Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-298

204 298. országos ülés november 6. 1874. maguk köréből ha nem is kiküszöbölni, legalább megfékezni azokat, kik e visszaéléseket folytatják. Én tisztelt ház, mindezen okoknál fogva, nem akarván a tisztelt ház türelmét tovább fárasztani: arra kérem a tisztelt házat, méltóztassék a központi bizottság véleményét elfogadni, és a főrendiház módosítását mellőzni. (Helyeslés.) Horváth Gyula: Tisztelt ház! Csiky képviselő ur fölállította azon magas theoriát, hogy a fegyelmi bíróságnak tettkörébe tulaj donképen az egyes feleknek érdeke nem vonatik, hanem vonatik azon érdek, melyben az ügyvédek az ügyvédi testülettel viszonyban vannak. Ha ezt egy egyes képviselő mondta volna ki, véletlenül nem reflectálva a törvényre és elfelejtette volna a törvénynek szövegét : nem csodálkoznám; de ha az igazságügyministeriumnak államtitkára hivatkozik arra: azon nagyon csodálkozom, midőn a 73. §. a) pontja ezt mondja: Az a) pont, a c) pont pedig azt mondja : (elolvassa.) Már. tisztelt ház, hogy ha az a) és c) pontban megemlített dolgok nem olyanok, melyek a feleket közvetlenül érintik: akkor én nem tudom, hogy mely dolgok azok, a melyek a felek érdekeit bevonják. Tehát mondom újból nagyon bámulok, hogy az igazságügyministeriumban lévő államtitkár erre a két pontra, mely legtöbb tekintetben érdekli a feleket, egyátalában nem reílectált, és olyan frázis formával méltóztatott élni, hogy egyszerűen kimondta, hogy az egyes felekről itt szó nem lehet, a mely állapotot megteremtette Csemeghy képviselő ur erős képzelődő tehetsége. A mi illeti azon terrénumot, melyet Teleszky tisztelt barátom elfoglalt, tudniillik, hogy a képviselőház javaslata mellett szólva, az ügyvédi karra egy dicsérő beszédet tartott : ezen nagyon kényes I térre tisztelt barátomat nem követem, mert félek, I í hogy erre a czáfolat nem lehet egyéb, mint az ügyvédi kar ellen épen olyan lealázó, és gyalázó beszéd, mint az ő általa mondott dicséret volt. Már tisztelt ház, hogy az ügyvédek ellen provokáljuk, hogy valaki azt mondja, hogy igenis én rászavazok a fegyelmi biróságra, hogy ha az sok esetben a gyakorlatban nehézségekre nem találna, tudniillik abban az esetben, hogy sok vidéken a közvélemény szerint aligha van annyi tisztességes ügyvéd, a hány fegyelmi eset lesz, kivált, ha a központi előadó ur vélekedése igazságon alapul. Ezen ellenvetést lehet tenni, midőn tisztelt barátom paneigiris-t tart az ügyvédi karra. Itt a gyakorlati megoldásról van szó, mely nem az ügyvédek érdekében, hanem az állampolgárok érdekében kell, hogy megoldassák. Mintán ón ezt a főrendiház módosításával látom keresztülvive: ennélfogva a főrendiház módositványát fogadom el. (Szavazzunk!) Elnök: Senki többé e §-hoz fölírva nem lévén, a vitát befejezettnek jelentem ki. A 75-ik §-ra vonatkozólag a két ház megállapodásai közt a lényeges különbség az, hogy míg a képviselőház a fegyelmi bíróságot az ügyvédi kamara választmányának elnökéből és négy választmányi tagjából: addig a főrendiház ezen fegyelmi bíróságot a helybeli törvényszék elnökéből, a törvényszék két tagjából és az ügyvédi kamara választmányának két tagjából kívánja alkottatni. A központi bizottság a főrendiház módosítása ellenében a képviselőház előbbi szövegét ajánlja. Azok, kik a központi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak fölállani. {Megtörténik) Most méltóztassanak azok fölállani, kik nem fogadják el a központi bizottság véleményét. {Megtörténik) Méltóztassanak állva maradni, hogy megszámittassanak. (A jegyzők a képviselőket megszámlálják.) A tisztelt ház 83 szavazattal 77 ellenébeu a központi bizottság véleményét elfogadja. Beőthy Algernon jegyző (olvassa): A 110. §. második bekezdése 2-ik sorában ezen szavak után .kerületében lakik" következő ezen szó „és" helyesebb szövegezés végett kihagyatott; — a harmadik bekezdés második sorában lévő ezen szó .megnyitja" helyett: .nyitja meg* tétetett. (Helyeslés.) Elnök: A 110. §. módosítása tehát elfogadtat ik. Beőthy Algernon jegyző (olvass a 112. §-ra vonatkozó módosítást.) Matuska Péter előadó: Tisztelt ház! A 112. §-nak bekezdése azt tartalmazta, hogy azon ifjak, kik jelenleg már a jogi tanfolyamot megkezdették, a jogi szigorlatokat letenni kötelesek legyenek; de a gyakorlati időre nézve azon kedvezményben részesittessenek, hogy három év helyett csak kettőt legyenek kötelesek a gyakorlatban tölteni. (Halljukl) A méltóságos főrendek ezen intézkedést eltörölték és a központi bizottság a főrendeknek ezen módosításához hozzájárult. (A szélső bal oldalon: Elég nem jó.) Hozzájárult pedig a központi bizottság két okból: az egyik az, hogy magábanvéve iucorrect az, hogy azon törvényben, a mely ügyvédekről és ügyvédjelöltekről szól: intézkedés foglaltatik olyanokra nézve is, kik ezen törvénynek keretén kivül esnek. Második ok, hogy a jogi tanfolyamot megkezdett ifjakra nézve nem lényeges megnehezítés az, ha két év helyett három évi joggyakorlatot kénytelenek tölteni. (Ellenmondás a bal oldalon.) Nem lényeges megnehezítés azért : mert kétségtelen az, hogy az ország az ügyvédek számái-a nézve annyira meg van áldva, hogy sem azoknak saját érdeke, sem az igazságszolgáltatásnak érdeke nem csak hogy szaporítást nem követel; hanem ellenkezőleg apasztást igényel : ugy, hogy igen czélszerü lenne