Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-284

374 284. országos ülés Julius 26. 1874. nyekkel is járhat, miután a külföldi törvényhozások példái e tekintetben előttünk állanak; de másrészt az, hogy azok, a kik ily bűntények miatt csakugyan elitéltettek, a képviselőháznak tagjai ne lehessenek: a törvényhozás méltóságával összeegyeztethetlen nem volna. Mondom, pusztán ezen indokok voltak azok, a melyek a harmadik osztályt vezérelték. A további indokolást, tisztelt ház, fölöslegesnek tartom, s csupán a szövegezésre nézve vagyok bátor még azt megjegyezni, hogy miután rendszeres codexünk nincs, törvényszéki gyakorlatunkat pedig hiányainál fogva sok tekintetben irányadóul venni nem lehet, a harmadik osztály nem látta czélszerünek pusztán ezen szót: „becstelenitő bűntény" alkalmazni; mert sem codexünkben, sem törvényszéki gyakorlatunk által, mely sok tekintetben hiányos, ezen fogalom határozottan megállapítva nincs; mindamellett szükségesnek találta, hogy itten azon bűntények, melyek e fogalom alatt a külföldi rendszeres codexekben foglaltatnak : legyenek fölvéve, és pedig akként, a mint az 1848-iki törvényhozás épen a választási törvénynek — ha jól emlékszem — 2-ik §-ában megállapította, azzal a különbséggel mégis, hogy miután ott a „csempészkedés" szó mintegy a bűnténynek jelzője van alkalmazva, miután e szó ma már sok tekintetben elavultnak tekinthető, és miután ujabb törvényszéki gyakorlatunk ennek nem tulajdonítja azon értelmet, a melyet az 1848-iki törvényhozás tulajdonított neki: a „csempészkedés" sző helyett ezen genericus fogalom alá tartozó jelzőket „tolvajlás, csalás, sikkasztás és hamisítás bűnténye" indítványozza a harmadik osztály fölvétetni. Ezen indokoknál fogva bátor vagyok kérni a tisztelt házat : méltóztassék a harmadik osztály különvéleményét elfogadni. (Helyeslés) Oláh Gyula: Tisztelt ház! A mi a harmadik osztály véleményéi illeti, a magam részéről igen szívesen elfogadom; azonban bátor vagyok a tisztelt ház becses figyelmét fölhívni a tárgyalás alatt lévő 13. §. egyéb nagy hiányába. Igen jól tudom azt, tisztelt ház, hogy a tárgyalás alatt lévő szakasz az 1848 : V. törvényczikkből van átvéve. Azonban, tisztelt ház, daczára annak, hogy ezen törvényjavaslat létrehozásának első intentioja az volt, hogy az 1848-iki választási törvény szabatosittassék: mégis mi már az eddig letárgyalt tizenkét §-ban annyit rontottunk az 1848-iki törvényen, annyit tettünk hozzá olyat, a mi több, mint csak szabatositása azon 1848-iki törvényjavaslatnak, hogy nagyon indokoltnak, helyesnek tartanám, hogy ha különösen itt, a 13-ik §-nál, alkalom adatnék, az annyi rontás után egy javítást is eszközölni; sőt szükséges, hogy itt még az 1848-iki törvényen is javítsunk. Mindaddig tisztelt ház, mig nem voltak hivatalos választási listák, mig azon állandó lista szerint állíttatott össze, mindaddig az ugy értelmeztetett, a mint a tisztelt ház és Magyarország törvényhozása azt folyvást értelmezte 1865-től, sőt mondhatom 1861-től kezdve. Azonban a ma már letárgyalt s eddig megállapított §§-ok következtében Magyarországon választónak csak az lesz tekinthető, a ki egyik vagy másik listában benne van. Bátor vagyok fölhívni ezen körülményre a tisztelt ház figyelmét, s pedig különösen azon okból, mert nem tartom egészen helyesnek, sőt, megvallom, némileg tévesztett iránynak tartom, midőn ugy a tisztelt kormány, mint a többség mindig csak a mai állapot után méltóztatik Ítélni. Nem lehetetlenség az, tisztelt ház, hogy ezen — legalább az önök szempontja szerint <— nagyon is rendes viszonyok megváltoznak olyanokká, a minők már voltak, s ha egy nemzet, melynek történetében talán emberemlékezet óta nem volt arra példa, hogy legkitűnőbb férfiai az ország határán belül nem lehettek, ha egy ily nemzet feledkezik meg, vagy nem jut eszébe ilyen eset lehetősége : azt még föl tudom fogni; de midőn oly törvényhozás, melynek minden tagja már az idő közelségénél fogva élénken emlékezhetik azon időre, midőn mondhatjuk, Magyarország szine, java az országon kívül volt; azon időre, midőn Magyarország legkitűnőbb fiai az állandó listába föl nem vétethettek azért, mert nem voltak Magyarországon: akkor véleményünk szerint, igen eltévesztett irányt követ az azon esetben, ha ezen körülményről egészen megfeledkezik. Nem akarok sok példát fölhozni, csak egyetlen egyet, mely elég nagy és nyomós arra, hogy a tisztelt ház e tekintetben is legalább gondolkozóba essék ennek a paragraphusnak megállapításánál, s ez az, hogy ha ezen §. így meghagyatik: akkor én azt hiszem, hogy a magyar történelem, legalább az ujabbi történelem egyik legkiválóbb alakja Magyarországban többé megválasztható nem lesz. Én nem tartozom azon párthoz, mely Kossuth Lajost sorai közé számítja; mindazonáltal azt hiszem, hogy igen sajátságos helyzetbe hoznók azon magyar képviselőházat, melyet egy hozott törvénynyel arra kényszeritenénk, hogy Kossuth Lajost tisztán csak azért, mert nem lakik Magyarországon, ha megválasztatik: nem igazoltatná képviselőnek. Ez áll ma, de állhat a legközelebbi jövőbem állhat bármikor. Nem akarom a tisztelt ház egyik tagját sem —• távol van tőlem a gondolat — Kossuth Lajos nagyságával egy színvonalra állítani ; de azt hiszem, a politikai élet fiuctuatioinak nagyságát talán semmi sem bizonyítja jobban, mint azon körülmény, hogy nemcsak oly nagy férfiak, mint Kossuth Lajos, hanem apróbb emberek is