Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-284
38Í5 284. országos ülés Julius 3o. 1S74. engem arra, hogj' Molnár képviselő ur pótlását az említett §-hoz elfogadjam, ugy, a mint szövegezve van. Én részemről nem akarok a fölött vitatkozni, hogy átalában helyes-e az, hogy egy egyén, a ki például azért, mert az állam egysége ellen izgatott; azért, mert tettlegességekre vezette — a meglehet különböző indokok által más értelemben lévő — népességet, a ki tehát annyira megmutatta, hogy nem érett ezen állásra, az törvényhozó legyen. Mondom, e kérdést nem akarom fejtegetni: mert igen messze vezetne; hanem arra akarom fölhívni a tisztelt ház figyelmét, hogy birói Ítélet által egy képviselő ellen bármi okon kimondathassák valami, arra nézve szükséges, hogy a ház őt kiadta legyen. Már kérem akkor, mikor ezen háznak kezében van, mindannyiszor megítélni és dönteni a fölött, hogy kiadja-e az illető képviselőt, és illetőleg megengedje a kereset megindítását ellene: akkor én minden aggályt ezen módositványt illetőleg fölöslegesnek látom, s azért azt egyszerűen elfogadom. Wächter Frigyes jegyző : Paczolay János! Paczolay János % Elállók a szótól. (Helyeslés. Fölkiáltások: Szavazzunk\) Elnök: Nem lévén senki szólásra följegyezve, a két módositvány fog fölolvastatni; először Molnár Antal képviselő ur módositványa, azután Horváth Gyula képviselő uré. Mihályi Péter jegyző s (újra fölolvassa Molnár Antal módositvány át.) Beöthy Algernon jegyzői (újra fölolvassa Horváth Gyula módositvány át.) Elnök: Méltóztassanak fölállani azon képviselő urak, kik Molnár Antal képviselő ur imént fölolvasott módositványát elfogadják. (Megtörténik. Felkiáltások: EMenpróbát!) Most méltóztassanak fölállani azok, kik a módositványt nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el, ezzel Horváth Gyula módositványa magától elesett, Következik a 14. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 14. §-f.) nemes Péter: Nekem e szakasz ellen nincs kifogásom; csak annak egy hiányát akarom pótolni; azon hiányt, mely ott nyilvánul, a hol az ingatlan birtok határozatlan hányadrészben több tulajdonos nevére van bekebelezve. Én itt óhajtanám, hogy ily esetekben a jogosultság mindazon tulajdonosaknak megadassák, a kiknek neve a telekkönyvben előfordul: ha a birtok terjedelme, és illetőleg jövedelme e törvényjavaslatban megszabott választói qualificatiót mindegyiknek megadja. Nem akarom hoszassabban indokolni, egyszerűen fölolvasom módositvány ómat, mely így szól: „A 14. §. 3-ik bekezdése ntán 4-ik bekezdésül a következő tétessék: Oly ingatlan alapján, — mely határozatlan hányadrészekben van több tulajdonosra telek könyvileg bekeblezve, — a telekkönyvbe bevezetett valamennyi tulajdonos választójoga igazoltnak veendő: ha azon ingatlan birtok akár terjedelmére, akár jövedelmére nézve a jelen törvényben a választói jogosultság föltételéül megállapitott teriüetet; vagy jövedelmet annyiszor foglalja magában, a hány tulajdonos van a telekkönyvbe bevezetve. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön előadó: A módositvány azt czélozza, hogy választói jog adassék oly egyéneknek, a kik közösen bírnak valamely birtokot annyi részben, a mennyi e törvényben megszabott qualifieatioknak megfelel. Természetesen sem a központi bizottságnak, sem a képviselőháznak nem lehetett, és nem lehet föladata, hogy oly egyéneket, kik a törvényben megszabott minősitvényekkel birnak, és annyi vagyon fölött rendelkeznek, mely nekik különben a választói jogot adná, — annak gyakorlatától megfoszszon, — vagy a névsorból kizárjon: ennek következtében elfogadom a módositványt. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositványt.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ezen módositványt ? (Elfogadjuk) Elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 15-ik %-t.) Teleszky István i Én ezen §. utolsó bekezdését töröltetni inditványozom egyszerűen azon okból, mert ha elegendő biztosítékot nyújtanak azon föltételek, melyek ), b), c), d) pontokban fölvétettek arra nézve, hogy különös tekintettel a mi jogrendszerünkre és telekkönyvi institutionk fejletlenségére, nem pusztán a telekkönyvi tulajdonos, hanem a telekkönyvön kívüli jogosított is választói joggal bírjon: akkor én a fönforgó körülmények figyelembe-vételével egy többé teljes jogigénynyel nem bíró egyénnek mintegy interdictum jogot adni, vajon tudniillik a másiknak átengedi-e a jogot vagy nem ? helyesnek nem látom, és ennélfogva inditványozom, hogy az utolsó bekezdés kihagyassék. (Helyeslés bal felől.) Elnök : Ugy hiszem, hogy kimondhatom határozatként, hogy a tisztelt ház az utolsó bekezdésen kivül ezen §-t elfogadja. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát azok, a kik az utolsó bekezdést is változatlanul elfogadni kívánják, fölállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak most azok, kik ezen bekezdést kihagyatni kívánják, fölállani. (Megtörténik) A többség a bekezdést változatlanul elfogadta. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 16-ik S-t.)
