Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-305

256 305. országos ülés deczember 5. 1874. nem 1875-ben, és az 1874-ki év fog alapul vétetni. Én, tisztelt ház, a választási jogot egy erős radikális jognak tartom, és azt hiszem, hogy e jog tekintetében nem szabad igazságtalannak és részrehajlónak lenni ; már pedig, ha a tisztelt ház nem venné tekintetbe a jelenlegi viszonyokat: bátran merem állítani, hogy igazságtalan és részrehajló lenne. A tisztelt ház az ország egy részének ínséges állását nem ismerte augusztusban. Van e házban körülbelől 200 földbirtokos, a kik mindnyájan igen jól tudják,hogy nagy különbség van aratás és cséplés között. Mikor a törvényt hoztuk, még cséplés nem történt: akkor a minister ur még nem tudta a helyzetet ; mert tudomásom van róla, hogy az adóhivatalok mindenünnen részrehajló jelentéseket tettek, hogy az aratás nem rósz, és már szeptemberben a pénzügyminister ur sok helyre küldött biztost, a kik jelentették, hogy valósággal van inség, s ennek következtében sok helyütt engedélyeztetett is fizetési haladék. Itt, tisztelt ház, nem egy-két ezer emberről van szó, hanem ezerekről, mert körülbelől Nógrád alsó részétől le egészen Püspök-Ladányig nemcsak hogy rósz volt a termés, de nem volt semmi termés. Hivatkozom hevesmegyei képviselőkre, hogy Hevesmegyében van egy hely, hol ezelőtt két hónappal lóhúst ettek a lakosok, nem inyeczségből, hanem azért, mert nem volt egyéb mit enniök. Én tehát igazságtalannak és méltánytalannak tartom a törvény e rendelkezését föntartani, és azok, a kik ehhez oly keményen ragaszkodnak, ezzel azt fognák kimondani, hogy azon öt megyének, vagy 500.000, vagy nem tudom, mennyi embernek eltörölik szavazat-jogát vagy három esztendőre, a mint ez történt régente egy megyével: Turóezmegyével. Én fölteszem, hogy a tisztelt ház nem akarja, hogy méltánytalanság és igazságtalanság történjék, és ennélfogva kérem a kérvény tárgyalását. Madarász József: Tisztelt ház! Azt vélem, Paczolay képviselőtársam is meg fogja engedni, hogy itt nem egyes pártoknak és nem egyes pártbeli választóknak, hanem az összes ország választóinak jogáról van szó. Azért én melegen ragaszkodom Tisza Kálmán képviselőtársam módosításához. Azon esetben, ha ez el nem fogadtatnék: szívesen hozzájárulok önmagának a belügyminister uraak is módosításához. Miért? mert ha arról volna szó, hogy azokra nézve, a kik e törvényt értik, és tudják, hogy minő sulylyal hozatott meg, nem szólanék; mert mi, kik e házban vagyunk, s azok, a kik rendesen lapokat olvasnak, tudhatják, hogy a törvény a választási joghoz okvetlenül követeli az utolsó évi adó lefizetését. De én nem hiszem, hogy önök közül bárki merné tagadni állításomat, hogy alig egy héttel vagy tíz nappal ezelőtt hirdettetvén ki a törvény szentesítése, ez az ország választói nagy részének még tudomására sincs ; nincs tudomására azoknak, a kik közvetlenül lapokat nem járatnak, a kik közvetlenül nem értesülnek, s merem állítani, százezereknek nincs a választók közt tudomására az, hogy ha ők az év végéig adójuk hátralékát le nem fizetik: választói joguktól megfosztatnak. Én tehát azt tartom a parlament méltóságával megegyezhetőnek, hogy igazságtalanságot ne kövessen el senki irányában ; ne kövessen el igazságtalanságot még a meghozott törvény következtében sem senki iránt, a kiknek még — józanul föltéve, — tudomására sincs, hogy a törvény őket akép terheli, a mint az a mi tudomásunk szerint van. Tehát Paczolay képviselő urnák nem áll azon indoka, hogy a parlament méltósága követeli meg azt, hogy azon törvény, mely ezelőtt hirdettetett ki: egy hét múlva ne változtattassék meg. Ha az igazságtalanság szembeszökő: épen a parlament méltósága követeli, hogy a netaláni törvénytelenséget ismét a törvényes alapon és utón igazítsa ki. De átalában még kevésbé fogadhatom el az előadó urnák ellenzését, ki ellenezni akarta azért, mert a ház köréből a kezdeményezést venné ki Tisza Kálmán képviselő ur indítványa. Ugyan mit mond Tisza képviselőtársunk indítványa? Ő itt a házban kívánt módositványával határozatot hozni nem azért, hogy döntsön előlegesen e tárgyban; de azért, hogy kiadassák megfontolás yégett. Háta ház kezéből kivétetik-e ezzel a kezdeményezés ? Engedelmet kérek, a tisztelt ház az előadó ur nyomán annyiban venné ki ezt a ház kezéből, hogy nem ajánlja a kérvényt megfontolásra. Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur pedig módot ad a háznak, és épen a ház kezdeményezése folytán arra, hogy ha igazságtalanság van : akkor a ház intézkedhessek. Mivel tehát az előadó urnák azon okoskodása nem állhat fön, miszerint ellentétben áll a parlament méltóságával az ellenvélemény érvényesítése: én Tisza Kálmán képviselő ur módosításához, és ha ez nem fogadtatnék eí, belügyminister úréhoz szívesen hozzájárulok. Szilágyi Dezsős Én nem adhatok igazat az előttem szólott tisztelt képviselő urnák abban, hogy azon esetre, ha Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur indítványa elfogadtatik, és ha azon indokolások, melyeket az azon indítványt pártoló képviselő urak előhoztak, a ház által helyeseltetnek: a ház méltósága érintve nem volna. Sajnálva kell bevallanom, hogy ugy líagy György tisztelt képviselőtársam, valamint az előttem szólott tisztelt képviselő ur is indokolásukkal és pártolásukkal aligha tovább nem mentek, mint a hogy Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur indokolta indítványát. Mert ha azon ellenvetések, melyeket fölhozni