Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-271

271. országos ülés Julius 12. 1874. 33 mind a minister ur, mind a központi bizottság előadója által indokoltatott, nem egyéb, mint merő üres szavak és hogy angol kifejezéssel éljek: „humbug." Tisztelt ház, ha ezen törvényjavaslat 4. §-át olvassuk, méltán bámulja az ember azon igazságtalanságot, melyet tartalmaz. Nem nagy földismereti tudomány kell annak, a ki biztosan kiakarja számítani a talaj közti különbséget, a milyen tudniillik a polgárosított határőrvidék és a felsőbb vidékek földminősége és adója közt van. Én röviden csak arra szorítkozom tisztelt ház, hogy kimutatom azt, hogy az 1832/6-iki 5-ik törvényczikk úrbéri fölosztása szerint Magyarország több megyéjét miképen osztotta föl és különösen az áldottabb vidékek Magyarországon az úgynevezett magyar kanahán átalában nagyobb telek állományokat bir, mint a felsőbb kisebb megyék, és a silányabb földdel ellátottak. Arra kívánom a minister urat, és az előadó urat is figyelmeztetni, méltóztassanak belátni: mekkora itt a csalódás a 4-ik §. intézkedésénél. Azt mondja, hogy azon vidékeken, hol úrbéri fölosztás nem volt, tehát Bács-, Temes és Torontálmegyékben és a polgárosított határvidéken, hol úrbéri föld-osztályozás nem volt: 10 holdat kell számítani egynegyed teleknek, mely hold 1600 Q öllel számíttatik. Holott a felső vidékeken, hol silányabb a talaj és kevesebb 1200 • ölével számítva, mely 5, 6, 7. holdakból áll, egynegyed telek megkívántatik. Ennélfogva az értékre is reflectálni kellene. Micsoda arány van a közt, a midőn az alvidéken 4—600 írtára egy holdnak és a mi a felvidéken alig 30—100 frtal fizettetik. A javaslat szerint itt egynegyed telekhez megkívántatik 10 hold, ugy hogy ennek ára 4—6000 frtra rámegy, míg a felső vidékeken, hol a holdaknak kiterjedése, öl száma kisebb, különösen például Trencsénmegyében az egész telekállomány 22 holdból áll, egynegyed telek tehát 5 és 1

/

2 holdra megy. Szintén igy van Turóczmegyében, nem különben Zólyomban. Nyitramegyében egy telek 22, Pozsonymegyében 22, Sárosmegyében 26, Zalamegyében 24 holdat tesz. Ezek azon megyék, hol a föld értéke is kisebb és a telek állomány is kisebb, mint az alsó megyékben. Erre kívántam a tisztelt ház figyelmét fölhívni oly ezélbol, hogy igazságosabb legyen, mint a minister ur és központi bizottság előadója, kik ily aránytalanságot óhajtanak az állampolgárok nagy része közt ezen törvény által megörökíteni. De eltekintve attól, hogy némely megyéknek a telek állománya kisebb, maga az érték is más, mert a fölvidéken azon 5V

2 hold, mely az egynegyed telket teszi, bár hol megvehető 400 frton; holott az abidéken az egynegyed telek 4—6000 frt, sőt 10,000 frtot is megér. Hogyan ne mondanám tehát, hogy ezen aránytalan fölosztás által választók K*FT. H. NAPLÓ. 1 8™. SH. KÖTBÍ. megfosztatnak jogaiktól? Nem is lehet ezen állítást senkitől sem rósz néven venni, noha tegnap a ház elnöke Csanády képviselőtársamat rendre utasította. Ha veszszük az eddigi fölosztás szerint az 1832/6-ik V. törvényczikk általi fölosztást, az alföldi vármegyékben az urbériség nem átalában mindenütt 1600 • öles 10 holdakkal,, hanem tett 1200 négyszögöles 11 —14 holdat, a legnagyobb megyékben 15 holdakban számitattak az egynegyed telkek. Az általam előszámlált felső vármegyékben, mint mondám, 22, 24, 26 és 30 hold volt az egész telek állománynak mennyisége. A nagyobb megyékben, mint teszem Arad vármegyében 44 hold teszen egy egész telekállományt, e szerint egynegyed telekállomány 11 holdat tesz. Bácsmegyében hatvan hold teszen egy telek állományt és itt egynegyed telek állomány 15 holdat tesz. Békésmegyében szintén hatvan holdat, Biharmegyében 44 holdat, Borsodban ugyanannyit. E megyékben tehát eme kárhozatos tőrvényjavaslat szerint 1600 négyszögölével számítva, tíz holddal kell birnia, hogy választóképes legyen valaki. Ily világos eclatans a választói jognak óriási megszorítása, ez csakugyan jogfosztásnak nevezhető. Áttérek most az úgynevezett volt erdélyi és határőrvidéki vidékekre, tudniillik a hol úrbéri fölosztás nem volt, ott is annyira különböző a föld mennyisége, és talaja, ott is a telekállományhoz képest a régibb szorosan vett magyarországi megyéket kell venni mindenesetre zsinórmértékül. De ha ezen fölosztás igazságos is, nem hagyhatom említés nélkül azt, hogyha a nem rég polgárosított őrvidéken, hol tudjuk, az izzóparázs csak hamuval van befödve azért, hogy későbbi alkalomkor lángra lobbanjon,mondom, ha a választóképességet itt is annyira kívánjuk megszorítani, a törvény itt is oly szűkkeblű lesz azokra nézve, a kik eddig polgári jogokat nem is élveztek, és a kik azt hiszik, hogy az idecsatolás által jobb sors vár rajok, hogy ők is részesítettnek a polgári jogok élvezetében, a mint már a múlt tavaszon a közel múlt választások alkalmával élvezték is ezen jogot, és most ily megszorítást alkalmazunk a törvénybe, mely reájuk is kihat, gondolják meg uraim, hogy ez mily veszélyes lehet, és mennyire szolgáland ez ürügyül azoknak, kik a könnyenhivő népet álutakon fölizgatni szokták. A nemzetiségi kérdés nagyon zaklatott sokakat itt e házon belül, és ezenkívül, ugy hiszem, a kormánynak nem az az érdeke, hogy még inkább szitsa a lappangó veszélyt, és még inkább növelje ez élére állított kényes dolgot, a keserűséget; a mindennapi jelenségek szerint nem kellene azok számát öregbíteni és szaporítani, mint ekkoráig a kormány és pártja e házban, és ezenkívül cselekedett e kérdésben; pedig azt hiszem, hogy ha a választási törvénybe ily megszorítást akar iktatni a határőr5