Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-271

34 271. országos ülés július 12. 1874. vidéki, és volt erdélyi részekben lakókra nézve a minister és a központi bizottság előadója, a nemzetiségi kérdés még inkább el fog mérgesedni azon élességénél fogva, melylyel eddig találkoztunk, még élesebb ellenkezést fogunk tapasztalni oly dolgokban, a hol ezt eddig nem is tapasztaltunk. Véleményem szerint a tisztelt ház többségének föladata lenne tekintetbe venni e körülményeket, és azért a törvényjavaslat 4. §-nak 4. bekezdéséhez, az aránytalanságok eloszlatására, és a kedélyeknek ugy az erdélyi, mint a polgárosított határörvidéki választásnál megnyugtatására, szóval a választási törvény igazságosabbá tételére, ajánlom a következő módositványt elfogadásra. Méltóztassék fölolvasni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa-^ Módositvány a választási törvényjavaslat 4. §-nak 4. bekezdéséhez „az ország különböző vidékei, ideértve a volt erdélyi és polgárosított határőrvidéket is, hol urbérileg a fobirtok fölosztva nem volt, oly helyen zsinórmértékül szolgáíand az ország azon megyéi, hol a legkisebb fölosztásu V4 telek utáni adómennyiség fizettetik. Oláh Gyula: Tisztelt ház! A 4. §. 4. bekezdésének a jászbunok és hajdúságra vonatkozó provisioját egyátalában nem tartom elégségesnek. Azért nem mondom, hogy mindenki oda magyarázhatja, hanem lehető, hogy az egyes központi választmányok vagy összeíró bizottságok egészen más magyarázatot adnak neki, mint a minőt, meggyőződésem szerint a minister ur és a központi bizottmány is annak adott. A harmadik §-ban kimondatott, hogy rendezett tanácsú városokban mily qualificatio szerint lehet valaki választó; itt a jászkunság és hajdúságra nézve egészen külön provisio van, és azért én legalább is annyit tartok szükségesnek, hogy itt határozottan kifejeztessék, hogy a Jászkun- és Hajdú-kerület nem rendezett tanácsú községeiben. És e tekintetben nem érthetek egyet Gaál Mihály tisztelt képviselőtársammal, a ki a hajdúságot kihagyatni kívánja, nem érthetek vele egyet azon oknál fogva; mert magam is lehetségesnek tartom a minister urnák azon értelmezését, hogy, mikor bekövetkezik, hogy egy kis hajduközség nagy községgé alakul: akkor arra nézve a szomszéd szabolesmegyébeni 1

/4 telek szerint fog kiszabatni a qualificatio. Én tehát a Hajdu-kerületre nézve föntartandónak vélem ezen intézkedést; azonban a Jászkun-kerületre nézve bátor vagyok egy határozati javaslatot behozni a törvényjavaslat érintett intézkedésére nézve. A Jászkun-kerületekben, tisztelt ház! századok óta minden község rendezett tanácscsal bir, és e szerint mind a községi életnek föltételei fokozatosan fejlődtek, mind pedig a városias szellem oly erős kidomborodást nyert, hogy, — ámbár a községek rendezéséről szóló törvény bekövetkeztével ezen községek a törvény által rárótt, mind a szellemi, mind anyagi terheket viselni tartozván, kénytelenek voltak a rendezett tanácsú minőségről lemondani; de mégis nem szálltak le azon színvonalra, mint a megyei községek. Miután ezen körülmény tettleg fönforog, és miután a Jászkun-kerületekben egy bizonyos foka a városias közéletnek meg van: ennélfogva, ámbár a földbirtokra elfogadom a minister által előterjesztett 8 ezerkétszáz öles holdat qualiíicatioul; de miután az építkezések és városias szin megállapítanak egy oly körülményt, mit azt hiszem a tisztelt háznak tekinteten kívül hagyni nem lehet: azért bátor vagyok kérni a tisztelt házat: méltóztassék a Jászkun-kerületben más qualificatiot is megengedni. A módositvány következőkép hangzik: A 4. §. 4. bekezdésében „a Jászkim- és Hajdu-kerületekben" szavak kihagyásával ötödik bekezdésül iktattassák be : „a Jászkun- és Hajdu-kerületek nem rendezett tanácsú községeiben nyolcz 1200 Qöles hold növelés alatti földbirtok, vagy házadó alá eső oly ház, mely legalább három lakrészt foglal magában, adja meg a választói jogosultságot." Vagyok bátor kérni a tisztelt házat: méltóztassék e módositványt elfogadni. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Balogh János: Tisztelt ház! Horváth Sándor tisztelt képviselőtársam által fölhozott azon körülményt, mely szerint, hogy a 1

/Í telekkel fölérő birtok a közös-háztartásban élő család tagjai körül bárkire legyen is telekkönyvileg írva, a családfőt megillesse a szavazatjog: elég fontosnak tartom arra, hogy miatta a ház becses figyelmét csak egy perezre igénybe vegyem. Teljesen osztozom az illető képviselő ur azon nézetében, hogy a törvény ilyen szövegezése mellett, a hogy az most van, minél több félreértések és vitatkozások fölmerülni, s ha más kellemetlenség nem is fogna belőle következni: az az egy mindenesetre fog, hogy majdan a curiának mentül több alkalmatlanság fog általa szolgáltatni a föllebbezések folytán. Ennélfogva én a magam részéről bátor vagyok azt pótolni, mit tisztelt Horváth barátom talán szintén tenni szándékozott ; de elmulasztott. Nevezetesen a mondott 4. §. első pontjához pótlásképen kérem a tisztelt házat, — megvallom csupán nagyobb fölvilágositás okáért fölvenni, — mert azt is vagyok bátor kijelenteni, hogy a magam részéről igen jól tudom a tulajdon- és birtokjog közti különbséget; de méltóztatnak megengedni, hogy majd a választási törvény végrehajtásánál olyanok is fognak befolyni, kik a törvényt minden árnyalatában nem tanulmányozhatták, és épen ezért fognak majd nehézségek támadni. Tehát mondom, csakis nagyobb világosság okáért kérni