Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-298

106 298. országos ülés november 6. 1874. szik; mig a közjegyzői teendőnek legnagyobb részét bírósági megbízások teljesítése képezi, melyről az illető bíróságnak számot adni, jelentéseket tenni köteles; szóval, mig a közjegyző az általunk elfoga­dott törvényjavaslat szerint a bíróság egyik részét fogja átvállalni és teljesíteni: addig az ügyvéd el­lenkezőleg a bíráknak ellenőrzője, kinek kötelessége a fölött a bíróságoknak tévnézetei, sokszor túlka­pásaik, vagy igazságtalan tetteik ellen megóvni, megvédeni, és; az ügyvéd ezen kötelességeket csak akkor teljesítheti helyesen, ha a bíróságtól teljesen függetlenittetik. Az ügyvéd a bírósággal ezen jogvédelemnél fogva folytonos collisioba jöhet, és minél erélyeseb­ben jár el egy tévnézet vagy egy igazságtalan tett ellenében, annyival inkább óvja meg a jogot, és védelmezi az illető felet. Ha az ügyvédeket ezen föladatuk teljesítésében a fél jogainak érvényesítésében az által akadályoz­zuk, hogy fegyelmi ügyekben, kisebb vétsé­gekben a bíráskodást azon bírákra ruházzuk, a kik­nek cselekedeteit ők ellenőrzik : mindenesetre önál­lóságukat teszszük koczkára, és működésüket aka­dályoztatjuk. Nem is ez volt, tisztelt ház, nézetem szerint, a főrendiház intézkedésének valódi oka; hanem az indok, a melyből a méltóságos főrendek a fegyelmi vétségekben a bíráskodást az ügyvédi kartól elvonta, azon bizalmatlanságban keresendő, mely az ügyvédi kar iránt nyilvánul. Én megengedem, tisztelt ház, hogy vannak az ügyvédi karnak tagjai, kik bizalmat nem érdemel­nek; jogosult lehet ezen bizalmatlanság az ügyvédi karnak egyes tagjai iránt; de a bizalmatlanságot az egész ügyvédi karra kiterjeszteni, s azt mondani, hogy Magyarország ügyvédi karában nincs annyi egyén, a mennyi egy választmány, egy tökéletesen igazságszerető és jogvédelemre kész választmány megalkotására képes volna: nagyon tulszigoru és igen helytelen ítélet volna. (Helyeslés.) Tisztelt ház ! Ha valaki oly pessimistikus irány­ból akar kiindulni: akkor oly joggal mondhatná azt is, hogy a birói karnak tekintélye sem képes bizto­sítékot nyújtani arra nézve, hogy az általa és saját köréből alakított fegyelmi bíróság tökéletesen füg­getlen, és hogy csak az igazság által lesz vezé­relve; de én sem a birói, sem az ügyvédi karról ily ítéletet hozni nem mernék. Ezenfölül ajánlom a tisztelt háznak azt is figyelmébe, hogy a birói kar, és pedig méltán és joggal, nagyon sokszor panaszkodik az ügyekkel való tulhalmozottságról, hogy a birói kar az ügyek­nek gyors menetelét azért mondja gyakran elő nem mozdithatónak: mert igen sok ügygyei van elhal­mozva; hogy ezen birói kar azonfölül oly ügyekbeni bíráskodással bizatik meg, melyek szóbeli tárgyalást igényelvén, azok hetenként egy-két napot vesznek el az illető birói tagoktól, a mi csak az igazságszol­gáltatás hátrányára, kárára történhetik. És ha figyelembe méltóztatnak venni, hogy a fegyelmi bíróságoknál azon módon, mely a kép­viselőház eredeti szövegében ajánltatik, ugy a ma­gán-fél, mint a tiszti ügyész és az államügyész hozzászólási, föllebbezési joggal bír, hogy a fölleb­bezés által, mely a birói testülethez menesztetik, orvoslást lehet keresni minden igazságtalan ítélet ellenében; ennélfogva nem hiszem, hogy a tisztelt háznak aggálya lenne azon intézkedésre nézve, me­lyet már egyszer elfogadott: én így ezen intézke­dést ismételve ajánlom a tisztelt háznak elfogadásra, és kérem az eredeti szöveg megtartását, (Helyes­lések.) Paczolay János: Engedje meg a tisz­telt ház, hogy én, a méltóságos főrendek módositvá­nyát pártolva, saját véleményemet is érvényesíthessem. Az ügyvédi kamarának a fegyelmi bíróság gyakor­lásának átadása különösen azon szemponton sar­kallik, mint az igen tisztelt igazságügyminister ur a törvényjavaslatnak múlt alkalommal történt tárgya­lásakor mondott végbeszédében méltóztatott kifej­teni, hogy a szabad társulási fejlődést nem akarja akadályozni. Én őszintén megvallom, magam is ügyvéd lévén, sehogy sem látom magamat korlátoztatva szabad társulási jogomban az által, hogy ha fölöttem, mihelyt valami olyat követtem el, a mi fegyelmi eljá­rás alá tartozik: nem egyedül az ügyvédi kamara, hanem vegyes bíróság, birákból és ügyvédekből össze­állított bíróság ítél (Helyeslések); sőt inkább én a szabad fejlődést abban látom, hogy ha tévedést okozok, nem egyedül collegáim fognak fölöttem bíráskodni, kik mindig részrehajlással fognak vádol­tathatni ; hanem sokkal jobban meg leszek nyug­tatva, sokkal biztosabban állíttatik vissza a közvé­lemény előtt becsületem: ha tudniillik nem egyedül kartársaim, hanem ezekkel együtt más egyének is befolynak a becsületemet visszaállító ítélet megho­zatalába. (Élénk helyeslések.) El nem fogadhatom tehát, bármennyire ékesen lett legyen előadva a múlt alkalommal, a minister urnák azon véleményét, hogy mindenkinek hatalmá­ban van a remedium juridicum. Én, tisztelt ház, gyakorlatból ismerem a föl­lebbezéseket, hanem az ügyvédi téren mindig azt tapasztaltam, hogy az első bíróság ítéletét sohasem lehet odaadni a második bíróság ítéletéért, mert a per kimenetele az első bíróságtól függ, hogy az miként rendezi, miként állítja össze a bizonyítéko­kat; ha tehát a tisztelt ház, az első bíróságnak Íté­letére oly egyéneknek oly befolyása van, kik ügy­védek lévén, collegialitásbói részrehajlók vagy elfo­gultak : akkor kétséget nem szenved, és föl kell tenni, hogy az ilyképen alakított bíróság kevesebb

Next

/
Thumbnails
Contents