Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-298
298. országos ülés november 6. 1874. 195 Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a központi bizottság javaslatát? {Elfogadjuk*.) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a főrendiházi üzenet kivonatát.) A 44. §. 2-ik bekezdése két első sora ekkép módosíttatott: „Az ügyvéd a fogalmazványokat, az ügyre vonatkozó hozzá intézett leveleket, saját segédiratait" a szerkezet többi része változatlanul elfogadtatott. Matuska Péter előadó: A főrendiháznak ezen módosítása szintén csak stylaris; az eredeti szöveg igy hangzott: Az ügyvéd a fogalmazványokat, a hozzá intézett az ügyre vonatkozó leveleket stb." A főrendiház ezt, és pedig, nézetem szerint, helyesebben, ekkép formulázta: „Az ügyvéd a fogalmazványokat az ügyre vonatkozó hozzá intézett leveleket ..." Ezen stylaris módositványt a központi bizottság nevében elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Nem lévén észrevétel, a módosítás elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) Az 58. §. első bekezdés 4-ik sorában helyesb megnevezés miatt a „polgári perrendtartásra" hivatkozás helyett: a „polgári törvénykezési rendtartásra" való hivatkozás tétetett. Matuska Péter előadó : Miután a polgári perrendtartás csakugyan a törvényes szövegben „polgári törvénykezési rendtartás"-nak czimeztetik, a főrendi módositvány megfelel a fönálló törvénynek) ezért annak elfogadását ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) A 75-ik szakasz hazai törvényeinkben foglalt szabványokkal való öszbangzásba hozatala végett tett indítvány folytán a 75. §. kihagyatott, s helyébe következő szöveg tétetett: 75. §. „A fegyelmi vétségek fölött a fegyelmi hatóságot első-biróságilag az ügyvédi kamara székhelyén alakítandó fegyelmi bíróság gyakorolja. A fegyelmi bíróság a helybeli királyi törvényszék elnökének elnöksége alatt a törvényszék két birájából s az ügyvédi kamara két tagjából áll. A birói tagok sorshúzás, az ügyvédiek a kamara választmánya által jelöltetnek ki egy évre. Tanácsjegyzőt a fegyelmi bírósághoz az elnök nevez. Másod-biróságilag a legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága jár el. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze, mint közvádló, képviseli." Elnök: Tájékozás végett szükséges, hogy az eredeti szöveg is fölolvastassák. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) A fegyelmi vétségek fölött a fegyelmi hatóságot első-biróságilag az ügyvédi kamara választmánya, másod-hatóságilag a legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága gyakorolja. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön kívül négy választmányi tagból áll. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze, mint közvádló, képviseli. Matuska Péter előadó : Tisztelt ház i A központi bizottság a javaslatnak mindenesetre leglényegesebb részét képező ezen szakasznak eredeti szövegéhez ragaszkodik, és figyelembevéve azt, hogy ezen kérdés az előbbi alkalommal már megvitattatott, ezúttal csak röviden leszek bátor némely nézetet és észrevételt előadni azon álláspont jelzésére, melyet a központi bizottság elfoglalt. Méltóztatik a tisztelt ház emlékezni, hogy a törvényjavaslat előbbi tárgyalása alkalmával azon szempont emeltetett ki, mint főirányadó tekintet, hogy az ügyvédi karnál a testületi szellem ébresztessék és tartassák fon, mely szerint az ügyvéd hivatását ne tisztán üzleti ágnak, hanem magasztos, az igazságszolgáltatás előmozdítására czélzó nemes erkölcsi föladatnak tekintse. Mert csak ugy lesz képes az ügyvéd azon magasztos hivatásnak megfelelni, melyre az igazságszolgáltatás körében hivatva van, ha ezen erkölcsi nemes föladattól van áthatva. Nem szükséges theoriákra hivatkozni, a legjobb bizonyítékot arra nézve, hogy ezen testületi szellem fejlesztése mily jó hatással van az ügyvédi kar működésére, a gyakorlati élet maga szolgáltatja. A gyakorlati élet igazolja azt, hogy azon országokban, és azon nemzeteknél, a hol ezen testületi szellem az ügyvédi karban kifejlődött és meghonosult: az ügyvédi kar jó hírnek örvend, föladatát teljesíti és az igazságszolgáltatás valóságos őre, és bizonyítja ugyancsak a gyakorlati élet ezen más országokban és más nemzeteknél azt, hogy ezen testület szellemét mi sem képes emelni és ébreszteni annyira, mintha a fegyelmi ügyekben a bíráskodás magára a karra bizatik, a mely legjobban képes megbírálni azt, ha az ügyvéd fegyelmi vétséget követett el, illetőleg ügyvédi működésénél azon határt tartotta-e meg, mely szorosan az igazságnak és erkölcsiségnek megfelel. A méltóságos főrendek ezen, a képviselőház által elfogadott álláspontot nem fogadták el azon indoknál fogva, mely üzenetükben is foglaltatik, mert ők ezen intézkedést a törvényeinkben foglalt egyéb szabványokkal öszhangzásba hozni kívánják; kétségtelen, hogy a főrendek a közjegyzői rendtartásra czéloztak, de, a központi bizottság nézete szerint, ezen hivatkozás egészen téves alapokon nyug25*
