fölött, hogy mi a budget megtagadásának és az általam indítványozott adótörvények megtagadásának theoriája. Én mindkettőt azonosnak tartom ; (Fölkiáltások jobb felől: Ez nem személyes kérdési) mert ha azt mondja a tisztelt előadó ur, hogy adótörvények nélkül nem lehet kormányozni: én megjegyzem, hogy ép oly kevéssé lehet kormányozni budget nélkül. (Nyugtalanság jobb felől. Fölkiáltások: Ez nem személyes kérdés!)
