Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-305

260 305. országos ülés Aeczeiuber 5. 1874. lenmondás bal felöl.) Azt nem tehetem föl, hogy a ministernek oly hatalmat akarjanak adni, hogy 6 egy egyszerű rendelet által mondja ki azt, hogy nem a törvény áll, hanem más valami áll. Azt hiszem, hogy azt maguk a bizottságok is visszautasítanák, mert azokat semmi egyéb nem regulázza, semmi más nem ad nekik szabályt, mint a törvény. Hanem, tisztelt ház! én nem azért szólaltam föl, s megvallom, nincs szándékomban a dolog meritumához szólni; először, mert elegendőkép ki lett meritve, és másodszor, mert azt hiszem, hogy lesz sokkal helyesebb alkalom erre, mert akár Tisza Kálmán képviselő ur, akár a belügyminister ur javaslata fogadtatik el: ugy hiszem, hogy a ministerium részéről jelentés fog tétetni a házban, s ugy hiszem, hogy akkor lesz helyén a dolog meritumára nézve nézeteinket elmondani. Én ez alkalommal csak egy dologra akarom fölhívni a tisztelt ház figyelmét. Igen jól megjegyezte már Madarász József képviselő ur, hogy ez nem pártkérdés, itt az ország összes választóiról van szó, ép ugy baloldali, mint jobboldali választóiról. De én továbbmegyek, és fölkérem a tisztelt ház figyelmét egy körülményre, a melyet hallgatással immár mellőzni nem lehet. Méltóztassanak körülnézni, méltóztassanak figyelni a magyar közvélemény sugallatára, a melyre minden lépten-nyomon akadunk. Az egész haza, és mondhatom, az egész világ át van hatva ma attól a meggyőződéstől, hogy Magyarországnak szerencsétlensége a magyar törvényhozásnak akkénti alakulása, a mint az most alakulva van. Az egész ország érzi, hogy azon belső állapot, melyben sinlődnek a ház pártalakulása folytán, ez képezi egyik forrását azon bajoknak, melyekben az ország sinlődik, és epedve sóvárog mindenki azon perez után, midőn ezen ház meghal, és az uj jő helyébe. Ez, uraim, oly tény, melyet tagadni nem lehet. Méltóztassanak emlékezni továbbá arra is, hogy mi, e padokon ülők, mindjárt, midőn e ház összeült, tiltakoztunk ennek törvényessége ellen; megmondottuk előre, hogy oly dolog, mely roszból, hamisitottból származik, csak roszat hozhat az országra. Fájdalom! a mi jóslataink szomorúan beteljesedtek. Vigyázzanak, mi fog most történni, ha a tisztelt többség nem veszi figyelembe Tisza Kálmán képviselő ur indítványát, és ha a belügyminister ur ragaszkodik ahhoz, hogy oly módon hajtassák most végre a választás, a mint ő azt előkészíteni akarja. Lehetséges-e, hogy e jövendőbeli ház, melytől Magyarország menekvését várja, lehet-e reményleni, hogy az a ház Magyarország akaratának kifejezése lesz? Uraim! ez sokkal fontosabb dolog, mint sem hogy azt egyszerű pártszempontból el lehessen dönteni. A kérdésnek ezen oldalát óhajtottam a tisztelt háznak és a tisztelt belügyminister urnák figyelmébe ajánlani. Pártolom Tisza Kálmán képviselő ur indítványát. Elnök: Senki nem lévén följegyezve szólásra, a vitát bezárom. A házszabályok 127. §-a Mit jelent tehát ez? nem mást, mint fölszólítja a ministert, hogy ha csakugyan szükséges, nézze meg: nem kell-e rendelkezést tenni, és ha igen : hozzon be egy novellát, mert én nem látom át, hogy lehessen egy novella nélkül, hogy lehessen a törvény végrehajtását fölfüggeszteni, vagy azt magyarázni. Még a háznak határozata sem elégséges erre, mert akármit határoz a ház; a törvény törvény marad és a ház határozata a törvényt nem változtathatja meg. A törvény megváltoztatásához több kell, mint pusztán a háznak határozata; ahhoz kell a felsőháznak hozzájárulása, ahhoz kell ő felségének elhatározása is. Másképen én a törvény megváltoztatását vagy magyarázatát nem képzelhetem. Azt akarják tehát önök, hogy a minister hozzon be egy novellát ? Ez, nézetem szerint, impracticus; mert addig, mig a novellát megalkotjuk, ne történjék semmi? ne történjék az összeírás sem? szóval, talán maradjunk törvény nélkül, és mondjuk ki, hogy a legközelebbi választás —• habár van törvényünk — nem ezen törvény szerint történik? Meglehet, hogy ezen törvényben van bizonyos nehézség bizonyos egyénekre, vagy talán bizonyos vidékekre nézve is; de hisz az előttem szólott legjobban tudja, hogy Angliában is azt mondják: „It is a hard case", hanem azért a törvény törvény, és meg kell annak maradni egész hatásában. Én ugyanazért ezen indítványt egyátalában nem pártolhatom. (Helyeslés jobb felől.) Helfy Ignácz: Tisztelt ház ! Azt mondja az előttem szóló tisztelt képviselő ur, és pedig igen helyesen, hogy törvényt csak törvénynyel lehet megváltoztatni. Ez világos, s ezt senki sem vonta kétségbe; de megjegyzem, hogy itt nem arról van szó, hogy a törvényt megváltoztassuk, senki sem szólalt föl a törvény ellen. A törvény megmarad ugy, a mint a tisztelt ház által meg lett szavazva, s itt tisztán csak arról van szó, hogy, miután van a törvénynek egy intézkedése, melyre nézve physikailag kifogytunk az időből: erre nézve Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur föl a'íarja hívni a minister urat, hogy tegyen jelentést a háznak, mikép akar arról intézkedni. Meglehet, hogy igaza lesz Pulszky Ferencz képviselő urnák, hogy nem lesz lehetséges ezen máskép segiteni, mint novellával. Jól van! Ha a tisztelt minister ur szükségesnek fogja találni, a novellát elő fogja terjeszteni. Ebben tehát semmi nehézséget nem látok.