Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-305

305. országos ülés rteczember 5. 1874. 257 méltóztattak, és melyek ezen oldalról is egyrészben pártolásban részesültek, állanak: akkor nem kivéte­les intézkedésekről; hanem az egész törvény alap­jának megholygatásáról van szó. (Ellenmondás.) Miről van szó jelenleg? szó van arról, hogy, tekintve azon körülményt, miszerint a törvény később jött létre, mint a házban reméltetett, nem kell-e a választói jognak azon föltételében, mely a múlt évi adó lefizetését a választói jog előföltételéül megkívánja, ezúttal változtatást tenni engednünk? Erről van szó. Már méltóztassanak megengedni nekem; de a törvény egyik szakasza világosan kimondja, bogy a ki a múlt évi adóját az összeírás, illetőleg az évi kiiagazitás megkezdéséig be nem fizette, az, mint választó nem iratik be. A törvény egy másik sza­kaszában meg van mondva, hogy az évi kiigazí­tás ápril havában szokott megkezdetni. Ebből mél­tóztatnak látni, hogy azon körülményből, miszerint a törvény nem jött szentesítés alá szeptemberben vagy októberben, és nem lehetett az összeírást meg­kezdeni októberben vagy novemberben: lehet-e állí­tani, hogy oly esemény jött közbe, mely azon dis­positio módosítását ezen esetre indokolja? Hiszen minden évi kiigazítás áprilisban fog megkezdetni. Ha minden évi kiigazítás áprilisban fog megkezdetni, ugyan ki iránt leszünk igaztalanok? kik azok, a kik itt kérdésbe jönnek? Mert ha azoknak, kik a múlt évi adó megfizetésével késedelmeskednek, nem kilencz vagy tíz hónap, hanem kevesebb engedtetik tartozásuk lerovására: ugyan kérdem, miféle nehéz­ség van abban, ha nem kilencz vagy tíz hónap en­gedtetik nekik. (Zaj. Mozgás a bal oldalon.) Igen számosan a képviselő urak közül hihet­ték azt, hogy az eljárás a törvény első életbeléptetése alkalmával enyhébb lesz, mint az évi kiiagazitásnál; mert azon remény kisérhette őket, hogy az első életbeléptetés alkalmával a múlt évi adó lefizetésére 9-—10 hónapi határidő lesz. De azon körülmény­ből, hogy ezen remény nem teljesült: lehet-e azon következtetést vonni, hogy már most változtassák meg a törvény ezen rendelkezése? Én különben ezen kérdés vitatásába tovább bo­csátkozni nem akarok, és csak arra figyelmeztetem a tisztelt képviselőházat, hogy az én nézetem sze­rint, nem oly kétségtelen az, hogy itt mindenesetre valamely változtatásnak kell történni, mint azt a túloldalról, sőt ezen oldalról is több képviselő ur hangsúlyozni méltóztatott. Azon ellenvetést, a melyet Péchy képviselő ur mondott, hogy a ministert hiba terheli a törvény későbbi létrejöttéért: igazságos­nak elfogadni nem lehet; mert sem a minister, sem senki más előre nem láthatta, hogy egy törvény, mely annyi fontos intézkedéseket és lényeges hatá­rozatokat foglal magában, minő akadályokkal fog találkozni. Ha a törvényben magában volna hézag, ha oly hézag volna benne, hogy végre sem hajtat­KÉPV. H. NAPLÓ. 18". Xm. KÖTET. hatnék: akkor érteném, ha a ház fölszólítaná a mi­nistert, hogy valamely pótintézkedés iránt gondos­kodjék. Én ily hézagot a törvényben el nem ismer­hetek. Legkevésbé áll pedig azon hézag, melyet Nagy György, a 119. §-ra hivatkozva, fölfödözni vélt. A 119. §. első részében azt mondja, ha 1874-ben a központi bizottságok már bíráskodtak, az akkor elkészülendő lista 1875. végéig érvényes, a másik része azon szakasznak, melyet a képviselő ur nem méltóztatott egészen fölolvasni, intézkedik azon eset­ről, ha pedig 1874. végéig ezen körülmény nem történik meg. Azon esetben az van mondva, hogy az összeírás elkészültétől a lista a legközelebbi év végéig lesz érvényes. így tehát e tekintetben magá­ban a törvényben semminemű hézag nincs. (Ellen­mondás bal felől.) Részemről tehát semmi tekintetben nem járul­hatok egy oly határozati javaslathoz, vagy oíy uta­sításához a ministernek, mely kiemelvén bizonyos intézkedéseket, némileg rámutatni látszik arra, hogy itt bizonyos intézkedések szüksége fönforog. Mert igaz ugyan, hogy Tisza Kálmán képviselő ur azt monda, hogy ő az iránt nem akar a háztól nyilatkozatot, hogy szükséges-e a változtatás; de ha azon moti­válással fogadtatik el a határozat, s azon motivá­lással a ministeriumhoz utasittatik a kérvény : ez esetben implicite már jelezve van, hogy ott valami in­tézkedés szüksége forgott fön. Ugyanazon ok, me­lyet Tisza Kálmán képviselő ur fölhozott, hogy tud­niillik a kérdés érdemleges fejtegetésétől tartózkod­nunk kell, ugyanazon okokból csakis oly intézkedéshez járulhatok, mely egyszerűen a ministerhez utasítja e kérvényt minden indokolás, minden útmutatás nélkül. De ennek szüksége is elesik; mert a minister­nek, kinek a törvény végrehajtása kötelességében áll, miután nemcsak ezen, de sok más körülmény is megváltozott időközben, így nemcsak ezen nehéz­ségeket ; de sok más egyéb körülményeket is te­kintetbe kell vennie. Ha ő azokat fontosaknak tartja arra, hogy a ház elé lépjen indítványával: meg fogja tenni kötelességét; ha pedig elegendő fonto­saknak nem tartja: azon esetben akkor sem fogja i) egtenni, ha erre kérvény által figyelmeztetik. Én tehát, szemben a minister ur nyilatkozatá­val, melyben azt mondja, hogy ő beleegyezik abba, hogy a kérvény minden formaság nélkül hozzá uta­sittassék, miután ez által jelét adta annak, hogy ezen kérdés befolyását a végrehajtás nehézségeire meg fogja Ítélni, szemben ezen bizonyítékokkal, ezen kér­vényt a ministerhez utasíttatni nem kívánom, hanem megnyugszom abban, hogy a minister fogja kezde­ményezési jogát gyakorolni, mihelyt oly körülmény merül föl, mely ezt szükségessé teszi; ha a tisztelt ház valamely tagja más véleményben van: ám éljen 33

Next

/
Thumbnails
Contents