Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-308

308. országos ülés deczeiuber 11. 1874. 32 3 zelebbi Ínséges években az országnak legszegényebb néposztályait. Midőn arról szólok, hogy mellőztetett, megsér­tetett a törvény: akkor értem különösen az 1868-ik XXI. törvényczikk 40-ik §-át, a mely szól arról, hogy mik azon tárgyak, melyek az adóvégrehajtás alkalmával executio tárgyát nem képezhetik. Ezen törvény legnagyobb mértékben érdekli az ország polgárainak legszegényebb és az inség által leginkább sújtott népét. Ezen törvényben kimondatik az, hogy zálogolás, illetőleg végrehajtás tárgyát nem képez­hetik : az ágy, az ágynemű, ruhanemű, a végrehaj­tást szenvedett és családjának szükséges 15 napi élelmiczikkek, a gazdaság folytatására szükséges eszközök, vetőmag, a gazdaság folytatására szüksé­ges vonó-marha, hasonlókép az utolsó haszon-marha. Ezen törvény egyátalában nem respectáltatik; széltében zálogolás és elárverezés történt mindazon tárgyakra nézve, melyek e rovatokban foglaltatnak. Az egész országban pergett a dob folytonosan, a szegény népnek utolsó gúnyája, élelme, haszon-mar­hája irgalom nélkül elárvereztetett. Oly mérvben folytattatott e tekintetben a szigor, a milyen hallat­lan volt a Bach-kormánynak legkíméletlenebb idejé­ben ; a szigor s a törvény megsértése soha nem érte azt a fokot, mint ma. Midőn én azt látom, hogy ugyanezen törvé­nyek, melyeknek végrehajtásával ugyanazon minister bizatik meg, kinek kezelése alatt ezen dolgok for­dulnak elő, és midőn másrészről tudom, hogy a pénzügyminister ur rendszerének leglényegesebb ré­szét képezi az adóbehajtás, midőn a képviselőház asztalán feküsznek e tekintetben oly extravagáns módok, a minőkhöz hasonló hallatlan a civilisált országok történetében; midőn a minister oly módon akarja ezen törvényeket kezelni, ha megszavaztatnak, hogy már előre 6 millió forintot vett föl a behaj­tandó adóhátralékokra : akkor lehetetlen, hogy aggo­dalom nélkül tekintsem azt, hogy ugyanezen kezekre bizassék ezen adótörvények végrehajtása. Azért ezen specificus oknál fogva különösen, valamint azért, mert a kormány iránt bizalommal nem viseltethe­tem: ezen törvényjavaslat elfogadásához nem járul­hatok. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ghyczy Kálmán pénzügyminis­ter: Tisztelt ház! Föltettem magamban, hogy mind­azon számos személyes megtámadásokra, megro­vásokra, észrevételekre, melyek irányomban tétettek, tétetni fognak, nem fogok válaszolni. (Helyeslés jobb felől.) Hivatkozni kivánok a tényekre, és ezek­nek tudatával a tisztelt ház bölcsessége maga bár­mikor itelhet fölöttem, a nélkül, hogy kénytelen vol­nék bővebb magyarázatot adni. (Helyeslés jobb felől.) Egy megrovását az előttem szólott tisztelt képviselő nrnak mindazonáltal nem hallgathatom el. Én egyenesen tagadom azt, hogy engedtem volna valaha a törvény megsértését, hogy hozzájá­rultam volna a létező törvények mellőzéséhez az adóügyre nézve is. És bármely concret esetben kész leszek ez iránt a tisztelt háznak fölvilágositá­sokat adni, és fogok is egyik közelebbi alkalommal nyilatkozni azokra nézve, miket e tárgyat illetőleg Mocsáry képviselő ur már korábban, a háznak múlt ülésszaka utolsó perczeiben fölhozott. Az uj adótörvényekről, melyeket beterjesztet­tem, most szó nincs; azoknak ezen indemnity alap­ján végrehajtásáról természetesen szó nem lehet. Hogy azon uj adótörvények mellett, melyeket be­terjesztettem, sikeresebb behajtását reménylem az adóknak: azt kétségbe nem vonhatom. De kétség­bevonom azt, mit a tisztelt képviselő ur mond, hogy a jelen év folyama alatt az egész országban azon ínséges állapotok léteznének, melyek, fájdalom, az ország egyik nevezetesebb részében, — értem a Tisza mellett — valósággal észlelhetők. Egyébiránt egyszer tisztába kell jönnünk a kérdéssel: akarja-e a tisztelt ház azt, hogy az állam költségei az állam jövedelmei által födöztes­senek? (Helyeslés jobb felől.) Ha a tisztelt ház ezt nem akarja, ha a tisztelt ház megelégszik azzal, hogy ne födöztessenek az állam költségei az állam jövedelmeiből: akkor az adók behajtásával is termé­szetesen föl kell hagynom. De ha a tisztelt ház kívánja, — és a tisztelt háznak kötelessége kívánni, — hogy az állam jövedelmeiből az állam költségei födöztessenek: akkor az én kötelességem, addig, míg e helyen vagyok, nem az, hogy ne hajtassam be az adókat, hogy engedjem azok fizetésének elhalasz­tását ; hanem az, hogy eleget tegyek a törvény azon rendeletének, mely a költségvetési törvény végre­hajtását nagyrészben rám bízza; (Élénk helyeslés jobb felöl.) hogy eleget tegyek ezen törvény ren­deleteinek, és a törvényes eszközökkel igyekezzem behajtani azon államjövedelmeket, melyek nélkül az államháztartást föntartani| egyátalában nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) És csakugyan a törvényes eszközök alkalmazá­sával történt, — az én tudtommal legalább, — az adók behajtása. Ha egyes esetekben nem ugy tör­tént, azt a tisztelt ház és senki tőlem nem kíván­hatja, hogy én egy pillanatban tudjam mindazt, mi széles ez országban itt és amott történhetik, és hi­básan elkövettetik; de bizonyosan meg fogom róni az illetőket mindenesetre, midőn ezen kihágás hiva­talosan constatáltatik. Még egyszer kérem a tisztelt házat és tisztelt barátimat is a túloldalról, méltóztassanak tekintetbe venni, hogy azon nyilatkozatok, melyeket oly értelemben már ismételve hallottunk, nem szemé­lyemre vonatkozólag, hanem az adófizetésre nézve, mint Mocsáry képviselő ur most fölemlítette, csak­41*

Next

/
Thumbnails
Contents