Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-298
298. országos ülés november 6. 1874. 203 tóság az ügyvédi kar erkölcsi, szellemi és társadalmi érdekeit jobban fogja megvédhetni: ha az e tekintetben első sorban illetékes, saját belügyeiket szivükön hordó ügyvédi kamarákra támaszkodhatik. Mindezen alapokon, — mert nem akarom az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatot egyik éltető elemétől megfosztani: — nem fogadom el a főrendiház módosítását; pártolom a központi bizottság javaslatát. (Élénk helyeslés.) Csiky Sándor : Tisztelt ház! Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat nem először tárgyaltatik mostan e házban, hanem már annak rendszeres első tárgyalása alkalmával a tisztelt ház részéről mindazon okok, észrevételek, a melyek mostan itt fölmerültek, előadattak, megvitattak, s ekképen a tisztelt ház már azon szerkezetet fogadta el, különösen e pontra nézve, a mely mellett mostan is a központi bizottság előadója is nyilatkozott. Én azt hittem, miképen ily hosszas vita ezen igen kifejtett és igen nieghányt-vetett kérdésnél többé fölmerülni nem fog; minthogy azonban az ellenkező történt, engedje meg a tisztelt ház, miként én is ezen ponthoz, melyet az egész ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat leglényegesebbjének lenni tekintek, röviden egy pár szóval a ház előtt a hallottak folytán a magam észrevételeit megtehessem. (Halljuk l) Azt hallottam említtetni egyik képviselőtársamtól, különösen Pulszky Ágosttól, miképen a fegyelmi ügybeni eljárás és az ügyvédek fölötti intézkedés nem csupán az ügyvédeknek, az ügyvédi karnak, hanem egyszersmind a közönségnek érdekét is érinti. Igen helyesen szólalt föl véleményem szerint e tekintetben czáfolólag előttem Teleszky képviselőtársam; de én még hozzáteszem azt, hogy igaz, hogy a közönség érdekét is képviseli az ügyvéd, mert hiszen az igazságszolgáltatás minősége az egész nagy polgári testületet és közönséget érdekli; azt pedig, hogy az igazságszolgáltatás minő legyen: igen nagy fontossággal bir az ügyvédi kar állásának és befolyásának meghatározására; éhez képest tehát azt, hogy a közönséget nagyon érdekli, hogy az ügyvédi rendtartás minő : ín thesi elfogadom, mert igaz; hanem én azt kérdem, vajon a közönség érdekének akként felelünk-e meg : ha az ügyvédet a maga függetlenségéből és tekintélyes állásából kivetkőztetjük és ahhoz képest függetlenségének elvétele folytán őt a bíróság ellenőrzésére képtelenné teszszük és a bíróságnak alárendeljük? Én azt hiszem, hogy a közönségnek ily módon nem teszünk hasznos szolgálatot; hanem teszszük azt azon esetben, ha az ügyvédet bizonyos fokig, sőt teljesen önállóvá és függetlenné teszszük. Akkor meri az igazságos ügyeket bármely tekintély és nagyság ellen megvédeni, ha a szükség ugy hozza magával és az igazság kifejtése követeli; akkor fog mindent szabadon előadhatni, a mi az ügy földerítésére szükséges. Ellenkező esetben, ha neki csak azt szabad kijelenteni, ügyfelének védelmére, a mi a fölötte álló birói testületnek tetszik, és a mit annak érdeke magával hoz: akkor az igazság általa nem fog kimondathatni, és az igazságnak ezen ki nem mondása az ügyes-bajos polgároknak javára és megnyugtatására nem fog szolgálni. Én tehát ezen oknál fogva is tisztelt ház, hogy az ügyvédnek meglegyen a maga önállósága és függetlensége, hogy az ügyvéd a közönségnek megtehesse a kellő szolgálatokat: nem kívánom, hogy a fegyelmi bíróságban a törvényszéki birák résztvegyenek; legkevésbé pedig olykép, mint az a főrendek által javasoltatik, hogy tudniillik a fegyelmi biróság 3 bíróból és 2 ügyvédből alakittassék. Hiszen igy megsemmisülne az ügyvédek befolyása: mert mindig olykép döntetnék el az ügy, a mint a törvényszéki tagok kívánják. Figyelembevéve különben azt is, hogy minden esetre fönmarad a kormány befolyása; mert hiszen a kamara ügyésze is, ha ez fegyelmi esetet lát fölmerülni valamelyik ügyvéd ellen, ha panasz ellene egyesek által nem emeltetnék: azt a kamara ügyésze fogja ellene emelni, mert hisz a fegyelmi bíróságra van bizva az eljárás kártérítés, vagy nagyobb vétségek és visszaélések esetében; vagy ha magát illetlenül viseli, ha az ügyvédi kamarának a maga alkalmazása által nem díszére, hanem becstelenitésére szolgál. (Közbeszólás: a zsarolás.) A zsarolás kifolyása azon törvénykezési eljárásnak, azon perrendtartásnak, azon polgári törvénykönyv hiányának, mely polgári törvénykönyvnek hiánya a polgári perrendtartásnak helytelen volta miatt a mostani igazságszolgáltatás rendszertelenségében eléggé tapasztalható. Nem is hiszem tisztelt ház azt, hogy ha az ügyvédi rendtartást a tisztelt ház megállapítani fogja, és az törvénynyé válik, hogy az által az igazságszolgáltatás terén valami gyökeres orvoslást vinnénk végbe ; nem hihetem pedig mind addig, mig polgári törvénykönyvünk nincs, mig hiányos az eljárás az igazságszolgáltatás terén, midőn ugy áll a dolog, hogy az országbírói érte-. kezlet is törvény, a polgári perrendtartás is törvény, a ministeri rendeletek is törvények, és midőn egy vagy más törvénykezési eset fölmerül, nem tudja az ügyvéd mire hivatkozzék. Ha az ügyvédek részéről zsarolások merülnek föl: szükséges, hogy független ügyvédi kamara és fegyelmi biróság életbeléptettessék, hogy azon zsarolókat és üzéreket, kik az ügyvédi tekintélyt visszaélések által lealacsonyítják, megfenyítse és hogy azon ügyvédeknek, kik nem csupán azért ügyvédkednek, hogy kenyeret kapjanak, hanem azért is, hogy a hazának hasznos szolgálatokat tegyenek, mondom, hogy azon ügyvédeknek módjuk legyen a 26*
