Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-271

4- 271. országos ülés július 12. 1874, szomszéd vármegyékbe kebeleztettek be, — hogy mondom ugyanazon törvényhatóság területén ugyan­azon censusnál több hold mellett, más vidéken pe­dig kevesebb hold mellett jusson választói jog, azt én sem igazságosnak, sem méltányosnak nem tar­tom. (Helyeslés.) Arra nézve, mit az erdélyi részekre méltóz­tattak fölhozni, igen rövid észrevételem van. Azon képviselő urak, a kik azt kívánják, hogy Erdélyre nézve a 8 hold birtok vétessék föl census gyanánt : két kérdést tévesztenek el egészen. Az egyik az, hogy ezen választói törvény átalán véve uj censust nem állit föl: csak szabatositja az 1848. censnst; másodszor pedig, hogy Erdélyben nem léte­zik úrbéri telkek állománya, tehát nincs mihez pa­rificalni a földbirtok mennyiségét, mely megfelelne az úrbéri 1 / i teleknek. Nagy tévedés van a partiumokra nézve; elő­ször, mert a partiumokat Magyarország mindig sa­játjának vallotta, s igy a partiumokban a földbir­tokot annál inkább lehet az x / 4 telekkel parificálni. Azok mellett vannak szomszéd vármegyék, melyekben ez hasonlókép történik. S méltóztassék tekinteni, mi volt a partiumokban a gyakorlat? ott a gya­korlat az volt, hogy a törvényhatóságok magok ál­pitották meg, hogy mi fogja helyettesíteni az l ji tel­ket: ennek tehát a jelen törvénynek is alapjául kell szolgálnia, s ennyiben tehát a partiumok és Erdély közt különbség igenis van. Még csak Körmendy és Majoros tisztelt kép­viselő urak módosítására van egy rövid észrevéte­lem. Ők azt kívánják, hogy az egész országra nézve, az egész országban legkevesebb adóval megrótt úr­béri telek adója vétessék föl e tekintetben census­nak. Már ezen képviselő urak ismét figyelmen kivül méltóztatnak hagyni azt a roppant aránytalanságot, a mely Magyarországon a földadó közt létezik. Magyarországban a legnagyobb földadó egy hold után 17 forint 18 krajczár, a legkisebb adó pedig 38 krajczár. Méltóztassanak most venni oly quarta úrbéri telket, melynek egy holdja 38 kraj­czár adót fizet. Minő csekély lesz ott az adó, és ezen csekély adót kiterjeszszük azon vidékre, hol a földjövedelem nagy, és a földadó magas? Ez már magábanvéve is igazságtalan volna. De igazságta­lan azért is, mert az úrbéri telek csakis ilyen cen­sus alapjául vétetett már az 1848-iki törvényhozás által. Tudniillik nem a föld értéke vétetett föl, ha­nem azon mennyiség, melyből egy család becsülete­sen megélhet, s tudjuk, azt hogy a szegényebb család szintúgy megél 1 / i telekből, mint az alföldön a gazdag ember: Oláh Gyula képviselő urnák azon módösitvá­nyára nézva, mely szerint ő a Jászkunságban lévő községeket mind ugy akarja tekintetni, mint rendezett tanácsú városokat: azon megjegyzésem van, hogy nekem részemről semmi kifogásom : mert ezen községek a községi törvény megalkotása előtt is mindannyian rendezett tanácsú városoknak tekin­tettek ; hanem figyelmeztetem azon körülményre, mely akkor fordult elő midőn ezen községek ren­dezett tanácsú városokká akartak alakulni. Ugyanis a képviselő ur akkor , talán néhány kivételével, e többiek tekintetében ugy kardoskodott a mellett: hogy maradjanak nagy községek. (Derültség jobb felől.) Ezt kívánta akkor, most kíván egyebet: ez ellen nem lehet kifogásom; hanem figyelmeztetem két dologra; először arra, hogy a Jászkim községeknek erre nincs szükségük, mert a Jászkunságban olyan község, mely nem bír rendezett tanácscsal: igen kevés van; másodszor pedig arra, hogy ott a föld értéke annyira magas és a föld jövedelme oly nagy, hogy a jászkunságiak e czimen is bejőnek a választói lajstromba. Ezt tehát nem találván szük­ségesnek : a 4-ik §-t elfogadom ugy, a mint van, s ajánlom a tisztelt háznak is elfogadásra. (Helyes­lés jobb felől.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Miután ezen §. sok nevezetes megállapítást foglal magában, szükségesnek tartottam és tartom igen röviden in­dokolni azt, hogy bár principialiter az itt megálla­pított censusnak egy vagy másik részével nem értek egyet, honnan van mégis, hogy a §-t részemről a jelen helyzetben elfogadom. Azonban mielőtt ezt rö­viden megmagyaráznám, csak pár szóval kívánok reflectálni az előttem elmondottakra. Arra, a mit itt Papp György és Babes képvi­selő urak elmondottak : igen kevés észrevételem van. Papp György képviselő urat mindössze is csak arra kívánom figyelmeztetni, hogy én, a mit mondottam, vissza sohasem vonom; hanem az irányomban hasz­nált ráfogást visszautasítom, a miben nagy különb­ség van; (Helyeslés.) mert nem is volt mit vissza­vonnom, minthogy én nem fenyegettem a nemzeti­ségeket; sőt határozottan kijelentettem ama beszé­demben is, hogy én nem hiszem- hogy azok, mik itt némelyek által elmondattak: a Magyarországban lakó nemzetiségek zömének érzelme volna. (Igás!) Ezt mondom, azokkal szemben, miket ő és Babes képviselő ur fölhoztak. Különben, tisztelt ház. Papp György képviselő ur beszélt üres erszényü utasokról és rablókról s ezzel végezte igen parlamentalis modorban beszédét (Derültség.) Miután mindenkitudja e ház kebelében, mert mindennap halljuk, s fájdalom, nagy igazság­gal hangoztatni, hogy mi magyarok mily szegények vagyunk; csak mi lehetünk az üres erszényü uta­sok ; de, hogy kik a rablók, azt ő magyarázza meg nekünk, a képviselő ur. (Élénk tetszés jobb és bal felől.) A tisztelt képviselő ur jónak látta Bonts kép­viselőtársunkat megtámadni, s azt mondani, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents