Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-307

300 307. országos ülés deczember 10. 1874. De egészben nem az az értelme az én kijelentésemnek. (Halljuk!) Én a jelenlegi kabinet eljárását azon programm szerint mérem meg, és saját bizalmi vagy bizalmatlansági szavazatomat azon körülményre alapítom: vajon azon irányban, a melyre a kormány vállalkozott, azon az irányban akként halad-e, hogy föladatát valóban meg is oldhassa. A jelen kormány igenis vállalkozott arra, hogy rendezi az országos pénzügyeket annyiban, a mennyiben szükséges, hogy alkotásainkban továbbhaladhassunk, hogy eddigi intézményeinket továbbfejleszthessük. Én többet részemről nem is várok; a programmot ez idő szerint tovább kiterjeszteni nem is óhajtom. Ebben az értelemben igenis van bizalmam a jelenlegi kabinethez, és mert időt és alkalmat akarok adni mind neki, mind a parlamentnek, mind a nemzetnek, hogy ez az eredmény elérethessék: azért szavazom meg a jelen törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobb oldalon.) Máriássy Béla: Tisztelt ház! Én a jelenlegi indemnyti-kérdóst mind financzialis, mind alkotmányos tekintetben fontos kérdésnek tartom; ámbár nem osztozhatom Csanády képviselőtársamnak abban a véleményében, hogy az. a ki az indemnityt megszavazza, hazaáruló. Én nem szavazom meg az indemnityt; de nem kárhoztatom azokat, a kik az indemnityt megszavazzák; mert az végre is vélemény kérdése, és minden csekélységben vagy nem vitális dologban egyátalában nem mondhatni azt, hogy a ki ezt vagy azt a véleményt követi: az hazaáruló. Mielőtt, tisztelt ház, a tárgyhoz szólanék, kénytelen vagyok némely indokokra és a pénzügyminister ur nyilatkozatára reflectálni, mert némely kérdések erőszakkal hozattak ide be; de miután már fölhozattak, ha nem tartoznak is e kérdés keretébe, szükségesnek tartom azokhoz szólani. Nem osztozom tisztelt képviselőtársam Madarásznak indokában az indemnity megtagadására, ő ugyanis megtagadja azt azon indokból, mert a közös-ügyek kifolyását nem akarja elismerni. Tisztelt ház! A közös-ügyi szerződést nem tartom én a szentek szentjének, azt hiszem, hogy ahhoz sok módosítás fér; de miután e szerződés az országgyűlés által, a korona által elfogadtatott, miután az egj kölcsönös szerződés egy másik állammal: azt hiszem, hogy mindaddig, mig az törvényes utón meg nem változtatik, ezen szerződés minden terheit nekünk, tetszik vagy nem tetszik, viselnünk kell, és átalában annak megvitatása, hogy mit kelljen azon változtatni, nem tartozik e kérdés keretébe. Többen mint igen nagy dolgot hozták föl a pénzügyminister ur adótörvényeit. Megvallom, én az adók szaporításának barátja nem vagyok; mindég ellene szólottam és ellene fogok szólani rendes viszonyok közt azért, mert utoljára azon pénz, mely az adópénztárba folyik: elveszti sok tekintetben forgó-képességét, és ez által az ország termelési képessége is vészit. De vannak esetek, midőn nagy áldozatokra van szükség. A jelenlegi helyzet olyan; a deficitet frázisokkal befedni nem lehet; most mindenekelőtt pénzre, pénzre és pénzre van szükségünk, és én részemről mindazon törvényjavaslatot, mely a deficit megszüntetését tervezi: habár népszerűtlenek is, előre kijelentem, pártolni fogom. Ghyczy Kálmán tisztelt pénzügyminister ur beszédének végén azt mondta, hogy mindazoknak, kik bizalommal nincsenek a kormány iránt, kötelességük fölszólalni e kérdésben a kormány ellen; de egyszersmind kötelességük pártot alakítani, hogy valóságos crisis ne álljon elő. Tisztelt ház! Nem csak azért, mert a tisztelt pénzügyminister ur fölszólított, de mert én a jelenlegi rendszert nem helyeslem s a kormány további kormányzatát nem óhajtom, kénytelen vagyok e tárgyban fölszólalni, s erre nézve kijelentem azt, hogy igenis rendes parlamentalis viszonyok között kétségkívül az egyén vagy párt, — kérem engemet félre nem érteni, — nem azt akarom mondani, hogy magamnak valami fontosságot akarnék tulaj doni tani, mert én nem párt nevében szólok, — agyátalában rendes viszonyok között mindenkinek, a ki a kormányt megbuktatni akarja: föladata egy concret compact pártot alakítani. Ezt igenis elismerem; de annak helye van akkor mindenekelőtt, mikor azon többséget alkotni lehet, és mikor magának a kormánynak programmja van. Tisztelt ház! Én azon tapasztalatra jöttem, hogy a kormánynak hét év óta semmi egyéb programmja nem volt, mint az administratío, vagyis saját érdeke, hogy tudniillik a kormány minden áron kormányozni akar (ügy van! bal felől.) De a jelenlegi eset kivételt képez: kivételt képez már annálfogva is, mert mi nem vagyunk azon helyzetben, hogy valakinek egy fraktioval kormányt alakítani lehetetlen volna, tagadom, hogy az lehetetlen volna. Jelenleg tökéletes összeforrott pártok nincsenek, maga a Deák-párt, mely 280 tagból áll, 5—6 színezetre oszlik; az ellenzék 3—-4 színezetből áll, és így concret nagy pártok ma nem léteznek. De nem is szükséges a kormányzás vitelére ma nagy párt. Meg fogom mondani: miért? Bárki lépjen a kormányra, legyen az az ellenzék, legyen a jobboldal conservativ, vagy liberális conservativ fractioja, vagy nem tudom melyik, miután körvonalozva a pártok nincsenek: minden párt kormányozhat ; (Fölkiáltások jobb felöl: Tessék megpróbálni \) mert ma még az összeférhetlenségi törvény nincs életbeléptetve, és így a kormány számithat minden