Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-271
271. országos ülés július 12. 1874. 43 nem illik egy nép nevében jogot kunyorálni. A kisebbségi véleményben Bonts Döme barátom indítványoz valamit, indítványozza pedig azt, hogy Erdélyben egy, bár a mai elvi fogalmak szerint helytelen, de tettleg csakugyan létező jog hagyassák meg azoknak továbbra is. kik vele eddig éltek. Már, hogy micsoda megrovandó van abban, hogy valaki, mint egyes képviselő, a ház előtt inditványnyal lép föl, s hogy miként lehessen egyes képviselőnek a ház előtt máskép föllépni, hogyan lehessen indítványozás helyett követelni: ez a parlamenti fogalmak szerint megfoghatatlan. (Tetszés.) Különben én részemről határozottan kívánom követni Babes képviselő ur azon kitűzött irányát, hogy igazságosak legyünk, és az igazság szerint ítéljük meg a jelen szakaszt, mint egyátalában az egész törvényjavaslatot. És itt legelőször is meg kívánom jegyezni, hogy ha azonban igazságos akar lenni: akkor nem fog pátensre ugy, mint törvényre hivatkozni; már pedig, a mit ő a, határőrvidékről, az ott törvényben gyökeredzőleg fönálló telek-menynyiségről említett : az nem törvényből ered. Az 1832: VI. törvényczikk rendezte az urbériséget Magyarországon; de a határőrvidékről nem szól egy betűt sem; s a mit a képviselő ur fölhozott, az pátens: az alkotmány félreismerésével kiadott önkényes rendelet. Nagyon sajnálom, hogy vannak e házban még képviselők, kik a pátenseket törvényeknek tekintik. (Élénk helyeslés.) Különben legyünk igazságosak, más tekintetben is; már pedig akkor, midőn a választási jog megszabásáról van szó, a földnek oly tisztán gazdászati beosztását, mely a választási jogosultságalapja nem volt és nem lehetett, mert ott választási jog nem is volt, az ily beosztást fölhozni, mint a választási jog alapját, és azt mondani, hogy csak az az igazság, ezt tenni a választási jog alapjává: ez megint magával épen az igazsággal ellenkezik. De ellenkeznék az igazsággal, mint azt az előttem szólott képviselő ur is megjegyezte, azon helyzetet idézni elő, hogy egy törvényhatóság kebelében létező, vagy szomszédos részeknél oly nagy különbség legyen a fertálytelek megállapításánál. (Helyeslés.) Ez az, a mi az igazsággal határozottan ellenkeznék. Én különben, tisztelt ház, — s ezért akartam eredetileg fölszólalni — én a föld-censusnak, a fertálytelek-censusnak, barátja nem vagyok és nem leszek soha; nem voltam és nem leszek épen azért, mert minden lehető censusok közt, ha a jogosultság megadása még egyforma holdszámhoz köthetnék is, okvetlenül ez a legigazságtalanabb, mert az érték tetemesen különbözik, (Élénk helyeslés.) s ha uj törvény alakításáról lenne, vagy lehetne ma a szó: semmi szin alatt nem fogadhatnám el; és amikor erről lesz a szó: nem fogom elfogadni az egy fertálytelekhez hasonló censust, akár kisebb, akár nagy 0 bb mérvben állapittassék is meg. De kénytelen vagyok ma ezen törvényjavaslatot azon álláspontból tekinteni, melyet a tisztelt ház többsége elfogadott, midőn kimondotta, hogy helyesli, hogy az nem uj törvény, hanem csak az 1848-iki törvénynek praecisirozása. Ha gyakorlati eredményt akarunk, nem arról lehet itt szó: mi a helyes census; hanem sző csakis arról lehet, hogy az 1848-iki törvény intézkedései helyesen magyaráztatnak-e? És én részemről meg fogom támadni a törvényjavaslatot ott, a hol a magyarázatot helyesnek nem találom, a mint, legalább szavazatommal megtámadtam a 3-ik §-tde nem támadhatom meg elvi szempontból ott, hol az 1848-ki törvény magyarázatát helyeslem. A fönebb előadottakból önként következik, hogy én részemről azt, a mi Cozma Parthén képviselő ur inditványában Erdélyre nézve foglaltatik: cl nem fogadhatom; nem fogadhatom pedig el azért, mert rosznak tartván a föld mennyiségéhez kötött censust, habár kénytelenségből bele is kell nyugodnom abba, hogy bevitessék oda, a hol eddig másforma census nem volt, vagy a hol ez volt gyakorlatban; de hogy oda, a hol most adóeensus van, oda bevigyük a földcensust: ezt nagy hibának tartanám elvi szempontból is. (Helyeslés.) De nem is tudom egész biztonsággal, sőt kételyeim vannak iránta, hogy ha a nyolcz hold kimondatnék is Erdélyre vonatkozólag, de kimondatnék azzal, a mi ezen §-ban meg van mondva, hogy tudniillik a nyolcz hold mivelés alatt lévő föld legyen, azaz, hogy ezen nyolcz hold nem lehet más, mint belsőség, kert, szőlő, szántóföld, rét, illetőleg kaszáló: vajon aztán oly nagyon előnyös volna-e mindenütt Erdélyben, hol, mint nagyon is jól tudjuk, igenis vannak sokkal nagyobb birtokok, a melyek után 8 frt 40 kr fizettetik; de a, melyekben nincs nyolcz hold ezen növelési ágakhoz tartozó. (Helyeslés.) Nem látom tehát gyakorlati hasznát sem ; de — mondom — elvileg is helytelennek tartanám, a legnagyobb szükségen tul a holdak számához kötött censust kiterjeszteni. Több módositvány adatott be ezen §-hoz. Én részemről azt, mely — ha jól emlékezem — Balogh képviselő ur által adatott be, mint a §. szövegének tisztázását szívesen elfogadom. Továbbá kész vagyok elfogadni azt is, hogy a Kunságra és a Hajdúságra nézve mondassék ki az, a mi indítványba tétetett. Hanem, ha már ez kimondatik: akkor átalánositani szeretném, és nem szeretném csak a Kunságra és Hajdúságra szorítani; hanem szeretném, hogy mondassék ki, hogy meghagyatván egyébként az itteni census, a mely bizonyos esetekben mégis alkalmazható oly városokban, a hol eddig a 3-dik §-ban körülírt alapon is beírattak a választók, ha ezen városok időközben szinte nagy közsé-
