Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-284

284. országos ülés Julius 26. 1874. 375 juthatnak Kossuth Lajos sorsára, és azért én azon rideg határozottságot, mely ezen §-ban van, s mely semmit sem gondol meg előre: nem tartom helyes­nek ; és czélszerünek tartanám azt, hogy igenis mindenki választható legyen, a ki választói qualifi­catiovaí bir, választható legyen akár van beirva a választók tisztájába, akár nem. A másik kifogásom, melyet ezen §. ellen föl­említeni bátor vagyok : az, hogy itt nincs tekintet arra, a mire én, ugy tudom, hogy ha törvényeik­ben nem, de legalább a fölfogásban minden nem­zet szokott súlyt fektetni; mondom, nincs tekintet arra, hogy vannak oly büntettek, vannak oly vét­ségek, a melyek elkövetőivel szemben nem szabad azon mértékkel mérni, melylyel én szívesen mérek Eötvös képviselő úrral együtt azoknak, kik az ál­tala beterjesztett különvéleményben fölsorolt bűn­tettekben vétkesek. Vannak ugyanis politikai bű­nök és sajtóvétségek miatt elitélt egyének. Én ugy tudom, hogy a világ minden művelt nemzete az ily büntettek, ily vétségek megítélésénél más szempon­tokból indul ki, mint a közönséges büntettek meg­ítélésénél, s azért én azt tartom, hogy ezek ellené­ben a választhatóságból való kizárás csak azon esetben indokolt, hogy ha a törvényes bíróság által rajok szabott fogság-büntetésökből három évnél több van hátra; mert ez esetben a megválasztatás illu­soriussá válnék; ellenben, ha egy politikai büntet­tet vagy sajtóvétséget elkövetett egyénnek fogság­büntetéséből mindössze csak néhány hónap van hátra: a választás megtörténtekor ily egyén, szerintem, a választhatóságból ki nem zárható és megtagadni valamely választó-kerülettől azt, hogy azt mond­hassa: nem bánom, ha nem leszek is 3—-4 hónapig képviselve a képviselőházban, de azt azután akarom, hogy ezen egyén által legyek képviselve, ezt nem tartanám sem politikai, sem egyéb tekintetből czél­szerünek, s azért nem akarnám módositványomat hosszabban indokolni, bátor leszek azt fölolvasni. A 13. §. egészen kihagyatván, annak helyére a következő szerkezet tétessék: 13. §. Választható mindazon életének 24. évét betöltött magyar állampolgár, ki a jelen tör­vény 1—9. szakaszaiban megirt képesítések bár­melyikével bir s törvényes ítélet által választói jo­gának gyakorlatától el nem tiltatott : habár a vá­lasztók névsorába nincs is fölvéve, ha a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv a magyar, megfelelni képes. A politikai büntettek és sajtóvétségek miatt fenyíték alatt állók nem választhatók azon eset­ben, ha törvényes bíróság által ellenök hozott Íté­let szerint fogság-büntetésökből még három évnél hosszabb idő van hátra. Horn Ede: Én, tisztelt ház, az előttem szólott által fölhozott aggályt nagyon indokoltnak tartom, mert ha a 13. §. ily szövegezéssel marad meg, a mint most van: ki lennének zárva a vá­laszthatóságból mindazok, kik ugyan bírnak a tör­vényes választói qualificatioval; de egy évvel ezelőtt nem voltak azon helyzetben, hogy beírattak volna; azt pedig, hogy azért zárassék ki valaki a választható­ságból, mivel egy évvel azelőtt nem volt azon helyzetben, hogy magát beírathassa: én egyátalában nem találom sem igazságosnak, sem méltányosnak. Nem csupán azért, mert az illető egyénre nézve sérelem, — mert tegyük föl, hogy ő például el­hanyagolta beiratását, hogy beteg vagy távol volt, vagy hogy az elöbbeni §-okban fölsorolt helyzetek egyikében volt, — minélfogva föl nem lehetett venni a névjegyzékbe: akkor viselje ő szerencsét­lenségének vagy hanyagságának következményeit. De midőn a választhatóságról van szó, akkor nem az egyénről, hanem azon 3 — 4.000 szabad választókról van a szó, kiknek bizalma benne öt­pontosul ; ezeket pedig nem lehet megbüntetni azért, mert az illető akkor vagy távol, vagy beteg, vagy vizsgálati fogságban volt. vagy rnás akadá­lyok által akadályozva volt abban hogy a válasz­tók névjegyzékébe fölvétethessék. A választhatóságot sokkal tágasabb alapra kell fektetni, mint a választó-képességet; mert midőn valakitől a választói képességet megtagadjuk, csak őt sértjük, csak ő tőle veszszük el a jogot; de ha a választhatóságból kizárjuk őt : ezer meg ezer választó szabadságát sértjük meg ez által. Ez oly­annyira elemi fogalom, hogy több és a legszaba­dabbelvübb európai választó-törvényben a választ­hatóságra kevesebb kellék kívántatik, mint a vá­lasztó-képességre. Különösnek tetszhetik első látszatra az, hogy én képesítve legyek képviselővé választathatni ak kor, midőn választó nem lehetek. És mégis mond­tam, több európai törvényben benne van, hogy a választhatóságra kevesebb igényeltetik, mint a vá­lasztó-képességre. Legyen szabad csak néhány példára hivatkoz­nom. Angolországban létezik a census, még pedig különféle census a városokban, boroughokban és vi­dékeken a választókra nézve; de a választhatóságra a census nem kívántatik meg; tehát Angliában kép­viselővé választathatik még az is, a ki nem bir azon kellékekkel, melyeket a törvény a választó­képességre nézve megkíván. így áll szintén Olaszor­szágban, a hol van egy 40 franknyi census a vá­lasztó-képességre nézve ; de választható minden polgár, a ki a többi kellékeknek megfelel, ámbár a censust nem fizeti is. így van ez Belgiumban is. Belgiumban szintén létezik a census a választó-ké­pességre, de nem létezik a választhatóságra nézve. így van a Dunafejedelemségekben, így van Hollandiában, így van Svédországban, szóval Európa

Next

/
Thumbnails
Contents