Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-284

284. országos ülés Julius 2tí. 1874. 387 Babes Vincze: Tisztelt ház! Bátor vagyok e szakaszhoz egy módositványt ajánlani, mely, azt. gondolom, hogy igazságos és méltányos is, melyről azt tartom, benfoglaltatik már az első bekezdésben, csakhogy kimondva nincs. Tudniillik a volt határőrvidékre nézve az első pontban az határoztatik, hogy ha ház-közösségben élnek az illetők és nincsenek megosztozkodva, a család feje gyakorolja a választási jogot: ha annyi birtok van, a mennyi erre a törvény által kívántatik; a második pontban az mondatik, hogy ha a család cominunioja fönmarad is, de .megosztozkodnak a birtokon, a magyar törvény szerint: mindazok gyakorolják a választási jogot, a kiknek a megosztozkodás következtében annyi birtok jutott, a mennyi a 4. §-ban ínegállapittatott. De arról nincs intézkedés, hogy ha ily esetben a család egjütt marad, daczára annak, hogy a birtok fölosztatott, és ha egyiknek sem jutott annyi, a mennyi a választói jog gyakorolhatására a törvényben megkirántatik, tudniillik 10 hold: hogy akkor bir-e valaki választói joggal? Én tehát arra figyelmeztetem a tisztelt házat, hogy ezután a volt határőrvidéken a magyar törvény szerint van helye az osztozkodásnak, tudniillik, hogy minden családtagnak, ha nincs is az országban, ha 30—40 évig távol van is: joga van követelni osztályrészét, és meg is kapja. E szerint tehát megtörténhetik, hogy az ilyen közös birtok, mely 60, 70. sőt 80 holdból is áll, annyi családtag közt oszlik föl, hogy egyike sem bir a választői jog gyakorolhatására megkívántató birtokkal; de a család együtt marad, együtt gazdálkodnak, és a fölosztás csak in theoria van. Én, tisztelt ház, azt hiszem, hogy az igazság és méltányosság megköveteli, hogy addig, míg a communio fönáll, mig egy családot képeznek a családtagok, és mint e szakasz mondja: a közösségi kötelék megtartása mellett osztották föl egymás között a közös ingatlan birtokot, és egyiknek sem jutott volna annyi rész, hogy a választói jogot gyakorolhassa; mondom, az igazság és méltányosság megköveteli azt, hogy ily esetben a családfő, mely tettleg ezután is családfő marad, gyakorolhassa a választói jogot: mert az némileg egy nagy birtokot képvisel, a mely birtok többnyire 50, 60, de 80 holdból is áll. Én tehát azt a módositványt ajánlom, hogy a 16. szakasz második bekezdésének végszavai után tétessenek még e szavak: ha annyit egyik sem, de csak valamennyien együttesen annyit, vagy többet birnak: a házközösség feje gyakorolja a választói jogot. Ajánlom módositványom elfogadását. Paczolay János: Tisztelt ház! Azt hiszem, mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy a határőrvidékiekre nézve sem lehet máskép intézkedni, mint a haza többi polgáraira nézve. (Helyeslés.) Ha közös a birtok: rendelkezik a törvény; ha megosztozkodtak: arról is rendelkezik a törvény. Hogy most egy harmadik esetben, tudniillik midőn már megosztozkodtak, a közösség czimén a családfőnek mégis joga legyen a választói jog gyakorlására : ez oly állapot volna, a melyet az országban semminemű lakosoknak nem adnánk meg, egyedül a határőrvidékieknek. Ha nem tetszik nekik: ne osztozzanak meg ; ha pedig tetszik a megosztás : akkor vessék alá magukat azon következményeknek, melyeket az osztály hoz magával. Ennélfogva én a módositványt elvetendőnek tartom. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Babes módositványát.) Elnök S Elfogadja a tisztelt ház a 16. §-t a központi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk]) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2-ik fejezet, központi bizottmány 17. §-t, a mely észrevétel nélkül elfog adtatik; továbbá olvassa a 18. §-t.) Csáky Tivadar gróf: Tisztelt ház! Ezen §., szerintem, szoros összefüggésben van az V-ik fejezettel, a mely magáról a választási módozatról szól, Világos, hogy a központi bízottságnak akképen kell összeállítva lenni, a mint a választási módozat meg lesz határozva. Én nem tudom, van-e valakinek kifogása az V. fejezet ellen? de nekem arra nézve lesznek némi észrevételeim, és őszintén mondom, hogy nem kívánnám, hogy a választás ugyanazon modorban ejtessék meg, a melyben eddig történt, és a mely az V. fejezetben meg van állapítva. Én tehát bátor vagyok kérni, hogy ezen 18. §-t méltóztassék függőben hagyni mindaddig, mig az V. fejezet le lesz tárgyalva; mert azon esetre, ha az V. fejezetben körülirt választási módozatban változás történik: könnyen beállhat azon eset, hogy a központi bizottság összeállítása nem felel meg többé azon czélnak, a mely itt eléretni szándékoltatik. Bátor vagyok e tekintetben tehát a következő indítványt benyújtani, hogy: „a 18. §. maradjon függőben a választási eljárásról szóló V. fejezet tárgyalásának befejezéséig." Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa gróf Csáky Tivadar módositványát.) Csanády Sándor i Tisztelt ház! Én a szőnyegen lévő 18. §. harmadik bekezdésére nézve akarok egy módositványt tenni. Az osztó igazsággal ugyanis egyedül azt tartom megegyeztethetőnek, hogy mindazon választó-kerületek, melyekegy bizonyos központ befogása alatt állanak: egyformán legyenek képviselve ezen központban. Ugyanazért a harmadik bekezdés helyett kívánom e szavakat tétetni: „minden vá49*