Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-305

305. országos ülés deczember ő. 1874. 255 telén dolog, hogy a tisztelt minister urnák nem is lehet egyéb föltevésből kiindulni, mint abból, hogy nemcsak az összeírás kezdődik meg 1874-ben, ha­nem még a fölszólalás is befejeztethetik. Hogy ez most physikai lehetetlenség : ez tagadhatlan, és igy tagadhatlan tény tehát az is , hogy megváltoz­ván a körülmények, szemben ezen változott körül­ményekkel, intézkedés szüksége forog fön; de Tisza Kálmán indítványa ezt sem mondja ki; mert ő fel­szólalásában kijelentette, hogy most nem is nyil­vánít nézetet e dologgal szemben; de tagadhatlan lévén, hogy a körülmények változtak : erre nézve kíván a mmistertől nyilatkozatot, hogy vajon e kérdést ő is megfontolandónak tartja-e vagy sem? Pártolom Tisza Kálmán indítványát. (Helyeslés.) Molnár Antal előadó : Tisztelt ház ! A kérvényi bizottság nézete értelmében vélek el­járni, midőn a Tisza Kálmán képviselő ur által tett indítványt a magam részéről és a bizottság nevé­ben nem fogadom el. Nem fogadom el mindenek­előtt azért, mert, meggyőződésem szerint, ellenkezik a legislativ működés természetével, hogy egy pár nap előtt szentesitett törvényt, mielőtt még annak végrehajtása megtörtént volna, mielőtt kivitele a gyakorlati életben megkísértetett volna: egy jelen­tékeny pontjában módosítsunk. Másodszor azért sem járulhatok az indítványhoz, mert ellenkezik a meg­fontolhatás természetével ez, hogy előlegesen mond­juk ki a kárhoztatás egy nemét egy imént szen­tesitett törvény fölött. Már pedig ez az indítvány­ban beburkoltan ugyan, de előlegesen ki van mond­va, a mint indítványozó ur a megfontolás eredmé­nyeként óhajt, hogy tudniillik megváltozván a kö­rülmények : meg kell változni a törvény intézkedé­sének is. Tisztelt ház, a törvény megváltoztatásá­nak e szükségét előlegesen kimondandónak nem tar­tom, és nincs szükség — nézetem szerint — ezen kérvény tárgyalása alkalmával ilyesmit kimondani. Épen a mai ülésben nyújtott be Oláh Gyula egy törvényjavaslatot, mely ezen kérdést más alak­ban akarja a ház elé hozni. Ha tehát a tisztelt ház oly véleményben lesz, hogy a megváltoztatás indo­kolva van: ugy azt akkor is meg fogja tehetni, mi­dőn ezen ma benyújtott törvényjavaslat tárgyalás alatt leend : de most egy kérvény tárgyalása alkal­mával, mintegy kikerülésével a ház kezdeményező­nek, kimondani azt, s előlegesen a megfontolás meg­történte előtt kimondani már a kárhoztatást a tör­vény egy pontjára: én,, tisztelt ház, nem tartom helyes eljárásnak, miért is bátor vagyok a kérvé­nyi bizottság indítványát ismételten elfogadásra ajánlani. Horváth Gyula: Tisztelt ház! Épen a legislatio méltóságának megóvása érdekében kívá­natos, hogy a törvényhozás, ha meggyőződik arról, hogy valamely törvény végrehajthatlan : ne forci­rozza azon törvénynek keresztülvitelét. Az tehát, a ki daczára annak, hogy a parlament meg van győződve, hogy nem időszerüleg, nem jól cselekszik, mégis makacsul ragaszkodik oly dolgokhoz, melyek helyesen nem keresztüívihetők: a parlamenti mél­tóságot — nézetem szerint — nem menti meg. A mit Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur a késedelemre elmondott, akár benn van az indokok­ban, akár nem : nézetem szerint, ez tökéletesen mindegy, az minden kalendárium, még a lőcsei ka­lendárium által is bebizonyítható, hogy csakugyan ezen törvény végrehajtása elkésett. A belügyminister ur határozottan és egyedül arra hivatkozott, hogy ennek a törvénynek végre­hajtása épen azért nem fog eredményeket szülni, milyeket ez oldalról jövendöltek, mert az összeírások előbb be fognak következni, hogy sem az egyes sé­relmesek azon sérelmeket akár az összeirások, akár pedig a kimutatások ellen intézendő föliilfolyamo­dások által orvosoltathatnák. A kik tehát, tisztelt ház, a parlament méltó­ságát azzal akarják megvédeni, hogy mindazon in­dokok, melyek épen ezen törvénynek elfogadására határozták a minister urat, nem változtak: a parla­ment méltóságának megtartása tekintetéből mind­azon indokokat méltóztatnak félreismerni, és meg­fosztják a parlament méltóságát. Azt méltóztatott mondani a tisztelt képviselő urnák, hogy nem fogadja el Tisza Kálmán ur indít­ványának egy kifejezését. Én azt hiszem, hogy igen tisztelt képviselőtársam Tisza Kálmán nem fog ra­gaszkodni azon kifejezéshez, mely az ő indokolásá­ban foglaltatik; mert akár kimondatik abban, hogy a törvény elkésett, akár nem : az közmeggyőződés tárgya, hogy ezen törvény nem akkor hajtatik végre, a mikorra előre meg volt jövendölve, s a végeredmény az, hogy ha az igen tisztelt belügy­minister ur komolyan megfontolja, ő e tekintetben eltér Paczolay képviselő véleményétől; mert, ugy látszik, a minister ur meg van győződve, hogy igen sok körülmény folyt oda be, hogy ezen tör­vény végrehajtása megfontoltassék. Én ennek követ­keztében lényegileg pártolom azon indítványt, hogy e kérvény az igen tisztelt belügyminister úrhoz uta­sittassék. Máriássy Béla: Szerintem, tisztelt, Láz, a törvényhozás logikája azt kívánja, hogy ott, hol a törvény végrehajtásához kötött föltételek nem tel­jesíttetnek, ott a törvényt magyarázni nem lehet. Itt a kérdés az: vajon azon föltételek, mik a törvény végrehajtásakor köttettek, teljesítve vannak-e; mert törvény szerint már 1874-ben meg kellett volna az összeírásoknak történni, tehát az 1873-ki adóhátra­lék zárta volna ki a választót a választási jogból; most pedig oda jutottunk, hogy a törvény ezen rendelkezése nem 1874-ben fog végrehajtatni, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents