Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-298

2K8. országos ülés november 6. 1874. 197 érdekeltséggel állithatja össze a pert, melyben az ügyvéd eljárása megítéltetik azon szempontból: vajon az illető ügyvéd vétkes-e vagy nem. Igen szomorúan jelezte a tisztelt előadó képviselő ur, hogy miért nem lehet egyes bíróságra bizni az ügyvédek elleni eljárást. Azért, úgymond: mert a bíróságok úgyis fölötte el vannak halmozva rendes teendőkkel, és ha még hetenként legalább két napot fegyelmi eljárásra kell forditaniok, ebből muihatlanul a biróságoknak munkával való tulhalmozódása fos; bekövetkezni. Ha áll az, a mit előadó ur mondott, hogy tudniillik még ezen ügyvédi rendezés után is kilátásba helyezhető, hogy hetenként kétszer kell fegyelmi tárgyalást tartani, és e miatt hetenként kétszer lesz a biróság akadályozva rendes teendőit végezni: akkor jobb lesz, ha az egész eljárást halomra döntjük; mert ennek is csak az lesz a következménye, a mi most van; mert hiszen most sem fordul elő az, hogy a törvényszéknél hetenként két eset merülne föl, midőn ügyvédet kell fegyelmi eljárás alá vonni. Ha semmi más nem is, előadó urnák ezen indokolása meggyőzött volna engem arról, hogy ha szükséges fegyelmi bíróságot fölállítani: az mindenesetre olykép legyen alakítva, hogy minél kevésbé legyen érdeklődve a fegyelmi biróság azon személy irányában, a ki fegyelmi eljárás alá vonatik. Figyelembevéve tehát, hogy az ügyvédi kamarák jövőre sem alakulnának más alakban, mint most, és ha a törvényhozás szükségesnek látta egy ujabb rendezést életbeléptetni épen azért, mivel annyira kinőtték magukat a visszaélések, hogy rendezett államban már nem tűrhetők meg : én azt hiszem, hogy az ilyen ügyvédekből való kamarákra nem lehet bizni a fegyelmi eljárást, és pedig annál kevésbé, mivel maga az előadó ur, ki szintén ügyvéd és e téren tapasztalatokkal bír, azt helyezi kilátásba, hogy hetenként kétszer lesz minden egyes törvényszék területén fegyelmi tárgyalás. Bátor vagyok tehát ajánlani a főrendiház módositványát. (Helyeslés.) Lázár Ádám : Igen sajnálom, hogy az előttem szólóval nem lehetek egy véleményben. Midőn a képviselőház a fegyelmi bíróságra vonatkozó §-t tárgyalta, már akkor a többség azon szempontból indult ki, hogy az ügyvédi kamarák rendszere csak azon föltétel alatt fogadható el: ha a fegyelmi biróság tisztán az ügyvédi testületből alakittatik; mert ha nem volna szükség ezen kivételes bíróságra : azon esetben elejtetett volna az egész kamarai rendszer. Részemről nem látom át, hogy az előttem szólott tisztelt képviselő ur mhel tartja indokolhatónak ellenkező nézetét. Az előadó ur kifejtette, hogy mily anomáliák keletkezhetnek abból, ha vegyesen alakittatik a biróság. Eltekintve azon hátramaradástól, mely a már amúgy is túlterhelt bíróságoknál a teendők elvégzésében beállana, ily esetben ha mégis azon vélemény fogadtatnék el, melyre a főrendek is súlyt fektetnek: nem tudom micsoda régibb hazai törvényekre hivatkoznak, melyek ilyféle intézkedésekről nem tudnak; bizonyára a közjegyzői rendtartás lebeghetett szemeik előtt, mert ott is ily vegyes bíróságot szándékoznak fölállítani. De ez egészen más; méltóztatnak a főrendek szövegezéséből látni, hogy ott a túlnyomó bírói karból egy elnök és két biró állíttatik szembe egy ügyvéddel. Ha ez így elfogadtatik: akkor részemről inkább eltörlendőnek látok minden kivételes bíróságot ugy a közjegyzői rendtartásnál, valamint az ügyvédi rendtartásnál is. Mellőzve a hivatkozást azon indokokra, a melyeket e tárgyban a képviselőház első tárgyalásakor bővebben elmondottam, és a mit az előadó ur ugy is részletesen jelzett, pártolom a képviselőház előbbi határozatát, méltóztassanak azt elfogadni. {Helyeslés.) Vidliczkay József : Tisztelt képviselőház ! Csak néhány szóval kívánok felelni Paczolay j képviselőtársunknak a fönforgó tárgyra nézve. Mindenekelőtt kénytelen vagyok megjegyezni i azt, hogy semmi logikát sem látok érvelésében. —• I Azt monda ugyanis, hogy annál jobb lesz a fegyelmi I biróság, minél távolabb fog állni azoktól, a kik mint vádlottak állanak majd előtte. Ebből az következik, hogy egészen a bíróságra kellene ruházni a fegyelmi hatóságot. Figyelmeztetem a tisztelt képviselőtársunkat, hogy akkor méltóztassék tovább menni; mert akkor nem állhatnak fönn a bíróságokra nézve a fegyelmi bíróságok ugy, mint most fönáll, akkor a bíróságok sem gyakorolhatnának fegyelmi hatóságot a bírósági tagok fölött, hanem más idegen testületekre kellene ezt ruházni. Tessék elfogadni a logika következetességét. A képviselő ur érvelése egészen alaptalan. Képviselőtársunk ugy veszi a dolgot, ugy nyilatkozott beszédéhen, mintha a birói befolyás merőben mellőztetni szándékoltatnék a fönforgó törvényjavaslat, illetőleg a központi bizottság véleménye által. Kérdem: a bíróságnak nincs-e befolyása a legfőbb itélőszéknél a fölebbvitel terén ? Ez által meg van mentve a biróság befolyása azon mértékben, melyben azt föntartani kell és szükséges. De hogy a fegyelmi hatóság egyedül az ügyvédi kar kezében legyen: azt felfogásom szerint kívánja az ügyvédi kar autonómiája; mert, ha nem lesz autonóm abban az értelemben a mint kell: nem lesz képes hivatásának megfelelni. Pártolom a központi bizottság véleményét. (Helyeslés) Pauler Tivadar igazságügyminister: Tisztelt képviselőházi Már a múlt alkalommal kijelentettem, hogy a mi az igazságszolgáltatás részrehajlatlanságát illeti ezen kérdésekben, j én épen ugy megbízom a vegyes bíróságokban, mint ;